Mindig kisüt a nap| Tóth Krisztina: Felhőmesék

Posted on 2018. október 12. péntek Szerző:

0


Lengyel Szilvia |

Aki királylányos vattacukormeséket keres, ne ezt a könyvet vegye meg. Tóth Krisztina valóságos meséi egészen mások. Igazak, tanulságosak. A tanulságokat pedig nem herceg­kisasszonyok és szegénylegények világában között kell meghallanunk, mert a szereplői a mai korból valók.

A gyerekek sokkal többet értenek, mint amennyit feltételezünk róluk, tehát meg kell adnunk a lehetőséget, hogy a megszokott, átlagos kínálaton túl is lássanak, olvassanak. A betegség, a halál és az odáig vezető út, meg a hasonló, általában elkerült témák foglalkoztatják a gyerekeket, akár beszélünk róla, akár nem. Ezért talán praktikusabb, ha már előbb foglalkozunk az olyan dolgokkal, mint amilyen a varázslat. Mert a Felhőmesék mellesleg varázslatos is.

A könyv öt történetet fűz egybe, tartalmuk egészen eltérő, de szépségük egyforma. Különösen példamutató a mese a denevérről, aki madár akart lenni. Madárrá nem vált ugyan, de legalább megpróbálta. Messze kalandozott a családjától, bátran repkedett a napsütésben, körülnézett, milyen a verőfényes világ. Végül rájött, hogy ő mindig is denevér marad, de addigra már nem is bánta. A lényeg az állhatatosság, hogy nemcsak álmodozott, hanem tenni is mert érte. A Bubor családról szóló mese hasonlóan optimista. A buborék család pontosan tudja, milyen rövid az életük, mégis megtalálják és kiélvezik annak csodálatos pillanatait. Alig mérhető idejű létezésük alatt csudálatosan sok szépséget tudnak felfedezni, míg végül a szétpukkadásuk is boldog.

A majdnem százéves bácsié a legszomorúbb történet – pedig ezt is az optimizmus, a derű járja át. Lehet, hogy csak nekem (felnőtt is, szülő is) folynak a könnyeim, valahányszor a történet végére érek, a gyerekek mindig más oldalát látják kidomborodni. A bácsi túlélte a zsidóüldözést, melyben elvesztette a családját, mégis boldog. Megtanult örülni mindennek, a rossz dolgokkal pedig dacolni és nem foglalkozni.

Timkó Bíbor illusztrációi pont annyira nem szokásosak, mint ahogy Tóth Krisztina szereplői sem azok. Nagy szerencse, hogy különleges látásmódját megosztotta az olvasókkal.

Tóth Krisztina akkor sem bújik ki a költő-bőrből, ha éppen nem felnőtteknek ír. Ez adja a Felhőmesék savát-borsát – felnőttes gyerekkönyv ez. Nagyon pontos a kiadó korhatárjelzése: 4-100 éves korig olvasható, élvezhető. Ezért Tóth Krisztina felnőtt olvasóinak ugyanúgy ajánlom ezt a könyvet, mint nagyszerű novellás köteteit vagy a verseit.

Nem hagyható ki a Felhőmesék sem, még ha látszólag mesekönyv is.

Tóth Krisztina f ValuskaGábor

Tóth Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)

Tóth Krisztina: Felhőmesék
Magvető Kiadó, Budapest, 2017
56 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 2392 Ft,
ISBN 978 963 143 5160

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Hogy mi lett a kis denevérrel, aki madár akart lenni, hogyan gyógyult meg a kis hal, akinek megsérült az uszonya, hogyan élnek a szappanbuborékok, mit tudhatunk meg egy majdnem százéves bácsitól és a vízisiklók királyától? A Felhőmesékből választ kaphatunk kérdéseinkre és megismerkedhetünk egy csodálatos kislánnyal, Lilivel, aki kíváncsi, tele van ötletekkel, és mindig helyén van a szíve, ha arra van szükség.
Tóth Krisztina legújabb mesekönyvéhez Timkó Bíbor rajzolt varázslatos képeket.
A könyvet 4-100 éveseknek ajánljuk.