A varieté örök | A leghíresebb vörös malom

Bakai Anna |

Ha a revüszínház, a cirkusz, a kánkán és a fülledt erotika szavak kombinációjával ta­lál­kozunk, mindenkinek egészen bizto­san a híres-hírhedt mulatók jutnak eszébe. A mulató neve már egy századdal ezelőtt is egyet jelent a fergeteges színpadi látvá­nyosságokkal és az érzékcsiklandozó buja­sággal. De mi is ez a hely valójában?

A dicsőséges múlt…

Párizs legendás szimbóluma, a kánkán és a táncos revük otthona tavaly ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. Az 1889. október 5-én megnyílt mulató hamar óriási népszerűségre tett szert a városban, ami elsősorban az akkor még igen botrányosnak számító táncnak, a kánkánnak volt köszönhető. Az előadásokban minden megvolt, ami a sikerhez kellett: fantasztikus kosztümök és díszletek, egy kis cirkusz, zene, ének, rengeteg tánc, és mindez igen magas színvonalon. Ugyanakkor Toulouse-Lautrec szerepéről sem szabad megfeledkeznünk, ha a mulató hírnevének okát kutatjuk: a zseniális festő és grafikus összetéveszthetetlen plakátjai nagyban hozzájárultak a kultusz megszületéséhez.

Természetesen a műsorok buja és erotikus elemei miatt egyes körökben kifejezetten rossz hírnek örvendett a lokál, de ez csak még több embert csalt be az előadásokra. A mulató jelentőségét mutatja az is, hogy deszkáin számos világhírű sztár is megfordult: Mistinguett, Josephine Baker, Maurice Chevalier, Édith Piaf, Yves Montand, Ginger Rogers, Liza Minnelli és Frank Sinatra.

…és a nem kevésbé fényes jelen

Hiba lenne azt hinni, hogy a párizsi mulatók ideje már lejárt. Erre a legjobb bizonyítékok maguk a számok: a mulató 900 férőhelyes nézőterének a mai napig 97 százalékos a kihasználtsága. Ráadásul ezt a rendkívüli számot úgy produkálják, hogy az év mind a 365 napjának estéjén két show-műsort adnak elő. Évente tehát mintegy 630 ezren fordulnak meg a mulatóban, s ennek köszönhetően Párizsban ez az egyik legnépszerűbb látványosság.

A varietészínház összesen 450 főt foglalkoztat, 2013-as forgalma elérte a 65 millió eurót (20 milliárd forintot). És még nincs vége a megdöbbentő számoknak, a mulató ugyanis a világ legnagyobb pezsgőfogyasztója: évente mintegy 240 ezer palackot bontanak a revük nézői. De ahhoz, hogy ilyen elképesztő eredménnyel működjenek, természetesen le is kell tenni néhány komoly tényt az asztalra. Egyik leghíresebb revüjük, az évek óta látható Féerie (Tündérvilág) összköltségvetése például 8 millió euró.

A hírneves deszkákra sem léphet fel akárki: a kánkántársulatot Dorothea Haug alapította, aki után a tánckarát alkotó hatvan táncosnőt Doriss-lányoknak nevezik. A csapatba az kerülhet be, aki – amellett, hogy kiváló táncos – eléri a 175 centiméteres magasságot. Partnereiknek, a húsz Doriss-fiúnak – valamint a műsorokban fellépő akrobatáknak, zsonglőröknek és erőművészeknek – pedig legalább 185 centiméter magasnak kell lenniük.