Cserhalmi Imre |
Nyelvi és üzleti értelemben sem túl elegáns címmel jelent meg Vekerdy Tamás sokadik könyve, amelyben a felborult családi életek felnőtt szereplőinek adott – de mindig a gyerekükről szóló – tanácsait gyűjtötte csokorba. Ezt már az Elválunk? című előszó is egyértelműen jelzi azok számára, akik esetleg nem ismernék Vekerdy évtizedek óta fáradhatatlanul hirdetett pedagógiai elveit.
Az évtizedekre utalás itt nem valami merev változatlanságot jelöl, hanem éppen ellenkezőleg, a friss gyakorlati tapasztalatokhoz igazodó, szüntelen kísérletező kedvet, a saját álláspont rugalmas módosítására való készséget is minden esetben, amikor a valóság új próbáin az is megújítandónak látszik.
Erre a tudósi-emberi magatartására nagyon jellemző, hogy a hozzá intézett kérdések között akad, amelyikre – még ha csak részproblémára is – nem tudom-mal válaszol. Azt hiszem, hogy kevés erősebb hitelesítő gesztus létezik a tudására annak az elismert szaktekintélynek, aki nem titkolja, ha valamit nem tud.
A kötetbe gyűjtött 43 kérdésben többnyire bonyolult élethelyzetet tárnak fel a hozzá fordulók, akiknek nem kell csalatkozniuk. Vekerdytől mindig az ő konkrét helyzetükre reflektáló, tehát nem elvont, elméleties válaszokat kapnak. A válaszokból olyan pontosan kiviláglik a kérdésben szereplő probléma, hogy azon kaptam magam: a könyv felétől a kérdéseket már el se olvastam, hiszen a válaszokból csaknem hajszálpontosan rekonstruálhatóak voltak. Persze oka lehetett ennek a kérdések egyhangú stílusa is: feltűnően iskolázott-olvasott-művelt emberek szókincsével, érzékeny-pontos miliőfestés ábrázolásának készségével íródott szinte valamennyi. Ezért aztán erősen hasonlítottak is egymásra, így az izgalmas tartalomra szürkítően hatott az egyenstílus.
Ugyancsak nem tesz jót a könyvnek egy másik szerkesztési probléma (a szerkesztő nevét nem tünteti fel a könyv impresszuma): sok benne az ismétlődés. Többször és ugyanazért (!) említi Ranschburg Jenőt, vagy azt, hogy a gyerek fogkeféje, pizsamája stb. hol és miért ott (is) legyen, többször olvashatjuk a „jó válásra” és a gyermekcentrikusságra vonatkozó elveit. Ezek a konkrét ügyekben természetesen helyénvalóak, sőt szükségesek, de sokadszorra már untathatják azt az olvasót, akit nem egy-egy fejezet, tehát részlet, hanem a könyv, mint egységes egész érdekel. Érzékelhető tehát, hogy az ilyen jellegű kiadványoknak is megvannak a sajátos szerkesztési problémái, s azok véleményét is el tudom fogadni, akik szerint az olvasók többsége egy-egy konkrét problémára keresi a választ, s nem a könyv összhatására kíváncsi.
Mindez azonban eltörpül amellett az általános élmény mellett, amelyet a Vekerdyvel, az ő értékrendjével, hatalmas tudásával, a társadalom, sőt a világ minden új jelenségre fogékony tudósi mentalitásával való találkozás jelent. Akkor is, ha könyvet vagy publicisztikát ír, akkor is, ha rádióban beszél, akkor is, ha személyes tanácsot ad. Különösen nagy az értéke ennek manapság, amikor a műveletlen aktuálpolitika által – mondjuk finoman – lekötelezett sarlatánok a közoktatásban a 19. század felé irányítják az úgynevezett (köz)oktatásügy hajóját, és mindent megtesznek azért, hogy tájékozódni nem tudó és nem is akaró, tanulni meg nem tanult, az önálló gondolkodás képességéről vagy igényétől eleve „elhajtott”, könnyen manipulálható generációkat neveljenek. (Ezt én a hazaárulás minősített esetének tartom.)
Ebben a helyzetben minden családi probléma megoldásának, minden gyermekélet okos, modern gondozásának megnövekedett jelentősége van. A könyv konkrét problémákat tartalmaz, de az igazi haszna talán nem is a megoldásukhoz nyújtott segítségben van, hanem abban a szellemiségben, amely áthatja Vekerdy gondolkodását, problémakezelését, életlátását. Úgyhogy még több Vekerdyt, még hangosabban, még gyorsabban, még sikeresebben!
Vekerdy Tamás: Válás és ami körülötte van
Animus Centrál Könyvek, Budapest, 2019
192 oldal, teljes bolti ár 2900 Ft,
kedvezményes webshop ár 2320 Ft,
ISBN 978 963 324 0359
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
„Tudomásul kellene vennünk, hogy a gyerek számára a világ akkor ép, egészséges és teljes, ha van anyja és apja is, és valamilyen formában jelen vannak az életében. Erre egészséges testi és lelki fejlődéséhez szüksége van – szüksége volna.
Nem maga a válás viseli meg legjobban − tartós károsodást okozva − a gyerekeket, hanem a két szülő közötti feszült és rendezetlen viszony. Akár a presztízs vagy anyagi okokból fenntartott házasságban, akár a válásban. Az úgynevezett „jó” válások – ilyen persze nincs, legfeljebb a gyerekek szempontjából jobb, mint a fenntartott házassági pokol vagy a „rossz” válás −, tehát ezek az „jó” válások, melyekben mindkét szülő nyugodt és oldott kapcsolata megmarad a gyerekekkel, viszonylag kis kárt okoznak, s egy idő után a gyerekek megbillent egyensúlya megnyugtató módon helyreáll.”
Vekerdy Tamásnak a szülők kérdéseire adott válaszaiban szinte minden – a válással kapcsolatos – problémára talál megoldást az olvasó. A válás utáni gyerekelhelyezésről, a mozaikcsaládok problémáiról, a gyermekek egyedül nevelésének terheiről is olvashatunk a válogatásban.
Posted on 2019. július 9. kedd Szerző: olvassbele.com
0