Csupa élvezet | Gárdos Péter: Királyi játék

Posted on 2020. március 8. vasárnap Szerző:

0


Tóth Zsuzsanna |

Gárdos Pétert Magyarországon mindenki első-sorban filmrendezőként ismeri, hiszen az Uram-isten vagy a Szamárköhögés minden mozibarát emlékezetébe bevésődött. Kevesebben tudják, hogy regényírókénti debütálása azonnali sikerrel járt; a 2010-ben megjelent Hajnali láz révén világhírnévre tett szert. Mondhatni természetes, hogy film is készült a műből.

2019-ben megjelent, harmadik regénye, a Királyi játék kapcsán valahol azt nyilatkozta, hogy mivel nem készíthetett belőle filmet, ezért regényként írta meg a történetet. Sajnálom ugyan az el nem készült filmet (bár ami késik…), de a magam részéről nagyon örülök ennek a könyvnek. Miért is?

Mert Gárdosnak sikerült szórakoztató könyvet írnia, amely ugyanakkor igényes, irodalmi nyelven íródott és valódi értékeket mutat fel. Nem titok, egy világméretű szél-hámosságról szól – ha ugyan nem tekintjük a gépezet úttörő jellegét –, vagyis Kempelen Farkas sakkozógépéről, a Törökről. És még rengeteg másról: a hatalmi játszmák természetéről, a boldogtalan házasságról, a megaláztatásról, a kegyetlenségről…

Kempelen Farkas 1734-ben született Pozsonyban, és bár nemesi rangot viselt családja, kivételes tehetségének volt köszönhető, hogy Mária Terézia, majd II. József udvarának belső köréig jutott. Különös figura. Már az is különös, hogy Wolfgang von Kempelen néven született magyarnak. (Hja, a történelem fintorai!) Tény, hogy szerteágazó érdeklődése, találmányai – vagy azok kísérletei – termékenyítőleg hatottak a magyar tudományos életre is. (Hogy csak a számomra legérdekesebb gépezetét – a beszédkeltő gépet említsem, amely korai alapja és elődje volt a fonetikai kutatásoknak.) A feltalálóként, műszaki újítóként, közigazgatási szakemberként egyaránt szikrázó szellemű polihisztor maga is némiképp attrakciónak tekintette a Törököt, mintsem nagy találmánynak – ezért is koncentrált inkább a „beszélő” gépére. Az utókor ugyanakkor elismeréssel adózott a sakkozó gép technikai újításainak, habár nem mesterséges intelligencia, hanem egy élő ember dirigálta a játszmákat.

Gárdos regényében a Török néven elhíresült gépezet voltaképp a birodalom egyik politikai fegyvereként, stratégiai eszközként szolgál. Miközben a benne sakkozó, apró termetű lény életére – s nem mellesleg Kempelenére is – majdhogynem marionettfiguraként tekint a hatalom: kénye-kedve szerint rángatja a madzagokat. Így kerülnek hősei számos bonyodalom közepette neves uralkodók közelébe, és persze megmutatkozik az élet árnyékos oldala is.

Gárdos Péter íróként egyszerre képes könnyed és mélyreható lenni, éreztetni a helyzet kalandos, ugyanakkor tragikus voltát. Megteremti a hiteles miliőt, jó érzékkel ruházza fel regényes motívumokkal a valóságot. Az általa teremtett történet alapját a két ember – a feltaláló, zseniális elme Kempelen, és az ugyancsak rendkívüli sakktehetség, a törpe Arnold – különös módon kialakuló, nem mindennapi barátsága adja. Gárdos biztos kézzel vázolja a történet történelmi hátterét, kis színesekkel, fiktív életképekkel egészítve ki (pótolva) a valóság hiányzó darabjait. Panorámaképet bűvöl elénk a korról, az általános, emberi természetről, a hatalom természetrajzáról meg a számkivetettek életéről. Képes arra, hogy érzékeltesse a lelki feszültségeket, motivációkkal igazolja a hihetetlennek tűnő fordulatokat, és hiteles portrékat, akciódús kalandokat rajzol.

A Királyi játék egyik fő erénye, hogy szinte letehetetlen. A rövid (tipográfiai arculatukat tekintve is kellemesen pulzáló) fejezetek olyan dramaturgiai feszültséget keltenek, amely (a sorozatok lélektana alapján) ébren tartja kíváncsiságunkat a következő rész iránt. Kiköveteli, hogy ne tegyük le. Nyelvezete lenyűgöz, fordulatai változatosak, felépítése krimiszerű. Minden van benne, ami az élvezetes olvasmány kelléke. (Ráadásul igen izgalmas – és áthallásos – a borító is: Tillai Tamás munkája, Masha Kotzur grafikájának felhasználásával.)

Szóval, nem is tudok mást tanácsolni, adják át magukat az élvezetnek, olvassák a Királyi játékot.

*A Libri Kiadó által nyilvánossá tett részlet

Gárdos Péter

Gárdos Péter: Királyi játék
Libri Kiadó, Budapest, 2019
372 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a bookline.hu-n 3399 Ft,
e-könyv változat 2590 Ft
ISBN 978 963 433 6860

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1782-t írunk, amikor két férfi elindul, hogy becsapja Európa uralkodóit. Különleges találmánnyal járják be a kontinenst, s bár a hírverés óriási körülöttük, küldetésük valódi célja titkos. Sikerük birodalmi érdek, bukásuk pedig az életükbe kerülhet.
Kempelen Farkas, a polihisztor udvari tanácsos számára az egész út időfecsérlő ostobaság, ami csak akadályozza abban, hogy valódi tudományos munkáival foglalkozzon. Dragóner Arnold, a hányatott sorsú, briliáns sakkozó pedig méltánytalannak tartja, hogy folyamatosan rejtőzködnie kell.
Ahogy Európa rossz útjain zötykölődnek a titokzatos találmánnyal, kisszerű árulások, fékezhetetlen irigység és brutális gyilkosságok örvényében találják magukat. Legyűrik-e őket a hatalom mocskos praktikái? Van-e bennük elég rafináltság, szívósság és hit ahhoz, hogy túléljék a kalandot?