Vámos Miklós legutóbbi, friss regénye két idősíkon játszódik. Az egyik a jelen, a másik 1944, a nyilas vérengzés időszaka. A jelenben egyszerű, minden-napi emberek bonyolult kapcsolatai elevenednek meg, míg a háború utolsó hónapjainak idejéből a szerző hősöket, gyilkosokat és áldozatokat idéz fel.
A jelenben megismerkedünk a negyvenes, francia születésű, de Angliában élő, gyönyörű Linda Romannal, aki a szerencsétlen házassága (és részben magyar származású) férje halála után menekülni vágyott, és szinte véletlenül landolt Budapesten. Van két otthon hagyott, már felnőtt ikerlánya, de velük megromlott a kapcsolata. Felbukkan két harmincas barát, Kádár Ákos zenei szakíró és Vas Dani szerkesztő. Előbbi elvált, utóbbi pedig most éli át szerelmi élete nagy válságát: elhagyta a barátnője, Zsófi. Történetünk jelenének negyedik hőse, a húszas éveinek végét taposó szingli, Tóth Juli, a festő- és rajzművész.
Valamennyiük kapcsolatait, sorsukat – éppúgy, mint a múlt hőseit – összekapcsolja az Újlipótváros egyik gyöngyszeme, a Dunára és a Szent István parkra néző Pozsonyi út 38–40. számú ház, a sarkán terpeszkedő Dunakert kávézóval. Így csúszunk át a múltba: a ház 1938-ban épült Hatvany-Deutsch báró (a Nyugat folyóirat alapítója) megrendelésére, s olyan nagyságoknak adott otthont, mint Szép Ernő és Heltai Jenő. 1944-ben „csillagos” ház volt, részben svéd, részben svájci védelem alatt. (Nem mintha a nyilasok sokat törődtek volna ezzel.) Társtervezője, Hofstätter Béla, akit a nyilasok feleségével együtt lőttek a Dunába, szintén ebben a házban lakott. És ez a lakás most Vámos Miklós – vagy ahogy a szerző magát jelöli az epilógusban VM – otthona.
A jelen szereplői a Dunakertben ismerkednek össze. Juli megosztja a nevezetes házban lévő apró lakását Lindával, amíg az nem talál jobbat. Ákos végzetesen beleszeret Lindába, Vas Dani viszont Julival kerül össze: még távolabbi közös tervek is szóba kerülnek. Juli és Linda végül összevész, szétválnak. Linda visszamegy Angliába lányaihoz, de az utolsó napon búcsúképpen odaadja magát az epekedő Ákosnak.
A múlt idősíkjának hősei már ismerőseink a történelemkönyvekből, a Rubicon folyóiratból: Carl Lutz svájci alkonzul és Raoul Wallenberg svéd diplomata. Életüket kockáztatva, hajmeresztő kalandokat átélve mentik a budapesti zsidókat a deportálástól és a vérgőzös nyilasoktól. Wallenberg maga tízezernyi halálra ítélt zsidót mentett meg, amíg csak tehette. Minden bizonnyal egybevágott az életfelfogásával az a néhány mondat, amit Vámos adott a szájába: „…csak úgy érdemes élni, hogy hiszünk a humanizmusban, a demokráciában, a szabadság-egyenlőség-testvériségben, meg az… izé… legfőképpen abban, hogy emberek maradjunk az embertelenségben.” Nem kizárólag ők voltak a „világ igazai”. Hiszen ma már ismerjük Angel Sanz Briz, a spanyol nagykövetség ügyvivője, Giorgio Perlasca olasz üzletember, Angelo Rotta pápai nuncius, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész (akikről a szerző is megemlékezik) és mások nevét. Sok ezer ember köszönheti nekik az életét.
A sors keserű, tragikus fintora, hogy Wallenberget a felszabadító oroszok elfogják – vélhetően kémnek, kettős vagy hármas ügynöknek vélik – és a mai napig hiányos ismereteink szerint a KGB börtönében meggyilkolják.
Érdemes néhány említést tenni arról, hogy a szerző követi stílusával a mai ifjabb generáció szóhasználatát, pontosabban szócsonkításait. (Egy korábbi műben VM hőse neten levelezget, tehát a könyvbe áthozta az sms-ek és mailek emotikonjait is.) Mára az általános nyelvhasználat és az élőbeszéd része lett egy sor csonkult szóalak – valszeg, lécci, sztem (szerintem); szal (szóval). A mai használók sem nagyon tudják, hogy a jelenség a mobiltelefónia 2G-s (hős)korából indult, amikor az SMS szolgáltatásban erősen korlátozott volt az átvihető karakterek száma. Tekinthetjük ugyan stílustrükknek, de kétségtelenül még közelebb hozza a mai szereplőket az olvasóhoz.
Érdekes, nagyon olvasmányos Dunapest regénye. Vámos Miklós eddigi termékeny munkásságának megfelelő óriási rutinnal, mesterien fonta össze a valóságos és fiktív alakokat, eseményeket.
Vámos Miklós
Vámos Miklós: Dunapest
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2020
400 oldal, teljes bolti ár 4699 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3759 Ft,
e-könyv változat 3299 Ft
ISBN 978 963 543 0406 (papír)
ISBN 978 963 543 0482 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Dunapest – Linda, az Angliában élő francia nő (negyvenes) értette így félre egyszer fővárosunk nevét. Magyar származású férje halála után vaktában fölszáll az első repülőgépre, ami történetesen Budapestre indul. Itt megismerkedik egy fiatal lánnyal, Tóth Julival (húszas) és két fiatalemberrel (harmincasok). A lány meghívja magához a regény fő helyszínéül szolgáló patinás bérházba, a Pozsonyi út 38–40-be. Az 1938-ban készült épület múltja és jelene köti össze a cselekmény két szálát.
Olvass bele 
Posted on 2020. október 9. péntek Szerző: olvassbele.com
0