»Kezeljék helyén önmagukat« | Gandhi Gimnázium: lehetőségek és lemorzsolódások

Posted on 2016. június 21. kedd Szerző:

0


Déri Ildikó igazgató

Déri Ildikó igazgató

Hárságyi Margit |

Soros György támogatásával, civil kezdeményezésre született meg 1994-ben a pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium – Magyarország, s egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye. Az alapító igazgató, Bogdán János magyar-történelem-filozófia szakos, kiváló tanár a célt abban jelölte meg, hogy „középtávon kinevelődjék egy népéhez kötődő jelentős számú roma értelmiségi réteg, amely képes újjászervezni a széthullott cigány közösségeket”.

Sok víz lefolyt azóta a Dunán, az eltelt 22 évben sikerek, küzdelmek kísérték a máig ritkaságszámba menő iskola tevékenységét. Déri Ildikóval, az intézmény igazgatójával az oktatási, művészeti tevékenységük megvitatása közben és mellett elmélkedtünk szegregációról, bőrszínről, elfogadásról, a lehetőségek tágításáról.

Az utóbbi hetekben azért került előtérbe a gimnázium, mert diákjai számos kulturális versenyen szereztek aranyérmeket, s erről szerencsés módon be is számoltak a sajtónak. Korábban erről nem sokat hallottunk.

Kicsit baj volt, hogy magunk felé fordultunk – ismeri el az igazgatónő –, de sokat változott a helyzet, amikor két évvel ezelőtt népzene kategóriában első díjat kaptunk a Helikon Ünnepségeken, és idén már szinte elvárták a részvételünket a tehetségkutató fesztiválon. Nagy sikert arattunk népzene és néptánc kategóriában. Fontos ez a megméretés, mert ezen a versenyen nem a cigány kultúra bemutatása a meghatározó. Az arany fokozat eléréséhez hosszú út vezet, mert az otthonról hozott néptánc- és zeneismerethez olyan pedagógus is kell, aki a gyerekek nyelvén ért, s szakmailag is jól felkészült. Nálunk viszonylag nagy a fluktuáció az alkalmazottak körében is, a gyerekek meg vagy tanulmányaik végére érnek, vagy kedvüket vesztik és lemorzsolódnak.
A Gandhi nemzetiségi középiskola, ezért kötelező a beás vagy a lovári nyelv, valamint a cigány népismeret tantárgy. A nyelvek közül a diákok választhatnak. Az Arany János program keretében öt évet töltenek itt az ország minden területéről, de elsősorban Dél-Dunántúlról érkező, főként roma gyerekek. A programban résztvevőknek teljesen ingyenes kollégiumi elhelyezést, étkezést, hetente hazautazás térítést nyújtunk, valamint megszervezzük részvételüket a kulturális rendezvényeken, illetve ajándékokat, sok esetben ruhákat is kapnak, tehát mindazt, amit a család nem tud nekik megadni.

Ballagás a Gandhiban, 2016 áprilisában

Ballagás a Gandhiban, 2016 áprilisában

Ki és hogyan választja ki őket?
Szerencsésen két osztályt indíthatunk, 62 diákot vehetünk fel. Átstrukturálódott a gimnázium oktatási szerkezete, gyakorlatilag erre a programra épül. A többi hozzánk jelentkezőnek nem tudunk anyagi támogatást nyújtani, ők elsősorban pécsiek és környékbeliek. A programba a diákok pályázat, szociális rászorultság alapján kerülhetnek be, gyerekvédelmi, jegyzői nyilatkozatokat kell hozniuk és meg kell felelniük a mostani törvények paramétereinek. Kisebb arányban be lehet vonni állami gondoskodásban részesülő gyerekeket is, diákjaink majdnem száz százalékban cigány származásúak vagy félcigányok.

Több helyről hallom, hogy a beás és a lovári cigányok egymással sem jönnek ki.
Itt az iskolában semmilyen probléma nincs, a nyelvválasztáskor a beás származású családok gyermekei sokszor lovári nyelvet választanak, mert könnyebbnek tartják, és sokkal jelentősebb a médiabeli jelenléte. Többen beszélik ezt a nyelvet, ismertebb az írott szak- és szépirodalma is.

