Boszorkány vagyok | Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv

Posted on 2019. október 26. szombat Szerző:

0


Somogyi András |

Egyetlen skatulyába sem tudnám sorolni a Bűbájoskönyv műfaját. Lehetne a boszorkányok (bűbájosok) természetrajza, lehetne egy boszorkány önéletírása, de receptkönyv is a bűbájosság gya­kor­lá­sához szükséges receptekkel. A boszorkányság lényegének és tevé­keny­sé­gének leírása szinte tankönyvi precizitással tárul elénk, a receptek (gyó­gyítanak betegséget, ter­mé­ket­len­séget, mere­ve­dési zavart, fájdalmat; növelik a tyúkok tojó­képességét vagy a tehenek tejbőségét és még sok mindenre alkalmazhatók) hihetetlenül valóságosak. Mintha egy szakácskönyv részei lennének – és rögvest a Spektrum tévécsatorna műsorának címe jut eszünkbe: „Ne próbáld ki otthon!”

A kötet stílusa néhol szárazon tárgyilagos, néha meghatóan költői. Különösen a halál, az elbocsátás, az elengedés és a gyász boncolása emlékeztet, hogy Kiss Judit Ágnes leg­fő­képpen költő, és mellette prózaíró, aki egyébként boszorkánynak, illetve bűbájosnak vallja magát. És teszi ezt hányatott, tragédiáktól sebzett boszorkány-életét feltárva, olyan hitelességgel és elhitető erővel, hogy belefeledkezve a könyvbe néha azon vettem észre magam, hogy elhiszem neki a magára húzott szerep valódiságát.

Bocsásson meg az olvasó a könyvtől látszólag elszakadva egy apró történelmi visszapillantásért. Egyik legbölcsebb királyunk, Könyves Kálmán a 12. század elején tette ezt a rosszul és hiányosan idézett kijelentést: „a boszorkányokról pedig, kik nincsenek, említés se történjék.” (Habár a latin szöveget, ami nulla questio fiat-ot mond, sokféleképpen fordították, valójában „vizsgálat ne folytassék”. – A szerk.) Csakhogy a nép hitvilága – és az egyház – akkoriban kétféle boszorkányt ismert: a strigákat és a rontást hozó maleficákat. Tevékenységük a hiedelem szerint is nehezen volt szétválasztható, részben átfedték egymást. Mindenesetre Kálmán csak az átváltozásra képes, seprűn lovagló strigákról nyilatkozott…

Nos, a bűbájos a jó boszorkány, akinek legfőbb parancsolata: nem ártani. A bűbájos már kislány korától tanulja női felmenőitől a varázslást, de a hivatalos felkészítés akkor kezdődik, mikor első vérzésével (a szerző gyönyörű szavával élve: vérvirágzásával) nővé érik. Próbákon kell átmennie, amelyek a lélek félelmeit hivatottak legyőzni és húszéves korára már minden tudásnak birtokában kell lennie. Minden növényt ismernie kell, gyógyítót, bódítót is. És igen, megtanulják és gyakorolják az angyalcsinálást, rengeteg nőnek segítenek az erőszakban fogant magzat elhajtásában, de segédkeznek az új élet világra hozásában is, ők a boszorkánybábák. Jósolni nem szoktak, csak az idő fátylát fellebbentve javaslatokat tesznek a különböző élethelyzetekben való viselkedésre. Ezért javasasszonyok is. Természetesen értenek a szerelmi varázsláshoz is, ismerik és használják a szerelmi bájitalokat. És tesznek még sok mindent, értenek a tudatmódosító utazáshoz, az alakváltáshoz is.

Kiss Judit Ágnes, a sok díjjal elhalmozott, sokkönyves költő és író könyve a bűbájosokról szól. De ha leásunk a mélyebb rétegekbe, megtapasztalhatjuk, hogy a kötet nem csak a boszorkányokról és talán nem is elsősorban róluk beszél. Általában a nőről, a nőiségről szól hozzánk, olvasókhoz. Szabadon idézve a szavait: „A nőkről, akikből évezredeken át csak a szűz és az anya volt elfogadott a férfiak uralta társadalomban. Nem voltak urai sem saját sorsuknak, még saját testüknek sem. Aki pedig rabságban él, nem is szerethet, mert a szeretethez szabadság, a választás lehetősége kell. A boszorkányok őrizték mindazt, és őrzik máig, ami egy nő valójában. De történt valami nagyon fontos a szüzesség és az anyaság között: a nő szexuális lénnyé lett. Gyönyört ad és gyönyört érez.” Mellesleg dolgozik és értéket teremt.

A bűbájos szónak a magyar nyelvben két értelmezése van. A boszorkány mellett ez kedveset, szépet, szerethetőt, elbájolót (=elvarázsolót) jelent. Ez a könyv valóban bűbájos mindkét értelemben.

Kiss Judit Ágnes

Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019
288 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 3299 Ft
ISBN 978 963 293 9001

A könyv kiadói fülszövege

„Évezredeken át a boszorkányok őrizték mindazt, amilyen egy nő valójában. Amilyennek lennie kéne. Amilyen volt valaha, amikor a nagy istennők lányai voltunk. A boszorkányok őrizték a tudást, ami megmaradt abból az időből, amikor még senki nem hitte, hogy a nőt a férfi oldalcsontjából teremtették. Amikor még a péniszt nem gondolták magasabb rendűnek a vulvánál. Amikor még nem hitte senki, hogy a nő helye a konyhában van. Az évezredek során a nők elfelejtették istennő ősüket, a Nagy Ősanyát, és vele együtt a szabadságot.
Csak mi maradtunk, akik anyáról lányra adtuk tovább az emlékét.
Mi, akiket boszorkányoknak neveznek. (…)
Ha boszorkány vagy, tudnod kell, hogy mindennek, amit a látható világban teszel, valami lenyomata, árnyéka, visszfénye megjelenik a láthatatlan világban. És mindennek, ami a láthatatlan világban történik, megvan az eredménye, a következménye a láthatóban. Minden hétköznapi tettünk része a szellemi világnak is. Minden mágia. És nincs külön fekete vagy fehér. A kettő elválaszthatatlan.” – Kiss Judit Ágnes