A globalizáció húsz éve | Bayer József: Felbolydult világ

Cserhalmi Imre |

A politikaelmélet, illetve a politikai filozófia tudósa nem számít a népszerű ismeretterjesztés sztárjának, ezért az akadémikusoknak ahhoz a többségéhez tartozik, akinek a munkásságáról alig van tudomása az átlagos médiafogyasztónak. A magyar és külföldi egyetemek tanára, sőt egykori egyetemi rektor látszólagos csendben végzett munkájának fontos eredménye ez a kötet, amely a globalizáció témájáról 1999 és 2020 közt írt elemzéseit tartalmazza.

Bayer József 1999-ben még a globalizáció definiálásával foglalkozott, 2020-ban pedig már a „második gépkorszak” társadalmi kihívásaival. E két dátum közti időívnek talán a leginkább jellemző, tehát társadalom- és történelemformáló elemét – a bevezetőt is beszámítva – hét terjedelmes tanulmányban elemzi. Bevezetőjének címe – „Temessük-e a globalizációt” – első látásra túlhaladottnak tűnhet, de amint a legaktuálisabb világproblémákkal, többek közt a pandémiával és a multikulturalizmussal „hozza össze”, azonnal nagyon is időszerűvé válik.

Tanulmányai nagyon széles skálán tárgyalják a témát. A modernitás, az európai integráció, a nemzeti identitás, a média éppúgy elemzései körébe tartozik, mint a szociáldemokrácia, a populizmus, a szuverenitás, a geopolitika, a politikatudomány több iskolája és szektája, a migráció, s közülük többnek az egymáshoz fűződő viszonya. És ellentmondások, dilemmák, kihívások, vagy a bizalom mint legitimációs erőforrás.

Aligha várható el, hogy a politológus a tudomány – ma már többnyire tévesen feltételezett – elefántcsonttornyából figyelje a napi politikát, ilyen steril attitűd minden társadalomtudománynál elképzelhetetlen, de közülük is leginkább a politikatudománynál. Éppen ezért bántó, hogy a médiában gyakran megszólaltatott vagy napi jellegű érvényű írásokkal jelentkező politológusok olykor a tudományosság hitelét is rontva, nem igazán elmélyült elemzésekkel, csak napi médiaszükségleteket kelendő áruval kielégítve szimplán politizálnak. Tudóshoz méltatlan felszínességgel és olykor harsánysággal.Bayer Józsefet olvasva senkinek se lehet kétsége a világlátása és világnézete felől. De miközben húsz éven át a témája minden társadalmi, történelmi és tudományos fejleményét bevonja kutatása körébe, állásfoglalásai sohasem a politikus véleményformáló szándékának a hevességével, mindig a politikatudós visszafogottabban, elmélyültebben érvelő-elemző hangján szólalnak meg.

Állandó és türelmes nézője vagyok a könyvüzletek kirakatainak, és vessen meg az olvasó, ha nagyon felületesnek találja ezt a mondatomat, de talán egyetlen üzlet kirakatában (!) láttam ezt a könyvet. Szomorúan, de azt kell mondanom: a maga módján ez a tény is jelzi a Bayer-könyv rangosságát és fontosságát. De mi azért csak menjünk be a boltba, érdemes előkerestetni a raktárból. Nagyon érdemes!

Bayer József: Felbolydult világ
– Írások a globalizációról
Napvilág Kiadó, Budapest, 2021
336 oldal, teljes bolti ár 3900 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3120 Ft
ISBN 978 963 338 4695

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A kötetbe foglalt írások a globalizációnak a társadalmi átalakulásra, a politikára és a kultúrára gyakorolt hatásait vizsgálják. Milyen kihívást tartogat a globalizáció a politikai intézményekkel szemben; hogyan befolyásolja a demokráciát és a nagytérségi integrációk – mint az Európai Unió – fejlődését; miként vetődik fel új összefüggésben a nemzetállami szuverenitás kérdése; hogyan változik a nemzetközi rendszer a napjainkban zajló geopolitikai átrendeződés nyomán?
Nem kevésbé fontosak azok a tudati változások, amelyek az emberek társadalmi-politikai és kulturális önazonosságát (identitását) érintik a globalizáció hatására. Hogyan alakítja át a globális média és a digitális és kommunikációs forradalom a társadalom kulturális arculatát? Az írások karaktere változatos, többségük kutatási és egyetemi projektekből kinőtt tanulmány, mások előadásokon alapuló, esszé jellegű okfejtések a globalizáció hatására akuttá váló olyan kérdésekről, mint például a nemzetközi migráció felerősödése. Mindezt politikaelméleti és módszertani kérdések feszegetése egészíti ki.
A kötet utolsó tanulmánya végül kitekintést nyújt a mesterséges intelligencia és a robotizálás fejlődése által felvetett izgalmas társadalmi problémákra, amelyek a közeljövő aktuális dilemmáit vetítik előre.