Egy nő kétszer | Emily Gray Tedrowe: A tehetséges Miss Farwell

Paddington |

Az egész egy véletlenül duplán kiállított csekkel kezdődött. De az is lehet, hogy akkor, amikor Becky Farwell az apja egészségi állapota miatt nem tudott egyetemre menni. Innen indulnak a hajmeresztő események a fiatal chicagói írónő, Emily Gray Tedrowe regényében. A szerző számára a hullámvasút akkor indult, amikor a rádióban meghallotta Rita Crundwell történetét, aki egy kisvárosi önkormányzat dolgozójaként észrevétlenül elsikkasztott 54 millió dollárt, mire felfedezték. A tehetséges Miss Farwell történetét ez a valódi bűncselekmény ihlette.

Tedrowe a hasonló regények megszokott technikáját alkalmazza. Nem a hírértékű bűncselekmény részleteit nyomozza ki és írja meg, hanem eljátszik a gondolattal, milyen ember lehet, aki elkövet egy ilyen cselekményt.

Becky (vagy ahogy a műkereskedelem világában később ismerik Reba) számomra hihetetlenül ellenszenves figura, így a jól megírt regényt is nehéz volt szeretni. Alapvetően mindenkit lenéz kisvárosi otthonában, úgy gondolja, ő többre hivatott, de másik életében, amit a városától, barátaitól elsikkasztott pénzből épít fel Chicagóban és New Yorkban, szintén egyetlen pillanatig sincs igazán otthon. Biztosan mindenki ismer hasonló embereket. Olyanokat, akiket valamiért lehet csodálni, vagy legalábbis muszáj elismerni, hogy valamiben tényleg jók, de szeretni nem lehet őket. Becky/Reba sok mindenben jó. Remek matekos, képes rendszerben látni a dolgokat és bámulatos memóriája van. Azok a bűvészmutatványok, amiket szülővárosa önkormányzati büdzséjének megfejése érdekében használ, pengeéles elmét igényelnek. Aztán veleszületett tehetsége, érzéke van a kortárs művészetekhez, így az elsíbolt (pontosabban hite szerint csak kölcsönvett) pénzből elképesztő műkincsgyűjteményt harácsol össze.

Viharálló csaj, így a kettős életéből, a gazdasági válság következtében összeomló műkincspiacból, a lebukás állandó veszélyéből adódó nehézségeket egy barátságosnak mondható pánikbetegséggel megússza. Ahogy mondani szokták, van bőr a képén. A szeme sem rebben, amikor a városban lassan összedől a közszolgáltatás és az infrastruktúra a hiányzó pénz miatt, sőt mindenféle közösségi és pénzgyűjtő akciók kitalálásával és lebonyolításával még a helyiek elismerését is kivívja. De ugyanígy semmilyen skrupulusa nincs akkor, amikor a műgyűjtői létben kell átverni másokat.

• Olvass bele!

Ezen a páncélon egyetlen icipici repedés van, barátnője, Ingrid iránti szeretete. Azonban őt is rosszul szereti. Elhalmozza olyan ajándékokkal, amik hihetetlenül sok pénzbe kerülnek, de Ingrid életébe nem passzolnak bele. Barátnője fogyatékos kisfiának helyzetét is pénzzel próbálja megoldani, drága egyéni terápiák finanszírozásával, miközben a család Becky önkormányzati énjétől vár segítséget, befogadó iskolai programot szeretne. Becky életében a példa Ingrid, akit egyfelől abszolút lenéz, másrészt mérhetetlenül irigyel. Neki nincsenek működő párkapcsolatai, sőt igazi barátja sincs, hiszen kettős életét valóban senkivel nem oszthatja meg.

Tedrowe regényét nem titkoltan Patricia Highsmith világhírű alakja, a tehetséges Mr. Ripley is ihlette. Ez a regény azonban egyfelől nem hagyományos detektívregény, másfelől hiányzik belőle az a karakterépítés, amitől az olvasó alapvetően szurkolni tudna az igencsak simlis főszereplőnek. Míg Mr. Ripley a sármos gengszter archetípusa, Miss Farwell legfeljebb azzal kápráztatja el az olvasót, hogy mennyire tökéletesen hiányzik belőle az erkölcsi érzék. A regény végén (spoiler következik!), a lebukás után hosszú nyomozás előzi meg a bírósági tárgyalást, annak ellenére, hogy Becky mindent bevall. Hogy miért? Mert az FBI nem akarja elhinni, hogy egy nő egyedül követte el az összes, terhére rótt bűncselekményt. Nem lenne ez így, ha Miss Farwell férfi lenne – sugallja Tedrowe. Nyilván nem azt kérdőjelezi meg szerinte a rendőrség, hogy egy nő képes megjátszani magát, és mindenkit az orránál fogva vezetni, hanem vélhetően azért a hosszú eljárás, mert komplex számítások, komoly rendszer kell egy ilyen léptékű csalás felépítéséhez. Már csak az a kérdés marad, hogy ezt maga az író nem tudja elképzelni egy nőről vagy nőként ennyire hímsovinisztának gondolja a rendőrséget. Egyik sem igazán szimpatikus megfejtés, noha valószínű az utóbbi.

Szieberth Ádám fordítása érzésem szerint néhol kicsit döcögősre sikeredett. Lehetséges, hogy csak én látom bele ezt a munkájába, de mintha őt legalább annyira taszította volna őt Becky/Reba, mint engem. Mindennek ellenére A tehetséges Miss Farwell szórakoztató olvasmány, olvasás közben pedig az ember óhatatlanul elgondolkozik azon, vajon más, akár hazai önkormányzatoknál vajon így tűnnek el pénzek vagy másként.

Emily Gray Tedrowe: A tehetséges Miss Farwell
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2021
Fordította: Szieberth Ádám
348 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3199 Ft,
e-könyv változat 2799 Ft
ISBN 978 963 543 0581 (papír),
ISBN 978 963 543 0819 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Mi lett volna, ha a „tehetséges Mr. Ripley” nőnek születik?…
Az 1990-es évek végén járunk. A műkincspiac végre magához tért a katasztrofális összeomlás után, és híre megy, hogy egy bizonyos Miss Rebecca Farwell bombaüzletet csinált a New York-i Christie´s aukciósháznál: ha a szóbeszédnek hinni lehet, 900 százalékos haszonnal adta el rendkívüli gyűjteményét. A titokzatos Reba egyesek szerint igazi „cápa” az üzleti életben, és rendkívüli éleslátás jellemzi, mások szerint szívtelen kapitalista, akit csupán az érdekel, mennyit kereshet a műkincseken.
New Yorktól mintegy másfél ezer kilométernyire, egy illinois-i kisvárosban egészen más Miss Farwellt ismernek: a csöndes, visszahúzódó, egyedülálló Beckyt, aki fáradhatatlanul gürcöl a kisváros könyvelőjeként. Senki sem igazodik ki úgy a városháza számlái között, mint ő, rendre utoljára megy haza a munkából, és valahogy mindig tud szerezni a gondokkal küszködő városkának egy kis pénzt.
Amíg Reba Farwell egyre komolyabb ügyleteket bonyolít le, Becky Farwell nyakig eladósodik. Vajon meddig élhet büntetlenül kettős életet a tehetséges Miss Farwell?