Ismeretlen ismerős | Darvay Nagy Adrienne: Szín játék. Rendezte Taub János

Posted on 2021. február 2. kedd Szerző:

0


Tóth Zsuzsanna |

Ismerős, ám mélységében mégis ismeretlen volt eddig számomra a nagy hírű Taub János rendező munkássága, akinek élete és művészete Darvay Nagy Adrienne színházkutató, színháztörténész művének köszönhetően közelebb került hozzám.

Alapos, tudományos igényű, ugyanakkor szinte személyes jellegű írásról van szó, amely egyszerre elfogult és tárgyilagos. Színháztörténeti szakirodalomról beszélünk, mégis olvasmányos műről, aminek „könnyű befogadását” nehezíti ugyan a mérhetetlenül sok információ, ám azt gondolom, nem is ez a célja. Ha azonban nem egy lendülettel, inkább fokozott figyelemmel olvassuk, nem mindennapi pályát tár elénk a részletgazdag, sok-sok utalást, évszámot, hivatkozást rejtő, terjedelmes kötet.

A színházszerető közönség – és nyilván a szakma képviselői – körében régóta jól csengő név a Kossuth-díjjal is kitüntetett Taub Jánosé. Akik dolgoztak vele, látták rendezéseit, esetleg személyesen ismerték, elmondhatják, hogy noha nem mindenki tartozott a rajongói közé, ám az kétségtelen, hogy a nyolcvanas évek végi Radnóti Színházban bemutatott Hetvenkedő katonája kiemelkedő mérföldkő volt a hazai színházi életben. Éppúgy, mint ahogy a Szolnoki Szigligeti Színházban végzett tevékenysége, vagy éppen a Művész Színház alapítása Schwajda Györggyel és Törőcsik Marival 1993-ban.

Taub János Erdélyben született, majd élete során élt és dolgozott, s otthonra is lelt Románia, Izrael, Magyarország több városában. Vendégrendezései által ismert volt Németországban, Ausztriában, fesztiválszereplésekkel pedig nemzetközi hírnevet szerzett magának. Színházi munkájában sajátosan strukturált rendezői nyelvet alkotott, színészeit egyéni (olykor a művészek számára szokatlan) módszerrel vezette. Minderről,  konkrét rendezéseiről az is képet alkothat a könyvből – köszönhetően a rendkívül bőséges idézet-tömegnek –, aki sosem találkozott vele, munkáival élőben (vagy felvételről).

Darvay Nagy Adrienne már-már zavarba ejti az olvasót, olyan hatalmas ismeretanyagot szedett össze és nyújt át Taub színházi munkásságáról. A rendező ugyanis egyáltalán nem törekedett elméleti összegzésekre. Inkább a gyakorlat mestere volt. Hogyan találunk mégis szinte teljes képet művészetéről, és a szerző miféle segítséget, vezérfonalat ad ehhez a művében? Nos, voltaképp egyszerű: az életút, a személyes történések és a rendezések linearitásával, utóbbiak részletes kritikai visszhangjával vezeti olvasóját. A nagy tagolásokat az otthonná vált országok jelentik: Románia, Izrael és Magyarország, s ezeken belül helyezi el Taub színházi pozícióit, rendezéseit. Egy-egy munkájáról több korabeli kritikából vett – olykor egymással ellenkező hangvételű – véleményt kapunk, emellett a mindenkori élethelyzetet és szakmai képet árnyalják a rendezőpéldányok bejegyzései, Taub János különböző beszélgetések, interjúk során elhangzott megjegyzései, kortársak, munkatársak, barátok, családtagok emlékezései.

Mindez bepillantást enged abba a gondolkodói folyamatba is, amelynek során egy alkotó ember formálódik; szinte kitapinthatóak a változások, ahogyan Taub János azzá lesz, aki volt; rendezőként és emberként egyaránt. (Értelemszerűen beletartoznak ebbe társadalmi tapasztalásai is.)

Az, hogy egyes mondatai napjainkban (is) mellbevágóan fontosnak tűnnek, mondhatni csak díszítmény a tortán. (Ahogy életének tükrében figyeljük némelyik kijelentését, felismerhetjük, milyen nehéz lehetett eljutni eddig a konklúzióig: „El sem tudom képzelni, hogy valaki ne az legyen, ami. Akár hátrányos, akár előnyös számára.”) De idézhetném mondatait az örök emberit kutató színházról, vagy a játékról, ami maga a szabadság.

Csakhogy a recenzióíró számára valójában nem Taub János a fontos, még csak nem is rendezői pályájának értelmezése, méltatása, hanem a könyvé. A kiváló kötet elvégzi ugyanis a rendező „dicsőítésének” feladatát. Darvay Nagy Adrienne gyűjtött, rendszerezett, feltárt, közzé és közérthetővé tett sok eredeti anyagot – így állított megismerhető, tanulmányozható emléket Taub színpadi alkotásainak, és a rendező személyiségének, aki az olvasók előtt emberi kapcsolataiban is megjelenik. Átfogó, alapos és színes képet ad a portré a huszadik századi színház kiváló alkotójáról, aki nem mellesleg a hazai színházművészet fontos korszakának volt formáló részese. Gazdag dokumentációs hivatkozásai forrásmunkává teszik a kötetet a színházzal foglalkozó jövő nemzedék számára.

A Corvina Kiadónál megjelent könyv elmélyült életmű-feltárás – ugyanakkor szeretetteli portré, melynek mellékleteként Taub János színházi rendezéseinek jegyzékét kapjuk, s néhány – munkáját és életét megörökítő – fotót.

Darvay Nagy Adrienne

Darvay Nagy Adrienne: Szín játék
– Rendezte Taub János

Corvina Kiadó, Budapest, 2020
512 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3992 Ft,
ISBN 978 963 136 6327

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

2017-ben lett volna 90 éves Taub János, a magyar színházművészet egyik kiemelkedő személyisége. Különleges rendezői metódusa, amellyel legendássá vált előadásait létrehozta; a jellegzetes „taubiánus” stílus, amely mindegyik rendezésén jól érzékelhető. Az alapanyagnak megfelelően ugyanakkor minden rendezésében más és más előadásmód, a forma; művei ma még emlékezetesek a színházi szakma és a színházszerető közönség idősebb nemzedékei számára.
De a kultúrtörténet eme kiemelkedő, egyedi látásmódú és páratlanul izgalmas egyéni stílusú művészegyénisége, aki ténylegesen nemzetközi hírnevet szerzett a magyar színháznak is, megérdemli, hogy tevékenysége, sikerei ismertebbé váljanak, hogy neve, művészete fennmaradjon az utókor számára is.
Darvay Nagy Adrienne könyve elsőként tárja fel részletesen Taub János teljes életművét.