Vérgőz és hasonmás | Bora Ildikó: A rettegés piramisa

Posted on 2018. május 11. péntek Szerző:

0


Somogyi András |

A poént semmiképpen sem szabad lelőni, hiszen nem akarunk csalódást okozni a nyájas (potenciális) olvasónak. Itt azonban el kell árulnunk legalább az Egyiptomban és Spanyolországban játszódó történet alapját, amit a szerző ugyan majdnem a századik oldalig rejteget, de a rutinos krimiolvasó már az első gyilkosság után kitalálja.

Egy pszichopata iker szerelmi bosszúhadjárata mozgatja az eseményeket. Sajnos az ötletet Agatha Christie már évtizedekkel ezelőtt elsütötte Az elefántok nem felejtenek (Elephants can remember) című regényében. A mostani krimi szereplői akár a 20. század harmincas éveiben megírt történetekben is előfordulhattak volna, bár a cselekmény – ami egy elszólásból derül csak ki – 2007-ben játszódik. Az áldozatnak kiszemelt személy a (német) Blanka von Flickenstein grófnő, akinek természetesen van egy gyönyörű (spanyol) asszisztense is, Paulina. Blanka fia – az újdonsült (angol) ifjú lord – természetesen első látásra beleszeret.

Szerepel itt még a kairói operaház nagyvonalú (spanyol) támogatója, aki természetesen nem az, akinek látszik, egy (angol) ügyvéd, Blanka első nagy szerelme, a szafariról hazatérő (német) arisztokrata nagybácsi stb.

Az első áldozat az egyiptomi magyar nagykövetség sajtóattaséja. Őt a második (egyiptomi) áldozathoz hasonlóan úgy gyilkolják meg, hogy az elkövető Blanka grófnőként teszi magát szándékosan, nyílt színen felismerhetővé. Ezzel, ugye, Blankát a kairói rendőrség karjaiba és természetesen börtönbe taszajtja. (Megjegyzem, a nagykövetség részéről a legcsekélyebb érdeklődés sem mutatkozik magas rangú diplomatájuk meggyilkolásával kapcsolatban. Elég furcsa.) Nos, ugyan ki lehet Blankának – akit személyisége nem determinál a gyilkosságra, és indítéka sincs – a tökéletes hasonmása? Természetesen az – eleddig halottnak hitt – ikertestvére, Helga. Ő az, aki elrabolja a szépséges Paulinát és megkínozza, mivel ez is a bosszú része. Paulina apja volt ugyanis Helga szerelme, akitől Paulina anyja fosztotta meg őt. A lányt nyilvánvalóan az ifjú lord szabadítja ki sanyarú helyzetéből. A történet szereplőit igen bonyolult német, spanyol, angol, magyar rokoni, baráti, szakmai kapcsolatok fűzik össze, az olvasó tehát a cselekmény befogadása mellett elszórakozhat e kapcsolatok kibogozásával. A művelet nem csekély szellemi erőfeszítést kíván.

Sajnos a történet egésze sem igazán életszerű, de egyes részletek (Blanka szökése a börtönből, egy múmia átváltozása, az álcázások természetfeletti tökéletessége stb.) még a lehetséges valóság határait is átlépik. A női olvasókat bizonyára nálamnál kevésbé fogja zavarni a sminkek, a ruhák szabásának, színének, redőzetének aprólékos leírása. (De tulajdonítsuk ezt a szerző személyes hozzáértése kifejeződésének.) A regény édeskés hollywoodi happy enddel zárul. A fiatal és kevésbé fiatal szerelmesek egymáséi lesznek, a bűnösöket eléri megérdemelt végzetük.

A másik kifogásom a címre vonatkozik. Bármily figyelemfelhívó is, egyben tökéletesen megtévesztő: a (bűn)cselekménynek semmi köze nincs a piramisokhoz – eltekintve egy rettegésmentes sivatagi kirándulástól.

Bora Ildikó

Bora Ildikó: A rettegés piramisa
Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2018
256 oldal, teljes bolti ár 3290 Ft,
kedvezményes webshop ár 2796 Ft,
ISBN 978 615 569 3151

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A piramisok közelében nyüzsgő európaiakat titokzatos bűncselekmény tartja rémületben, melynek gyanúsítottja egy Kairóban nyaraló magyar társasági hölgy, akit környezete intelligens, szelíd, kifejezetten barátságos és jóindulatú úrinőként ismer. De csak a szemtanúk jelentkezéséig, akik a bűntett elkövetésekor Blanka von Flickenstein grófnőt látták az áldozat, a kairói magyar sajtóattasé társaságában. Nem sokkal később, amikor a Kairói Múzeum menedzsere is gyilkosság áldozata lesz, és egy szemtanú ismét csak Blankát ismeri fel a nyílt utcán kivégzett férfi mellett, a kétségek bizonyossággá válnak.

Az igazság azonban még így sem teljes, s kiderítéséhez több türelem és motiváció kell, mint amennyi az ügy mielőbbi lezárásában érdekelt kairói rendőrségnek van. Blanka fia, Alex nem hagyja annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert édesanyja letartóztatása után szerelme, Paulina is nyomtalanul eltűnik. Ebből a fiatalember arra következtet, hogy a rejtélyes bűncselekménysorozatban semmi sem az, aminek látszik és senki sem az, akinek hiszik.

Ha létezik olyan, hogy női krimi, akkor Bora Ildikó egzotikus bűnügyi történetei ebbe a különleges műfajba sorolandók. A szerző Claire Kenneth fantáziáját és Vavyan Fable humorát oly erős cselekményvezetéssel kombinálja, mely egy pillanatra sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét.