Az eredendő bűn szemléletesen | Y. N. Harari, D. Vandermeulen, D. Casanave: Sapiens. Rajzolt történelem

Posted on 2021. március 17. szerda Szerző:

0


Bogárdi Iván |

A barlangrajzok szervesen beleillenek a képregénybe képkockának, Szemléletesen ábrázolják őseinknek azt a tevékenységét, amikor dárdákkal és íjakkal felfegyverkezve annyira hatékonyan tudtak vadászni a nagytestű állatokra, hogy ők okozhatták kihalásukat Yuval Noah Harari izraeli történész világsikert aratott könyve, a Sapiens – Az emberiség rövid története szerint.

Bizonyára a szerző is meglepődött, amikor David Vandermeulen szövegíró és Daniel Casanave grafikus felkeresték őt azzal a kreatív ötlettel, hogy képregényt csináljanak a Sapiensből. Ők Belgiumban olyan kultúrában nőttek fel, ahol a képregényeket komolyan veszik. Ott gyakran látni felnőtteket az utcán vagy a vonaton képregényt olvasni, Magyarországon ilyesmi nemigen fordul elő. Harari jó humorral megáldott, kreatív, társaságba került. Az eredeti könyv tudománnyal megalapozott elmés gondolatfűzése a hitelesen megrajzolt karakterek szájából könnyedén, szóbuborékokban jön ki, s így szemléletessé és átélhetővé válnak.

A főszereplő nem valami Pókember vagy Hulk kaliberű szuperhős, hanem a szerző maga, cingár testalkatával, mások iránti tiszteletteljes viselkedésével. Segítőtársa az ugyancsak realisztikusan ábrázolt biológusprofesszor, Szaraszvati. Terebélyes, kissé szórakozott asszonyság, elmaradhatlan ölebével, a homlokán pöttyel. Akár létező karakter is lehetne, de nevéből ítélve ő a tudomány istennője az indiai mitológiából. A hagyományos nemi szerepek keverednek, finom utalással arra, hogy Harari magától értetődően vállalja homoszexualitását.

Megismerkedhetünk valóságos személyekkel is, például Robin Dunbar professzorral, a kommunikáció tudósával, aki kifejti pletykaelméletét. Szerinte a kisebb emberi csoportokat még összetartja a pletyka, aminek segítségével tudunk egymásról, de amint a létszám 150 fölé emelkedik, a fikció tartja össze a társadalmat: a mitológia, a vallás. Ugyanígy fikció a törvények tisztelete vagy a „korlátolt felelősségű társaság”, ami a tulajdonosoktól, a gyártól vagy az ott dolgozó emberektől függetlenül létezik – mint fikció.

Annak is érdemes nézegetni a képregénnyé formált könyvet, akik olvasta az eredetit. Nem ugyanaz. Az elmélet cselekménnyé válik. Hogyan? Bemutatom egy példával.

Őseink fentebb említett eredendő bűne, hogy kipusztították a többi emberfajt, a Homo Erectust, a neandervölgyit meg a többit, valamint a nagy testű vadakat, ahol csak megjelentek. Ha bűnt követtek el, akkor nyilvánvalóan bűnüldözésnek lesz dolga ezzel, 30.000 év ide vagy oda. Lopez felügyelő, a nő létére macsó kinézetű egyenruhás nyomozó elszántan veti magát a feladatra, hogy leleplezze „minden idők legdurvább sorozatgyilkosait”. Szüksége van a nyomozáshoz Harari és Szaraszvati segítségére. Meg is vannak a gyanúsítottak, az ártatlan kinézetű ősember-pár. Mit követtek el? „A globális ökoszisztéma megrongálása, több száz ember- és állatfaj kiirtása… Persze mindent tagadnak és nem hajlandók beszélni. De ahová csak beteszik a lábukat, ott tömegével kerülnek elő a hullák.” Felbukkan az ellenszenves ügyvéd is, és így négyen követik a Sapiens vándorlásának nyomait, megismerked(tet)nek a kihalt állatokkal. Végül bírósági tárgyalásra is sor kerül. De nem leplezem le a tárgyalás kimenetelét, hogy lett-e ítélet és miért nem, mert a Nyájas Nézegetőt nem fosztom meg az izgalomtól.

Az Animus Kiadó igényességet sugárzó, reprezentatív küllemű könyvet hozott létre. Szokatlanul nagy a formátuma, és aki a képregényt a gyerekek műfajának tartja, ráadásul látja az ismeretterjesztő tartalmat, simán megveszi ajándékba a tíz-egynéhány évesnek. De tényleg gyereknek való?

Bármennyire aranyos és szellemes, mégsem adnám szívesen 16 éven aluliak kezébe, noha nem tartalmaz semmiféle erotikát, ami miatt alsó korhatárt szoktak megállapítani. Azért óvnám az ifjúságot tőle, mert könnyen alakíthat ki lesújtó nézetet a Homo Sapiensről, vagyis önmagunkról, önmagukról. Inkább azoknak ajánlanám, akiknek a világnézete már jobbára kialakult. Ők szembesíthetik a könyvben látottakkal az emberiségbe vetett bizodalmukat. De tudom, hogy figyelmeztetésemet vitatja majd a kolléga, aki viszont kötelező olvasmánnyá tenné az eredeti művet. Ajánlott lehet – de vitatkozni kell róla. Szóval mielőtt az ajándékot odaadjuk a gyereknek, olvassuk és nézegessük mi, felnőttek. Aztán gondoljuk meg.

És készítsük elő a helyet a legteherbíróbb könyvespolcunkon, mert jön még három kötet.

Yuval Noah Harari

Y. N. Harari, D. Vandermeulen, D. Casanave: Sapiens.
Rajzolt történelem

Fordította: Torma Péter
Animus Centrál Kiadó, Budapest, 2020
248 oldal, teljes bolti ár 4890 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3912 Ft
ISBN 978 963 324 8041

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A tisztánlátás hatalom. De hogyan láthatjuk át a világban zajló eseményeket anélkül, hogy elvesznénk az apró részletekben? Például úgy, hogy hátrébb lépünk, és megszemléljük a teljesebb képet: az emberi faj történetét. A Sapiens – Rajzolt történelem című képregénysorozat azt meséli el, hogyan lett egy jelentéktelen majom a Föld nevű bolygó ura, és hogyan jutott el odáig, hogy képes széthasítani az atomot, elrepülni a Holdra, vagy módosítani más fajok genetikai kódját.
Yuval Noah Harari, a könyv mesélője és társai – Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció, Lopez nyomozó és sokan mások – a történelem meghatározó és sorsfordító eseményeibe avatnak be minket. A képregény viccesen és szórakoztatóan tárja elénk az emberiség történetét a Sapiens – Az emberiség rövid története című nemzetközi sikerkönyv alapján, amelyet 60 nyelvre fordítottak le, és több mint 16 millió példányban kelt el világszerte. Szellemessége, humora és érdekes karakterei azokat is magukkal ragadják, akiket egyébként nemigen köt le a tudomány és a történelem.
Az emberiség születése a négyrészes képregénysorozat első kötete.