Coming out Brüsszelben

Coming out Brüsszelben

A legfőbb cél az érettségi vizsga, hogy aztán szakmát választhassanak vagy a felsőoktatásba induljanak tovább.
Négyszázan tettek érettségi vizsgát 2000 óta, amikor az első osztály végzett. A ’90-es években még újdonságnak számított a Gandhi, mert a többi középiskola nem volt befogadó. Ezek az iskolák most, ha rejtik is az emocionális beállítódásukat, befogadóak lettek, mert mindenkinek fontos a létszám feltöltése. Így tudják megtartani a tantestületet, így marad meg a szakmaiságuk. Ott könnyebb, ahol a tanári kar felkészül arra, hogy növekvő létszámban jelennek meg cigány származású gyerekek. Ráhangolódnak a helyzetre, a feladatra, és átveszik, elsajátítják a speciális képzési módszereket, hajlandóak kicsit megismerni a kultúrájukat. A spontán szegregálódás legjobban az általános iskolákat sújtja. Az oktatási intézményt a szülők szabad iskolaválasztási joga teszi szegregálttá. A szülői közösségeket is kell érzékenyíteni, nemcsak a pedagógusokat, hogy az iskola el tudja fogadni az egyre nagyobb számban megjelenő cigány gyerekeket. A szülők el tudnak lehetetleníteni egy iskolát. Ez a tünet középfokon már nem jelenik meg. Én nem hallottam, hogy a cigány származású diákok növekvő száma miatt nagy tömegben íratnának át gyerekeket.

Kiss Nikolett a lovári nyelv órán (MTI Fotó, Balogh Zoltán)

Kiss Nikolett a lovári nyelv órán (Balogh Zoltán, MTI)

Aki leérettségizik, hogyan, hova mehet tovább? Sok a lemorzsolódó?
A Gandhi Gimnáziumban mindig jelentős volt a lemorzsolódás annak ellenére, hogy nemcsak a pedagógusok segítettek, hanem háttérstáb is: szociális munkás, ápolónő és szabadidő-szervező. Ma mindössze 20 pedagógusunk van, egy szociális munkásunk, a kollégiumi ellátással együtt. A gyerekek 24 órában élnek itt, ezért ez kevés. Felnőttoktatásunk is van levelező tagozaton. Az újonnan induló osztályunkba 61 fő jelentkezett, ők is érettségit szeretnének. Sok közöttük a roma származású, de jelentős a nem romák aránya is. A nappalisok pedig érettségi után többek között szociális munkások lesznek, választják a pedagógiát is vagy az egészségügyet, például ápoló vagy mentőtiszt lesz belőlük. Orvost is szeretnénk, még nincs, de jogászaink már vannak, építészmérnök, aki ráadásul lány, és tévés is, Orsós Róbert, aki itt végzett – sorolja Déri Ildikó a sikereket.

Egy gimnázium, amely Soros György tőkéjével indult, sokat tehet a szegregáció és annak minden velejárója ellen. Az itt élő, tanuló középiskolások szemlélete nem csupán őket formálja, hanem hazatérve egész közösségüket is.
A legfontosabb, hogy ők helyén kezeljék önmagukat, és mire végeznek, merjék vállalni is önmagukat. Mert az asszimilálódás jelen van. Diákjaink is jobban szeretnek a többségi társadalom külső jegyeivel, értékeivel azonosulni, mint látványosan felvállalni a cigányságukat. Nekünk az a fontos, hogy úgy éljék át cigányságukat, hogy az nem teszi őket különbbé és pozitív diszkriminálttá. Ne változtassanak nevet, ne szégyelljék a saját közösségüket, vállalják a problémákat, és érzékenyen közvetítsék őket, ha olyan helyre kerülnek. Tudjanak úgy tenni a saját népcsoportjukért, hogy nem távolodnak el tőle, de nem is érzik többnek magukat a többségi társadalom tagjainál, nem kérnek kiváltságokat. Ezek a szélsőségek ugyanis jelen vannak a magyar társadalomban.

