Ungváry Rudolf: Balatoni nyaraló (részlet)

Posted on 2019. október 10. csütörtök Szerző:

0


Ebben az időben a badacsonyi szőlőhegyen, a Tomaj falu Badacsony felé eső széle és a Balatonba vezető Péntek-árok közötti területen helyi gazdák, közeli-távoli településekről származó „bebírók” művelték a „parasztszőlőjüket”. Az ároktól délre nyújtózó badacsonyi lejtőkön Tördemicig tucatnyi, a keresztény középosztályhoz tartozó birtokos osztozott (közülük regénkben majd csak Ajtai Kovách Barna (várbogyai és nagymadi Bogyay Lenke férje), várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos, báró gilteni Bothmer Ernő, báró Kruchina von Schwanberg, lovag Ernst Poelt von Poeltenberg, és ugyancsak lovag Fackh Gedő, Őrffy de Görbő, Pauler Gyula, bessenyei és velikei Skublics Ödön játszanak szerepet). Néhány nagyobb területet az Esterházy-hitbizomány és Ranolder János veszprémi püspök birtokolt. Ez a rész volt a szőlőhegy „veséje”, legértékesebb része, mert ezt sütötte a legjobban a nap. Ahogy egykor Eötvös Károly megírta: „…mind nemesi koronájuk egyik ágának tekintették, hogy Badacsonyban szőlejük legyen”. Idővel birtokosként került közéjük igyekvő polgárember is, mint Ramasetter Vince sümegi kékfestő, vagy a Lessnerekkel szinte egy időben, Olaszországból idekeveredett Fata István kéményseprő, meg a sokkal később Tapolcán letelepedett Calligaro Angelo cement- és műkőgyáros. És persze a Lessnereken kívül más tapolcai zsidó is vásárolt telket, mint például a Weilerek. Bokor bankár pedig nyaralót építtetett az Alsó út mellett.

A migráció akkor nemcsak Magyarországról nyugat felé, hanem nyugatról Magyarországra is irányult.

Úgy tartja a fáma, hogy a püspök az általa 1857-ben emelt kereszt helyén, a Badacsony tetején állva csodálta a tájat, és így szólt: „És vegyétek meg nekem az elpusztult szőlőket, és tanítsátok meg az embereket az okos szőlőművelésre.” A mondás kiötlői vagy semmit nem tudtak az idetelepedett többi – zsidó és nem zsidó – birtokos és kereskedő üdvös igyekezetéről, amellyel megújították a helyi szőlőtermesztést és borkészítést, vagy derogált nekik, hogy nem istennek tetsző, kegyes szándékból, hanem saját jól felfogott érdekükből tették ezt.

Akkor már termett, hála a Franciaországból behozott szőlővesszőknek, az auvergnas-gris. A helyiek nyelvén óverni. Ezen a néven eladhatatlan volt külföldön, az eredeti nevén viszont az ősi ellenségre, Franciaországra, vele az antantra emlékeztette a németeket, ezért nem vették. Esterházy Pál tiszttartója, Krassay Vilmos tőrőlmetszett úriembernek számított, s noha de genere brogyáni (de ez már túlságosan elhalványult), volt benne innovációra való készség, ráadásul még tárgyszerű történelmi ismeretekkel is rendelkezett. Nem utolsósorban arra is gondolt, hogy mi lehet kedves a kenyéradó urainak. Hiszen a saját megbecsültségét is szem előtt akarta tartani. Az Esterházyak pálosok iránti kötődéseiről jó tudomása volt. Nem csoda, hogy rájött a megoldásra. A thébai Remete (anachoréta) Szent Pál nevét viselő „színmagyar” pálos rendnek a Badacsony-hegyen és a mellette fekvő Örsi-hegyen is volt kolostora a török időkig. Így jutott arra, hogy a rend eredetileg szürke ruházata alapján a szürkebarát nevet adja a bornak. Bevált.

A visszaemlékezések és a korról szóló művek arról látszanak tanúskodni, hogy a zsidó és nem zsidó birtokos és hivatalnok polgárság csak a közéletben érintkezett egymással, a családi összejövetelek kivételesnek számítottak. Ez alól az egyik szabályerősítő kivétel a környék talán egyetlen iparból élő embere, Tószeghy Freund Tamás volt. A cukorbáró Hatvany-Deutsch lányának a férje birtokolta ugyanis a hegy bazaltszikláinak lábánál működő, egyre hatalmasabb kőbányát. Nem is olyan messze Lessner Mór nyaralójától. Tószeghy az apósa révén a művészvilág tagjaival is érintkezett, akik kevéssé adtak a tősgyökerességre, netán faji hovatartozásra. A végzet azonban, ahogy a görög mondákban is, különböző időkben, más-más módon és eredménnyel, de nem válogatott zsidó és nem zsidó között.

