Kivándorolni vagy bevándorolni, az itt a kérdés| Khaled Hosseini: Papírsárkányok

Posted on 2015. július 3. péntek Szerző:

0


Hosseini_Papirsarkanyok-bor200Lengyel Szilvia |

A cím azért így nem teljesen igaz, mert a könyvben ez nem is kérdés. Menekülnek, mert muszáj, és ebben a tálibokon kívül a szereplőket más nem is akarja megakadályozni. Ha maradtak volna, ez a könyv egészen másról szólna és talán meg sem születik – ahogy ha az író Hosseini és családja nem kapott volna menedékjogot Amerikában, akkor valószínűleg nem ajánl­hatnám most ezt a könyvet.

De hogy milyen a Papírsárkányok? Fantasztikus. Lebilin­cselő, megdöbbentő, igaz, humoros, mai és mindenkinek szóló.

A történet Afganisztánban kezdődik, főszereplője a fiatal Amir, akinek életét kísérhetjük a felnőttkor eléréséig. Egy gazdag család önző és elkényeztetett gyermeke ő, aki mégsem boldog. Anyja szülés közben meghal, és ez egy életen át nyomasztja a fiút, a bűntudat pocsék ízét hagyva a szájában meg a lelkében. Éveken keresztül küzd apja szeretetéért – tőle mindent megkap, ami pénzen megvehető, de figyelmet – legalábbis úgy érzi – nem. Ezt a hiányt próbálja betölteni hűséges szolgálója Haszan, aki egyben a legjobb barátja is. Amir apjának üzlettársa (egyben jó barátja), Ráhim Khan jól látja, mennyit küzd a fiú a szülői elismerésért, és igyekszik pótolni az elmaradt apai szeretetet. Apa és fia az afgán forradalom és a (forradalmat támogató) szovjetek elől menekülve az Egyesült Államokban települ le. Itt már nem folytathatják fényűző életüket, az apa keményen dolgozik, hogy Amir tanulhasson, és a nehéz helyzetben legalább kettőjük kapcsolata javul valamennyire.

A könyv fő szólamát mintha Amir lelke énekelné. Vívódásairól, felismert és önmagának is bevallott bűneiről beszél, kínzó őszinteséggel. Amir folytonosan teszteli Haszan hűségét, mert az iránta érzett barátságba féltékenység keveredik. A szolga feltétel nélkül szereti gazdáját és felnéz rá, míg amaz épp csak csepegteti a viszonzást. Legtöbbször azonban inkább csak megleckézteti a fiút. Ő maga sem érti, miért viselkedik így, de nem tud kiszabadulni az ördögi körből. Miután a leggyalázatosabb módon megszabadul saját élő lelkiismeretétől – vagyis Haszantól és annak apjától, egy életen át vezekelhet bűnéért.

Nem gyakran ríkat meg könyv, de ez ilyen volt (és nem is egyszer…) Drámáról beszélünk ugyan, de néhol humor, sok helyen irónia vegyül a megható történetbe. És ami a hatást illeti: a könyv sokkal izgalmasabb minden kriminél, amit az utóbbi években olvastam. Pedig nem is az. Lehetne akár pszichothriller is, pedig Hosseini az életből (a sajátjából) merítette. Vagy pont azért… Lélektani dráma ez, vitathatatlanul, beleágyazva napjaink történelmébe.

Amir személyisége igazán egyedi. Megfelelési kényszerrel küzd, hibát hibára halmoz, a legjobb barátját kihasználja és megalázza, pedig rajongásig, testvéreként szereti. És mindezek ellenére is megbocsátunk neki. Amíg olvassuk, nekünk fáj, hogy sorozatosan rossz döntéseket hoz. Szívesen megkopogtatnám a vállát: figyelj már, nem lesz ez így jó, a vesztedbe rohansz. De Amir balszerencsés: senki nem szól rá. Az író bámulatosan tartja fenn a történet feszültségét. Gyakran a fejezet végére beszúr egy apró megjegyzést, ami a jövőre vonatkozik, és ettől már megint nem tudjuk becsukni a könyvet.

Vajda György fordítása egyszerűen remek. A mű eredeti szövegébe rengeteg perzsa szó épült – hiszen így hiteles ez a furcsa történet, de ritka lehet az olvasó, aki ezt az akadályt könnyedén venné. Sárközy Miklós, a lektor ezért a Papírsárkányok végére egy kis szótárt is szerkesztett.

„De arról szó sem lehet, hogy egy afgán lány – legalábbis egy tisztességes és mokhtárem afgán lány – egy fiatalemberről érdeklődjön az apjától. És természetesen arról sem, hogy egy apa, különösen egy pastu, akinek nángja és namusza van, egy modzsárrádról beszélgessen a lányával, amennyiben az illető nem egy khasztegár, vagyis kérő, aki a tisztességnek megfelelően elküldte apját a családhoz.”

Mire a könyv feléhez érünk, ezeket a szavakat már mind értjük. Jelenlétük nem hogy zavaró, épp ellenkezőleg, ez adja meg a levegőjét, a sajátos ízét. Csak a végére jutva tudtam tisztázni magammal, hogy elképesztően és meglepően kiegyensúlyozott a mű. Végig ugyanazt a bizsergető feszültséget kínálja az olvasónak, amitől nem tud lankadni a kíváncsisága.

A regényből film is készült, amit 2007-ben mutattak be a mozikban, nagy sikerrel. Vessenek meg, de ki fogom hagyni. Nem akarom, hogy a fejemben megőrzött és lejátszott történetre egy olyan filmes, képi világ rakódjon, ami elvenné az első találkozás szépségét Nekem pont megfelel az én filmem. Mindenkinek hasonló élményt kívánok!

Egy letehetetlen, szívszorító családregényt.

Khaled Hosseini

Khaled Hosseini

Khaled Hosseini: Papírsárkányok
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2013
448 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft
ISBN 978 963 310 2510

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Khaled Hosseini nemzetközi áttörést hozó, 80 ország­ban megjelent sikerkönyve, a Papírsárkányok egy nem mindennapi barátság felejthetetlen és megható törté­nete, ami egy tehetős fiú és a család szolgájának fia között szövődik egy pusztulásra ítélt ország végnapjaiban. A két fiút közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés köti össze. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja életüket.

Amir cserbenhagyja barátját, Haszant, és ezzel véget ér a gondtalan gyerekkor. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől.

A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált.

A Papírsárkányok igaz történet az olvasás erejéről, az árulásról, a megbocsátás lehetőségéről – és az apák hatalmáról a fiaik fölött. Elsöprő erejű családi krónika Afganisztán történelmének legsötétebb évtizedeiből, amelyben a szerelem és a barátság küzdelmei szokatlan és megrázó regénnyé állnak össze.