Gandhis diákok a TérTánc 2016 rendezvényen

Gandhis diákok a TérTánc 2016 rendezvényen

A cigány közösségek sem szívesen fogadják be az úgynevezett fehéreket. Át kellene törni ezeket a falakat.
Nagy lépésekkel, fesztiválokkal – bármilyen szép is a siker – nem lehet. Csakis lokálisan, vagyis szűkebb helyi közegekben, emberek közötti, személyes kapcsolatok segítségével. Ez lassú folyamat. Sok az általánosítás, az elítélő gondolkodásmód a cigányokkal kapcsolatban.

Változatlanul gyakori a látogató, a vendég az iskolában. Rövid érdeklődések ezek, nincs túl sok hasznuk. Az utóbbi időszak azonban hozott pozitív változtatásokat is.
Gyökeret eresztő kapcsolat kevés intézménnyel valósult meg. Pécs soknemzetiségű város, s ezért kértük a nemzetiségi iskolákat, jöjjenek el a konferenciáinkra, kulturális csoportjaink mutatkozzanak be egymásnak. Egészségnapunkon részt vettek a német nemzetiségi iskola diákjai, a leőweysták bekapcsolódtak a 20 órás cigánymese-olvasásunkba, bemutattuk, mi a különbség a tehetséggondozó és a kollégiumi program között, s tervezünk egy közös táncházat is. Jó a szakmai kapcsolatunk, a Leőwey az egyik legjobb elit gimnázium Pécsett, ahol az Arany János Program másik eleme, a tehetséges cigány gyerekek fejlesztése is megvalósulhat.

Az önöknél végzett munka más embereket alakít a többnyire iszonyatos körülmények közül ide érkező gyerekekből, akik képesek lesznek majd eloszlatni sok tévhitet is Magyarországon.
A ’90-es években jelentős civil összefogás és stáb alakult ki a gimnázium körül. A középiskolákban el sem tudták képzelni, hogy cigány gyerek üljön az osztályukban, akár az utolsó padban is. A cigány családok örültek – a jelentős távolság ellenére is –, hogy végre jó helyre kerülhet a gyerekük. Ma már több lehetőségük van.
Gandhi2-logoBefogadóbbak lettek a középiskolák, új ösztöndíj-lehetőségek is vannak. Akkor még a szülők zöme dolgozott, vagy legalábbis voltak emlékképeik, hogy milyen volt, amikor minden nap munkába kellett menni a napirend szerint. Most a gyerekek olyan családokból jönnek, ahol jó ideje nem dolgozik a szülők nagy része, hamar felbomlanak az emberi kapcsolatok, otthon a gyerek nem kap stabilitást. A közmunka nem megoldás, mert nem folyamatos, sokan semmivel nem foglalkoznak. A lányok, akik nem morzsolódnak le és nem szülnek korán, itt más mintákat látnak. Vagyis ők már teljesen más életvitelt fognak folytatni, gyereket is másként nevelnek majd. Tudatosabbak lesznek, mert megtanulták, hogyan kell tanulni, az iskolában megfelelni, milyen lehetőségeik vannak. Sok praktikus ismeretet is kapnak. Lassan elsajátítják, hogyan kell beilleszkedniük egy akár teljesen új közösségbe; viselkedésminták elsajátításával, hatékonyabb kommunikációval könnyítik életüket.

Fotók: Gandhi Gimnázium

* * *  * * *

A Gandhi gimnázium jelenéről és jövőjéről folytatott beszélgetés sokféle kérdést nem érintett, nyitva hagyott. A szerkesztőség felkérésére Bogdán Péter oktatáskutató fűzte észrevételeit az interjúhoz.

Ismerethiány? Tudáshiány! 

A hazai oktatási rendszer rendkívül sok sebből vérzik. Egyrészt elvárja minden roma és nem roma diákjától, hogy értelmiségi háttérrel (képzett szülővel, könyvtárral, infotechnikai berendezésekkel) rendelkezzen. Másrészt olyan tanítási módszereket alkalmaz (frontális oktatás: elöl a tanár, szemben az osztály), amely versenyhelyzetbe kényszeríti a halmozottan hátrányos helyzetű – többségükben roma – tanulókat a jobb (szerencsésebb) sorsú – többségükben nem roma – társaikkal. S végül a pedagógusjelölteket az egyetemeken, főiskolákon nem vértezi fel cigányságtudományi, szociológiai, szociálpolitikai és kulturális antropológiai ismeretekkel. (Folytatás itt >>>)