A másik kivétel az egykor Morvaországból Magyarországra telepedett Krušiná ze Švamberka (alias Kruchina von Schwanberg) család egyik kései utóda volt. Az idővel báróságot kapott, derekasan megmagyarosodott schwanbergi Kruchina család egyik tagja a századfordulón zsidó lányt vett feleségül. Ha valaki mindezek után így elfajzott, azt ugyan egyesek fejcsóválva vehették tudomásul, de volt még jogbiztonság, meg valamennyi Európa is. A báró apa és kikeresztelkedett zsidó anya Viktor fiának sorsa nem vált végzetessé a félzsidó származása miatt, de ezt talán nemcsak a véletlennek köszönhette, hanem annak is, hogy kockázatos időkben mindig kéznél volt a pisztolya. Pontosabban a pisztolyai. Fontos dolog, hogy ha kell, önvédelemből az ember embert is tudjon ölni. De erre a pillanatra egyelőre még várnunk kell. A pisztolyoknak ebben a regében többször is lesz szerepe.

Lessner Mór nyaralója önmagában teljesen jelentéktelen építmény és helyszín volt, és az is maradt, nem egy híd a Drinán, nem hömpölyög körülötte a nagy történelem, mégis, a maga szerénységében az állandóság, a változatlanság jelképe.

A nyaraló a romantikus építészet jegyében fogant svájci stílusban épült. Hogy ki tervezte, bizonyára kinyomozható, de fontosabb, hogy az emlékezet az esetek túlnyomó többségében nem őrizte meg a neveket. Ezt most csupán összegzem, mert nem vág egybe alkatommal, hogy ilyesmit az ember ennyire gyorsan, szinte egy nemzedéken belül elfelejtsen. A Lessner-nyaraló majdnem kiköpött mása annak az Eisenbart-nyaralónak, amely Tomajhoz három kilométerrel közelebb fekszik. Utóbbi épület valamivel egyszerűbb, színárja tulajdonosa nyilván ugyanazt az embert bízta meg az építésével néhány évvel korábban, és a szakemberek rajta tanultak. A Balatonra néző badacsonyi hegyoldalon még tucatnyi ilyen stílusú nyaraló áll. Mérget vehetünk rá, hogy kivitelezőiket kézről kézre adták egymásnak a tulajdonosok, hogy aztán néhány év alatt teljesen kihullassák emlékezetükből a nevet. Mint a kecske a bogyóját menet közben. Ebben árja és zsidó mélységes mélyen azonos volt.

A hagyományos alpesi parasztházakat, a „chalet”-kat idéző stílus akkoriban élte virágkorát. A természethez, így az Alpokhoz való odafordulást, ha tetszik, a ködtenger fölött merengő vándor melankóliáját volt hivatott kifejezni – a német romantika családi házakba oltott, gyakorlatias visszfényeként. A fűrésszel kialakított, sokszor tobzódóan indázó, faragott deszkadíszítés jellemezte az előreugró tetőzetet, függő oromzatokat, a faoszlopos verandákat és erkélykorlátokat. Mindennek valójában nem sok köze volt a mintául szolgáló parasztházakhoz; igazi polgári jelenség volt. A 19. század vége felé még Svájcban is épültek ilyen házak, noha az ember azt gondolhatná, ott ugyan minek.

Az alpin „parasztromantikát” azonban nem lehetett magyarítani úgy, mint a parasztbarokk esetében, lerántva a haza földjére a barokk gazdag, önfeledt nyugati szárnyalását. Melytől annyira különbözött a társadalom túl gyors szárnyalásától megriadó, merengő romantika. Ezért Magyarországon a svájci stílus inkább csak a szerényebb adottságokról árulkodott, semmint valami másságról. A polgári és nyugati volt a közös bennük, amely akkor – egyszer és egyelőre utoljára – valóságosan is létezett errefelé, nem csak virtuálisan. Sok ilyen ház épült akkoriban a Balaton mellett, főleg az északi parton, Füreden. Budapesten az egykori nyaralóövezetekben, például a völgyes Zugligetben is találkozunk velük.

Ungváry Rudolf (Fotó Ivándi-Szabó Balázs/24.hu)

Ma többnyire sűrű növényzet, évszázados fák, magasra nőtt bokrok rejtik el különös, vágyódásról árulkodó ornamentikájukat, mintha a természet is jelezni akarná a pusztuló emlékezetet. A badacsonyi nyaraló verandájának és tetőzetének faszerkezete, ablakkeretei és zsalugáterei akkor, a stílust követve zöldre voltak festve. Mivel az eredeti présház, amelyre a nyaraló ráépült, szorosan az egykori, egy darabig felfelé vezető ösvény, azaz a mai Panoráma út szélén helyezkedett el, a ház helyét is ez határozhatta meg.

Körös-körül ekkor csak szőlők.

[A szöveg dőlt betűs szavai, mondatai idézetek, vagy más szerzők tollán született és ismertté vált kifejezések.]

Ungváry Rudolf: Balatoni nyaraló
Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019
262 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft