Jaj, cica – Forevör! | Winkler Gábor: A magyar operett

Posted on 2018. december 29. szombat Szerző:

0


Bedő J. István |

Ritka az olyan átfogó mű, amely viszonylag kis terjedelemben tud mindent (vagy majdnem mindent) elmondani. Winkler Gábornak mégis sikerül – tegyük persze hozzá, hogy ez a hol istenített, hol lenézett, sőt a színpadról leparancsolt műfaj minden csínja-bínja a kisujjában van. Nem, nem operettszerző, sőt: gyakorló orvos, de szerzője a néhány éve megjelent (és megkerülhetetlen) operettlexikonnak.

Az operettnek, de különösen a magyarnak még a születési évét is tudjuk: 1862, öt évvel a kiegyezés előtt alkotta meg szerzője, atyafiságában ott találjuk a népszínművet – Winkler ezekre is kitér – meg azokat a rokonokat is, amelyeknek nevét is csak szakmabeliek ismerik, egy kivétellel: ugyanis innen nőtt ki a daljátéknak címkézett János vitéz és Háry János is (még ha ezek utóbb operaházi karriert futottak be).

Ha nagyon szorosan vesszük, az operett szinte emberi kort, százvalahány évet ért meg. Habár mindig úgy tekintettek rá, mint az Osztrák–Magyar Monarchia „intézményére”, Winklertől megtudhatjuk, hogy sajátos ízei, stílusa, zenéi voltak, és az értő fül számára megmutatta magát, mennyiben és miben különbözött a francia, de még a bécsi vagy berlini operettől is. Ez utóbbit azért érdemes megemlíteni, mert legismertebb operettjeink szövegkönyvét gyakran német anyanyelvű librettisták írták – zeneszerzőiket egész Nyugat-Európa magáénak vallotta. És mégis. Az operett – hungarikum lett.

Az operettszínház – bár érthető módon játssza a zenés színház újabb leánygyermekét is – mégis változatlanul megtelik a száz évvel ezelőtti darabok mai előadásain. Winkler nagy mesélő kedvvel elmondott áttekintése és elemzése sok mindenre magyarázatot ad. Nem csupán a sikerdarabokat rántja elő, de beszámol a fanyalgással fogadott művekről, a kiadós bukásokról – s ezek okáról is.

A mai olvasónak a legérdekesebb az ismeretlen bugyor: amikor az ötvenes években a „nevelő szórakoztatás” eszköze lett a zenés műfaj: tessék elképzelni téesz- meg bányászoperettet. (Az előbbinek paródiaként ható változatát mutatja a Te rongyos élet! című Bacsó Péter-film egyik jelenete, Udvaros Dorottya a traktoron dalol…)

Bármily furcsa, az üldözött és agyonkritizált operett még ezt is túlélte, de alig húsz év után a hetvenes évektől született darabváltozatok már mind erősebben a másik műfaj: a musical jegyeit mutatták. Persze ez egyáltalán jelenti, hogy az operett a dinók csontjai közé került. Csupán azt, hogy az újabb és újabb átdolgozások, színrevitelek olykor visszatérnek a korábban sokszor átszabott szövegkönyvhöz (mint a Csárdáskirálynő vagy a Mágnás Miska esetében), olykor ironikusabbra hangolják az eredetit, egy kis fazonigazítással, újrahangszereléssel frissítik fel az ismert művet.

A könyv nem kizárólag a librettókkal és a zenékkel foglalkozik, ismerteti a bemutatók legendás, legtöbbször már nem is létező helyszíneit, a színészeket, énekeseket, akik sikerre vitték a műveket. Ezek névsora azonban a ma már nem élőkkel lezárul. A mai művészek hozzájárulását a zenés műfajhoz majd egy másik kötet, talán egy másik szerző fogja megírni. De azért tel­jesen nem marad ki a jelen: az operettista művészek nyári szabadtéri (koncertszerű) előadásait is bemutatja néhány oldalnyi fotó.

A könyvecske enciklopédiaként is használható, erre alkalmassá teszi hatalmas forrásjegyzéke és névmutatója. Feltétlenül meg kell továbbá említeni Horváth Andrea könyvtervezői munkáját, ugyanis a sok-sok (nagyon eltérő minőségű) illusztrációt igen szellemesen egyesítette a szöveggel, és „antikolta” azokat, amelyeken másképp nem lehetett volna segíteni.

Winkler Gábor

Winkler Gábor: A magyar operett
Holnap Kiadó, Budapest, 2018
360 oldal, teljes bolti ár 3900 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadó oldalán 1950 Ft,
ISBN 978 963 349 2116

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az operett mára hungarikum, Huszka, Lehár, Kálmán Imre darabjait ma is világszerte játsszák nagy sikerrel. És ki ne ismerné Fedák Sári, Honthy Hanna, a Latabár testvérek vagy Kabos Gyula nevét? Mi a titok hát? A csillogó díszletek, a gyönyörű jelmezek, a színészek játék-, ének- és tánctudása? Mindez együtt adja az operett csodálatos egyvelegét, a felhőtlen kikapcsolódás élményét.
Könyvünk bemutatja a műfaj fejlődését a kezdetektől napjainkig, végigvezet legfontosabb színészeinek arcképcsarnokán és megismertet az operett szolgálatába állt színházakkal. Reméljük, hogy az olvasottak hatására az operett szerelmesei még szerelmesebbek lesznek, kritikusai számára pedig feltárulnak e könnyűnek kikiáltott műfaj mélységei.