A jelentésváltozás is lehet szexi | Kemény Gábor: Tanuljunk magyarul is!

Posted on 2020. október 9. péntek Szerző:

0


Zimányi Árpád |

Kölcsey napjainkban is érvényes tanácsát válasz-totta mottónak Kemény Gábor: „…de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” A kötet címe igen találóan a Parainesis-idézetre utal, de tágabb összefüggésbe helyezve, némi szövegmódo-sítással legyen szabad egy 2020-as időszerűségre is felhívnom a figyelmet: idegen nyelveket tudni szép lenne.

A feltételes mód a megfelelő szintű nyelvtudás megdöbbentő mértékű hiányára utal. A vírusjárvány miatti rendkívüli helyzetben ugyanis hetvenötezer (!), a nyelvvizsga hiánya miatt korábban át nem vett diplomát adtak ki a felsőoktatási intézmények. Megfelelő anyanyelvi műveltség nélkül az idegen nyelvek elsajátítása sem igazán eredményes, ezért megvan a szerepe a nyelvünk működési törvényeit és állandóan változó nyelvhasználatunk formáit vizsgáló efféle köteteknek.

A fejezetek beszédes címet kaptak. „Hogyan (ne) mondjuk?” – így foglaltatik keretbe a – jórészt – idegen tulajdonnevek ejtésmódját vizsgáló rövid fejezet. Manapság kevesebb figyelmet kap ez a kérdéskör, de hát „felülről”, az igényes nyelvhasználat oldaláról nézve nem lehet megjegyzés nélkül hagyni bizonyos eseteket. A példák természetesen nem az utcai nyelvhasználatból, hanem a rádió és a televízió műsoraiból származnak, amelyek hivatásos közreműködőitől joggal elvárható (vagy ismét feltételes módban: elvárható lenne) az idegen nevek helyes kiejtése. Nem az a baj – írja Kemény Gábor –, hogy az illető nem tud valamit, hanem az, hogy „nem tudja, hogy nem tudja”, azaz nem ismeri fel nyelvi műveltségének korlátait. Persze itt a kiejtés legmagasabb fokáról van szó, például lengyel származású dán sportoló, cseh születésű amerikai úszónő, Szicíliából származó ausztrál autóversenyző – televízióinkban hallható angolos ejtésváltozatuk a „nyelvi olvasztótégely” működését jelzi. Rajtuk kívül előkerül számos francia és latin névalak, s az utóbbiakra vonatkozó megjegyzés szerint: „Továbbra is fennáll ugyan a klasszikus nyelv presztízse, de e mögül a presztízs mögül elszivárog minden tudás.”

Új szavakat tanulok” – vallja be a szerző a második fejezet címében. Ez a tanulási folyamat mindnyájunk számára természetes, ahogy azt a könyv legterjedelmesebb és legtöbb nyelvi adatot feldolgozó része bizonyítja. Szerepel itt az angol tükörfordítás révén keletkezett üvegplafon, a szintén angol hatásra létrejött működik a kémia metaforikus szókapcsolat értelmezése. Magyarázatot igényel a coaching, a debüt, a sitcom és a vlog. Szókészletünk változásának néhány további példája: alsó hangon, belenget, elbútoroz, összebútoroz, rakásol.

A szavak jelentésváltozását bemutató írások közül hadd emeljek ki egy bulvárízűnek tűnő, ám valójában mégsem bulváros jelenséget, a szexi melléknév jelentésváltozását. Sokan talán meglepődnek a fogalmazásmódon, miszerint a magyar filmipar szexi, vagy négy kortárs galéria szexi. Hadd tegyem hozzá: a www.e-nyelv.hu honlapján a harmadik nyelvésztáborról szóló beszámoló címe: A grammatika lehet szexi. De hogy újabban mit is jelent ez a melléknév, azt majd megtudja a kedves olvasó, amikor kézbe veszi a könyvet.

A teljes írás elolvasható a Tinta Kiadó anyanyelvcsavar.blogján

A könyvismertető eredetileg az Édes Anyanyelvünk folyóirat 2020. szeptemberi számában jelent meg.

Kemény Gábor

Kemény Gábor: Tanuljunk magyarul is!
Válogatott nyelvművelő cikkek 2009–2019. 

Az ékesszólás kiskönyvtára 69.
Tinta Könyvkiadó, Budapest 2020.
222 oldal, teljes bolti ár 2490 Ft
kedvezményes ár a kiadónál 1992 Ft,
ISBN 978 963 452 3895

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A kötet szerzője azokból az ismeretterjesztő cikkeiből válogat, amelyek az utolsó tíz évben az Édes Anyanyelvünkben, az Anyanyelvápolók Szövetségének folyóiratában jelentek meg.
A könyv négy fejezetre osztva közli a cikkeket. A Hogyan (ne) mondjuk? kiejtési és helyesírási tárgyú cikkeket tartalmaz, különös tekintettel az idegen nevek használatára. Az Új szavakat tanulok a mai magyar szókincs újdonságaival, változásaival foglalkozik. A Koccan a stílus, csikorog a nyelvtan című, harmadik rész a stilisztikai és nyelvtani tárgyú cikkeket gyűjti egybe. Több írás foglalkozik azokkal a stilisztikai hibákkal, melyeknek hátterében a számítógépes szövegszerkesztés sajátosságai húzódnak meg. A kötet zárórésze Szép magyar versek címmel a költői nyelv és stílus világába vezeti be az olvasót, és öt verselemzést is tartalmaz .