Vissza az időben | Mire készül idén a Ludwig Múzeum?

Nádudvari Anna |

Összeomlik az internet. Vége. The (great) End. Hogy mikor lesz ez? 2023-ban. Amikor az internet éppen a 25. évét tölti be. Illetve csak töltené. De megsemmisül. Béke poraira. Azért ne ijedjen meg senki. Az internet, mely már részét képezi oly sokunk életének, nem tűnhet el. Játék csupán, hogy feltételezzük: nincs többé.

Mert ez lesz a Ludwig Múzeum ez évi első kiállításának témája. Január 21-én Fabényi Júlia, az intézmény igazgatója tájékoztatta a sajtót idei és távolabbi terveikről.

Tehát először is: The End. A kanadai Molinor médiaművészeti szervezet az együttműködő partner a kiállítás létrejöttében, a kanadaiak The Dead Web című kiállítása, mely az internet lehetséges végét vetíti előre, az előfutár annak követéséhez: milyen hatást gyakorolna a gazdaságra, a társadalomra az elképzelt hiány.

Az élet lassú tempóban – Slow Life – című nemzetközi csoportos kiállítás világunknak mostanra kialakult környezeti ártalmaival foglalkozik. Mit tehetünk a környezetterhelő, a környezetet kizsákmányoló gyakorlat ellen? Mi lenne a jól működő alternatív megoldás, mellyel az élet fenntartható maradna: a lassulás, a nem növekedés, a minimalizmus? Ez a kiállítás április 9-én nyílik, a hónap végén pedig az Időgép, mely új válogatást mutat be a Ludwig Múzeum csaknem 800 darabos gyűjteményéből. A cím arra utal, hogy a kronologikus sorrendet megfordítva, a jelenből tekint a múlt felé.

Fabényi Júlia is visszatekintett az elmúlt 2019-es esztendőre, de még messzebbre is, hiszen kerek évfordulóhoz érkeztek: most van a múzeum alapításának 30. évfordulója.
Mostanra az intézmény elérte azt a célt, hogy szakmai központként működjön. A múzeum kiemelkedő profilja a médiaművészet. A világ csaknem negyven intézményével tart fenn munkakapcsolatot. Saját gyűjteményéből rekordszámú – 181 – művet kölcsönzött csak az elmúlt év során külföldre. Látogatóinak száma 2019-ben százhatezer volt.

Rendkívül eredményesek a múzeumpedagógiai foglalkozások. A tavaly 260 programnak hatezer-kétszáz résztvevője volt. Egyetemi és általános iskolai, illetve középiskolai csoportok egyaránt összejöttek a múzeum termeiben, és szerveztek nyári táborokat is. Mindezek következményeként a Ludwig múzeumpedagógiai nívódíjat vehetett át.

Beszélt az igazgató arról a tervezett kiállításról, melyet az idei év legnagyobb feladatának tekinthetnek: Barabási Albert-László fizikusnak síkban és térben megfogalmazott munkáival találkozhatnak majd az érdeklődők. (Könyvéről a közelmúltban számoltunk be.) Az október 9-én nyíló tárlat az összefüggések univerzális voltáról szól majd, arról, hogy a tudományok közötti határok átléphetők. A tudós, a művész célja, hogy megjelenítse a dolgok és jelenségek közötti különben láthatatlan kapcsolatot, ráirányítsa a figyelmünket arra, hogy a természet, a társadalom, a nyelv, a kultúra egységet alkot.

Kiállítással tisztelegnek az idén kilencvenedik születésnapját ünneplő Konok Tamás festőművész előtt, aki a festészet és az építészet terén egyaránt maradandó alkotásokat hozott létre.

Május 23-án nyílik a 17. Velencei Építészeti Biennálé. A magyar pavilon tizenkét modern budapesti épületet mutat be eredeti formájában, valamint tizenkét közép- és kelet-európai építésziroda elképzelései szerinti újragondolva. Izgalmas lehetőség lesz: szemügyre venni az eredeti értékeket, s mellettük a kutatási és újjáalkotási folyamat szokatlan eredményeit.

Februárban a Ludwig Múzeum konferenciát rendez a médiaművészet megőrzéséről, Nyílt tér címmel pedig pályázatot írnak ki valamennyi művészeti ág képviselői számára, s a pályázaton résztvevők szintén az intézmény által rendezett konferencián oszthatják majd meg tapasztalataikat egymással és az érdeklődőkkel.