Anyai ösztönök | Gina LaManna: Apró bűneink

Posted on 2020. december 4. péntek Szerző:

0


Paddington |

Gina LaManna nagyjából két este alatt kiolvasható regénye a női krimi vagy női thriller kategóriába sorolható be, abba a népszerű zsánerbe, amelybe a Hatalmas kis hazugságok című, egekig magasztalt sorozat tartozik, és amelyhez a kötetet többen is hasonlítják. Lehetséges, hogy azon is múlik, az ember mikor találkozik egy történettel, mert miközben a Reese Witherspoon és Nicole Kidman sikersorozatát abba is hagytam, annyira nem tetszett, az Apró bűneink nagyon kellemes kikapcsolódás volt.

A történet annak ellenére egyedi, hogy bevált sémát követ: lassan ismerkedünk a szereplőkkel, megtudunk olyan dolgokat róluk, amiket mások nem tudnak, de olyanokat is, amik később féligazságnak vagy hazugságnak bizonyulnak; tudjuk, hogy bűntény történt, de nemcsak a tettesre, hanem a bűntény részleteire is csak jóval később derül fény. Ahogy az a fülszövegből is kiderül: haláleset ügyében nyomoz a rendőrség, a tettet négyen is magukra vállalják, de sokáig csak találgatni lehet, hogy valóban gyilkosság volt-e és ki is volt az áldozat. Ennek megfelelően valahogy kevésbé érdekli az embert, hogy ki volt a tettes. A regény leginkább abba avat be bennünket, hogy kinek miért lehettek gyilkos gondolatai. Ahogy feltárul, hogy ki lehet a valódi tettes, az olvasó folyamatosan találgatja azt is, ki lehet az áldozat.

A Minnesotából származó, de ma már Kaliforniában élő LaManna egy kaliforniai, tengerparti luxusszálloda-komplexumban tartott esküvőre hozza össze a tettet bevalló nőket. A menyasszony, Whitney egykori minnesotai évfolyamtársai – a sikeres ügyvéd Kate, a háromgyerekes családanya Ginger és az alkoholista egykori óvónő Emily – annak ellenére igent mondanak a meghívásra, hogy már régen nem beszélnek egymással. A történet egyik szálán lassan kiderül, milyen feszültségek vannak a ma már középkorú lányok között. Ők hárman mind tettesnek vallják magukat, akárcsak az ötödik házasságát és negyedik férjét fogyasztó Lulu is (aki, Elizabeth Taylorhoz hasonlóan egyik férjéhez kétszer is hozzáment).

A tettesek csapattá kovácsolódó csoportját ezer szál köti össze. A Serenity Spa and Resortban töltött első napokban felszínre kerülnek konfliktusok, aztán lassan egy részük el is simul, de nem csak a mindannyiuk által elvállalt bűnösség okán. Sokkal inkább azt láthatjuk, hogy az évtizedes feszültségek oldódása vezet a cinkos közösséghez. LaManna ezzel egy nagyon aktuális kérdőjelre is felhívja a figyelmet. Tudjuk, az egyetemi évek a legtöbb ember számára olyan erős kapcsolatokat jelentenek, amelyek sokszor egész jövőjüket meghatározzák. Az amerikai egyetemi rendszerben ez hatványozottan így van, hiszen a család védett közegéből a sokszor utolsó pillanatig gyerekként kezelt fiatalokat a college kezdetekor gyakorlatilag kilöki a család a fészekből. Vagyis életükben először magukra vannak utalva, és így évfolyamtársaikból egyfajta új családot építenek ki. Ezek a kötelékek sokszor épp annyira erősnek bizonyulnak, mint a családiak, és akár évtizedes kihagyás után is éppen úgy folytatni lehet őket, ahogy ebben a sztoriban is történik. Mi fogja pótolni ezt azoknak a fiataloknak, akiktől most elveszik az egyetemi élményt?

A szereplők a Született feleségekből is kiléphettek volna, csak nem az egész életüket, hanem mindössze az esküvői rendezvénysorozat egy hetét kell a luxus elhelyezéslsőségeihez igazítaniuk. Ahogy halad a történet, persze egyre több derül ki a vakolat – vagy jelen esetben a smink – mögötti valóságról, és arról, hogy mekkorát lehet tévedni, ha valakit a külsőségek vagy akár feltételezések alapján ítélünk meg vagy el. A könnyed kis történet olyan női archetípusokat vonultat fel, akikről érdemes és szükséges is gondolkodni. Találkozunk a meddőség, a családon belüli erőszak, az alkoholizmus súlyos problémáival éppúgy, mint legalább annyira nehéznek megélhető, de látszólag sokkal enyhébb problémákkal is, mint a családról leválófélben lévő kamaszok és szüleik háborúja, vagy a félelem az öregkori egyedül maradástól.

Hamar kiderül az olvasó számára, hogy bár a négy nő motivációja a gyilkosság felvállalásában biztosan nagyon különböző, mégis mindegyikük az anyasághoz, az ahhoz való viszonyukhoz köthető. Hogy kit mi motivált, ki volt a gyilkos és ki az áldozat, az csak a legeslegvégén, egy kellemesen meglepő csavar után derül ki.

Az eredeti cím játékos kettősségét a magyar változat sajnos nem tudja visszaadni. Pretty Guilty Women éppúgy lehetne Meglehetősen bűnös asszonyok, mint Gyönyörű, bűnös asszonyok. Egy biztos, a bűnök egy része korántsem apró. A regényt Frei-Kovács Judit gördülékeny fordításában olvashatjuk magyarul. Hogy lehetne-e jobban magyarítani a címet, arra most nincs megfejtésem. De ez most lényegtelen is.

Gina LaManna

Gina LaManna: Apró bűneink
Fordította: Frei-Kovács Judit
General Press Kiadó, Budapest, 2020
328 oldal, teljes bolti ár 3690 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 2952 Ft,
e-könyv változat 2599 Ft
ISBN 978 963 452 4373 (papír)
ISBN 978 963 452 4380 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Miért vallaná be négy nő ugyanannak a gyilkosságnak az elkövetését?
Vendégek érkeznek az év esküvőjére egy kaliforniai luxusszállodába. A meghívottak között szerepel négy főiskolai barátnő is – Ginger, Lulu, Emily és Kate –, akik a diplomaosztójuk óta nem találkoztak. Okosak, szórakoztatóak, de megkeseredettek, ráadásul mind egy-egy titkot őriznek, és mindent megtennének azért, hogy ez továbbra is titok maradjon.
Huszonnégy órával később egy holttestet találnak az esküvő próbavacsorájának a helyszínén. Nem kétséges, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett. A kihallgatások során pedig mind a négy nő bevallja, hogy ő követte el a bűntényt. Egyedül.
A rendőrség számára egyértelmű, hogy hazudnak, de vajon miért?
Csak ez a négy nő tudja a választ.
És egyikőjük sem árulja el…