Kreativitás, egyéni ízérzék, önállóság | Váncsa István: Lakoma 1.; Lakoma 2.

Posted on 2015. december 29. kedd Szerző:

0


Váncsa_Lakoma-1-2-bor240-alloBodó Viktória Booklány |

Olyan korban élünk, amiben bokáig, sőt térdig járunk a főzős valóságsókban, vetélkedőkben. Ügyesebben fotózgató, tömegízlésbe jó érzékkel betaláló háziasszonyok és trendi fiúk lépnek elő gasztronómiai szakértőkké, mert lesz egy blogjuk. És mindenkinek szakácskönyve van, de főleg annak, akinek nem kellene hogy legyen. Vakok között félszemű a király, és a tönkretett gasztronómiai kultúrájú országban nagyon könnyű sikeres vállalkozást felépíteni angol nyelvű receptek tükörfordításával.

A legtöbben az alapokkal sincsenek tisztában, nem ismerik az alapanyagokat, a fűszereket, a konyhai technológiákat, és – tegyük a kezünket a szívünkre – az Átlagos Ember már változatosnak hiszi a konyháját, ha tizenöt-húszféle ételt variál, melyben csak hét a pörköltalapú, négy a rántott, három a fokhagymás. A „fűszeres” kifejezés meg egyébként is annyit tesz, hogy hagymába és borsba gyilkolt, agyonsózott, csípős pokol kerül az asztalra.

Na, kérem, innen szép nyerni. Ebben a helyzetben nem tehet mást egy ínyenc közíró, mint megírja azt, ami olyan fájóan hiányzott eddig a piacról: a kétkötetes gasztrokönyvét azok számára, akik életükben több alkalommal láttak már konyhát belülről, s vallják: az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz ételt együnk. Váncsa István komplex remeket alkotott a könyveivel, melyekre a szakácskönyv kifejezést használni annyira félrevezető lenne, mint egy vulkánt annyival jellemezni, hogy forró, esetleg Brunelleschi mestert építőmunkásként definiálni.

Dicséretes, hogy nem az egyszeri hülyéhez szól valaki (végre), hanem feltételez némi önállóságot meg egy kevéske tudást is az olvasóról. Nem akar gátat szabni az olyan, a főzésben csöppet sem elhanyagolható összetevőknek, mint kreativitás, egyéni ízérzék vagy önállóság. Egyszerűen partnerként kezeli a könyv írója – a könyv olvasóját. Ez az a vegytiszta szimbiózis, amiért a könyvek születnek: azért, hogy az olvasó írja tovább, az író által kitett utolsó, mondatvégi ponttól, s kettejük együttműködéséből szülessen valami valódi, értékes, új. Mondják, soha nem ugyanazt a könyvet olvasta két különböző ember, itt pedig jó eséllyel soha nem fog születni két tökéletesen egyforma étel. Ez pedig a tulajdonképpeni cél.

Annyira sokrétű, tartalmas és kerek egész mindkét könyv, hogy nem tudok fennakadni bizonyos, a második otthonomból származó receptek, eljárások hiányán. Nem kerülhetett bele minden, készséggel belátom, hiszen akkor nem két, hanem tizenkét kötetről beszélgetnénk most.

Másrészt viszont több, sokkal több van a Lakomában, mint ízes ételek a Mediterráneumból. Ahogy egy valóságos lakomán, itt is fontosak a sztorik, az anekdoták, a ráérős, érdekes beszélgetések. Legalább olyan súllyal esik a latba a szellemi háttér, a szellem táplálása, mint a gyomoré. A szerzőt látja vendégül otthonában mindenki, aki kinyitja benevez a Lakomára. Olyan kifinomult, míves, letehetetlen stílusban tálalja fel a szerző ezt a komplex táplálékot, amire mindig is vágyik egy igazi gourmet, egy valódi értelmiségi. Hónapokon, sőt éveken át forgatott, kedvelt darabja lesz ez a vájt fülűek konyhájának. Eléggé nagyra saccolom azt a bor- és amaro-mennyiséget, amit az évek során el fogunk együtt fogyasztani a partneremmel, Váncsa Istvánnal. Booklány szereti. Valamint köszöni.

Váncsa István (Indexvideó fölvétele)

Váncsa István (Indexvideó fölvétele)

Egészségére, István! Egészségedre, Olvasó!

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

* * *  * * *

A könyvek kiadói fülszövegei

Váncsa István: Lakoma 1. – A görög, török, ciprusi, libanoni, egyiptomi, marokkói, tunéziai, máltai konyhák
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2015
592 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft
ISBN 978 963 310 5771

Váncsa István: Lakoma 2. – Az itáliai konyhák legfinomabb ételeiből
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2015
696 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft
ISBN 978 963 310 5788

Váncsa István keresett, különleges szakácskönyve, a Lakoma című sorozat első darabja most új kiadásban, változatlan tartalommal jelenik meg: a Mediterráneumból a görög, török, ciprusi, libanoni, egyiptomi, marokkói, tunéziai és máltai konyhákat fogja át, hatszázötven kivételesen finom recepttel. A kötet nem csupán jól használható szakácskönyv, hanem fölöttébb élvezetes olvasmány is, kevéssé ismert kulturális, gasztronómiatörténeti érdekességek szórakoztató tárháza. Lényege a teljesen egyedi, szubjektív, szellemes-míves irodalmi szöveg.
»Váncsa természetesen önmaga jéghegyének csúcsa, minden odavetett könnyű félmondat mögött egy élet gyakorlata és ezen gondolkodásban eltöltött élet bölcsessége, bölcseletisége bujdosik, mégis el tudja velünk hitetni, hogy érdemes, érdemes belevágnunk, érdemes hosszú távúan gondolkodni, és már két nappal a tervezett fogyasztás időpontja előtt venni egy mirelit fácánt.« Esterházy Péter

(…) a Lakoma második része az olasz konyha remekeit veszi sorra a szerzőtől már megszokott módon, szórakoztató, irodalmi, anekdotázó stílusban.
A komoly kutatómunkával összeállított gasztronómiai vallomás a tradicionális olasz étkezés tagolásához igazodva négy nagyobb részből áll: Antipasti, Primi, Secondi és Dolci. Az olvasó ízlése dönti el, hogy lineárisan halad-e a talján konyhatörténelemben, vagy kedvére szemezget a receptek között, egy-egy tájegységre, ételfélére koncentrálva.
A Lakoma második része méltó folytatása az első kötetnek, és ahhoz hasonlóan a gasztronómiai félmúltnak állított emlék, a tradicionális olasz ízek és hangulatok öröksége a jövő generációinak.
»(…) Váncsa nem akar nagyot mondani. Szorgalmasan összegereblyézi a legfontosabb adatokat, gondosan átszűri a szakirodalmat, és hagyja, hogy mindez előnyösen keveredjen az addig összekóstolt mindenséggel. Persze a közbülső fázis a perdöntő, hiszen minderről véleménye is van. Amiért okkal hálásak olvasói.« Gusto