»Anyanyelvünk rejtélyes és végtelen« | A Tinta Könyvkiadó új könyveiről

Sz. M. |

A magyar nyelvet többen nevezték „rejtélyesnek”, köztük Kosztolányi Dezső és Berzsenyi Dániel, idézte fel Kiss Gábor, a kiadó igazgatója a Tinta Könyvkiadó idei utolsó könyvbemutatóján.
Ami pedig a végtelenségét illeti: nem igényel bizonyítást, hogy a véges számú építőelemből (szóból) végtelen számú mondat rakható ki. (Ide kívánkozik a nyelvész Laziczius Gyula 1941-ből származó szellemes válasza a „Hány szó van a magyar nyelvben?” kérdésre: A magyar szavak száma véges, közelebbről nem meghatározható.)

A kiadó éppen húsz éve indult, legelső és rögtön hatalmas sikert arató műve, a Magyar szókincstár 1998-ban jelent meg. Most pedig újabb, tágabb és szűkebb kört érdeklő műveket hozott ki.

A színek és a színnevek világa  című kötetet Balázsi József Attila mutatta be. A Székely Gábor által szerkesztett tanulmánygyűjtemény nem véletlenül hordoz „barokkos”, mérföldhosszú alcímet: Fizikai, kultúr- és művészet­történeti, illetve nyelvtudományi témájú értekezések színekről és színelnevezésekről. 12 idegen nyelv színelnevezéseinek egybevetése a magyar nyelv színneveivel. Ez ugyanis szükségképpen magyarázza a sokfelé ágazó tartalmat. Az első tanulmányban egy fizikus szemüvegén keresztül kaphatunk átfogóbb képet a színekről, a másodikban kulturális-történelmi szerepükről olvashatunk. Számos érdekesség derül ki az összehasonlító nyelvészeti dolgozatokból is: a távol-keleti (kínai, japán, koreai stb.) nyelvek színnevei például nem különböztetik meg a zöld és a kék árnyalatot.

Vaskos tanulmánykötet a Humorstílusok és humorstratégiák, melyet szerkesztőinek egyike, Nemesi Attila László, a Pázmány Péter egyetem docense mutatott be. Az ötödik interdiszciplináris humorkonferencia előadásaiból harminckettőt tartalmaz a válogatás. Nagy a tudományos érdeklődés a humor mint téma iránt: nemcsak anyelvészek, de a pszichológusok, a történészek, a szociológusok vagy épp az irodalmárok részéről is – sőt a kötet négy tanulmánya a zenei humorról szól.

A Kiss Bernadett által összeállított, Angyalok a bibliában kötetecskét egy ferences szerzetes, Kiss Didák testvér mutatta be. Említette az angyalok hírvivő feladatát (gondoljunk csak Gábriel angyali üdvözletére Máriának), illetve hogy testük nincs, csak lelkük, habár a művészeti ábrázolásokon emberarcúak. Az angyalok mibenléte sok kérdést vet fel, így a téma sok eretnekségnek adott táptalajt, amelyekkel a katolikus egyház is küzd. Ezért is érezte szükségét a kiadó, hogy biztos forráshoz nyúljon vissza: a kötet a Bibliából származó kétszázhatvan, angyalokkal kapcsolatos idézetet tartalmaz.

Szintén Kiss Bernadett a szerkesztője az 1700 ókori jótanácsot tartalmazó, A boldogság titka című karcsú kötetnek. Ezt Sediánszky János, a neves rádiós újságíró mutatta be. A több ezer éve élt szerzők gondolatai iránti szelíd rajongás kiérezhető volt idézetekkel nem fukarkodó előadásából. Az embernek olyan érzése van ezeket a bölcsességeket olvasva, mintha ma születtek volna: a mához, hozzánk szólnak – emelte ki Sediánszky, aki nemegyszer feltette magának olvasás közben a költői kérdést: ha ezt már akkor tudták az emberek, hogyan jutottunk idáig? A témakörök (asszony, barátság, bűn, erény stb.) alapján csoportosított aforizmák többek között Platóntól, Senecától és más híres görög és római gondolkodóktól származnak. A nem túl vastag, de „elolvashatatlanul tartalmas és gazdag” kötet külön erénye, hogy a végén található pár mondatos életrajzokkal segíti a fiatalokat a szerzők megismerésében is.

Kiss Gábor egy személyes élményt elevenített fel, ismertetvén Theo Malade Semmelweis, az anyák megmentője című könyvét: ő ugyanis egyetlen délután olvasta el a magyarul eredetileg 1933-ban megjelent könyvet, és (egyébként is Semmelweis-emlékév lévén) úgy gondolta, érdemesnek látta újra kiadni a legnagyobb hatású magyar orvos életéről szóló, regényes fordulatokban gazdag kötetet. Nem véletlen, hogy az életéről tizennégy filmet forgattak, Németh László pedig színdarabot írt róla.

Kiss Gábor igazgató zárásként előrevetítette, hogy a közeljövőben várható az ezeroldalas Nagy magyar tájszótár megjelenése, és egy hasonló összefoglaló mű: a Magyar nyelvtan, ez 800 oldalon. Végéhez közeledik A világ írásai szerkesztése, mely nagyon érdekes témát feszeget, hiszen az internetet használók szinte naponta találkozhatnak a források keresése során az Európától nagyon távoli népek írásformáival is. Készül a Bibliai szólások szótára, továbbá a Top 2000 sorozatba tartozó – a legfontosabb szavakat példákkal bemutató – Top 2000 román szó.

Végül pedig a kiadó igazgatója mindenkit arra biztatott, szavazzon a 2018-as év szavára – a kiadó honlapján leadható szavazatok bármilyen történelemkönyvnél élesebben világítanak rá az adott év „legforróbb” témáira. Nem véletlen, hogy idén eddig a Soros és a migráns szavak vezetnek.