Fekete Judit |
Amerikai kisváros, nyugalom, derű, kedves és mosolygós lakók. Zöldellő kertek, virágzó rózsaágyás, jókedvűen szaladgáló gyerekek, jólét, elégedettség. A nap szinte mindig süt, a városka lakóinak mosolyát egész biztosan pillanatragasztóval rögzítették.
Sokszor, sokféleképpen találkozhattunk már ezzel a képpel, a tökéletes amerikai álom megvalósulásának kirakatboldogságával. Könyvben, filmen, tévésorozatban (A-tól Z kategóriáig…) Engem mégis minden alkalommal kíváncsivá tesz, vajon ez alkalommal hogyan dolgozták fel a történetet. Főleg, ha a témát olyan elemekkel vegyítik, amilyeneket Robert Jackson Bennett szórt bele a Horzsolások című könyvébe. De erről később…
A főszereplő a kiégett, fásult ex-rendőrnő: Mona, aki apja halála után az új-mexikói Winkben házat örököl. Édesanyjáé volt, akit kilencévesen veszített el. Felébred benne a remény, hogy ha ellátogat Winkbe, esetleg megismerheti végre anyja történetét, megtudhatja, miért lett öngyilkos, és végül miért siklott félre a saját élete is.
Winket viszont egyetlen térkép sem jelöli. Mona csupán annyit tud kideríteni, hogy a kisváros egy valamikori katonai zóna kellős közepén fekszik, ahol még az ötvenes években titkos kísérletezgetés folyt. Semmit és senkit nem veszíthet, tehát nekiindul, hogy választ kapjon a kérdéseire. És itt meg is állunk, ugyanis a történet szinte az első oldaltól csupa esemény, fordulat és feszültség, amit nem illik elspoilerezni.
Bennett regényét olykor Stephen King korai műveihez hasonlítják, és ez valóban helytálló. A karakterek személyes tragédiáit, a lélek torz tükrét épp olyan mesterien mutatja be a szerző, mint King. Növeli viszont Bennett piros pontjainak számát (nálam), hogy sokkal színesebb az eszköztára. Ha akarja, horror, ha épp arra van szükség, inkább sci-fi, máskor meg előkapja a varázslatot és a fantasyt. Ettől sokkal kiszámíthatatlanabb lesz a cselekmény, hiszen fogalmunk sincs, hogy a vér fröcsög-e majd, vagy a mágia kerül elő. A Horzsolások tökéletesen megírt egyveleg, igazi ínyencséget kap, aki az elegyes műfajokat kedveli.
A furcsa, kicsavart, groteszk világot, amit Wink testesít meg, szinte magunk előtt látjuk. Az ’50-es ’60-as évek hangulatában ragadt város filmszerűen jelenik meg – és úgy tűnik, ez nem csak az olvasóban merül fel. Ha igazak a hírek, a filmesítés jogait már megvették, és sorozatot készítenek a hátborzongató történetből.
Bennett figurái mind érdekes, izgalmas egyéniségek. Talán csak Mona esetében bicsaklott meg cselekedeteinek indokoltsága a végső fejezetekre. De valószínűleg szimplán csak azért, mert a szerző férfi. Ebből adódóan nem élhette át, milyen a fájdalom, vagy milyen az az elsöprő erő, ami a gyermekéhez köt egy anyát. Habár ezt az apró hiányérzetet magyarázhatja, hogy a férfias, „kemény csaj” szerepbe bőven belefér még ez is.
Mona egyébként zseniális karakter, a párbeszédei, a visszaszólásai sziporkázóak. (Többször is beugrott róla Melissa McCarthy által megformált zsaru figurája a Női szervek című filmből, azzal az eltéréssel, hogy Mona valószínűleg sokkal dögösebb.)
A borzongató sztori feszültségét jól adagolja a szerző, a hatszáz-valahány oldalt simán levezényli úgy, hogy fel sem tűnik, épp egy kislexikonnyi tartalmat fogyasztunk.
Bennett egyébként még csak harmincéves, ez a negyedik regénye, és bezsebelt már (többek között) egy Shirley Jackson-díjat is, ami az egyik legrangosabb elismerés a pszichothriller, horror, dark fantasy zsánerében. A fordító, Huszár András nagyon jó munkát végzett, ezt onnan tudom, hogy egyetlen egyszer sem jutott eszembe közben, hogy fordítást olvasok. (Igen, ezt tessék dicséretnek venni!)
Izgalmas, lebilincselő, jól megírt regény a Horzsolások. És hogy a tanulság se maradjon el: a végére megértjük, a boldogságot nem érdemes megszállottan hajszolni, úgysem lesz mindig minden tökéletes. Pillanatokat kaphatunk csak, de ha épp az a bizonyos nagy pillanat van, álljunk meg és élvezzük!
Robert Jackson Bennett: Horzsolások
Agave Kiadó, Budapest, 2015
640 oldal, teljes bolti ár 4280 Ft
ISBN 978 615 552 2178
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Mona Bright, a volt zsaru lelkét csúnya horzsolások csúfítják. Kilencéves korában az anyja egy sörétessel vetett véget az életének, az apja pedig egy igazi rohadék, akitől jó messzire kellett menekülnie, hogy ha már boldog nem is lehet többé, de legalább valamiféle békével teli életet élhessen. Most azonban mégis szembe kell néznie a múltjával, az öreg ugyanis beadta a kulcsot. Ráadásul kiderül, hogy Mona ezzel örökölt egy házat, ami még az anyjáé volt fiatalon. Fiatalon és boldogan egy olyan korszakban, amiről ő semmit nem tud. Kíváncsisága csillapíthatatlan, hiszen a boldogságot sosem ismerte, de talán a múltban most megtalálhatja.
Mona két nagy akadállyal szembesül: a ház az új-mexikói Winkben található, ami viszont egyetlen térképen sem szerepel. Ezt az akadályt még sikerül leküzdenie. A másik viszont annál nehezebb: épp egy rejtélyes gyilkosság után érkezik a klasszikus amerikai álmot megtestesítő, idilli kisvárosba, amit hamarosan egy újabb követ. Ráadásul nem csak az emberek viselkednek vele roppant furcsán, hanem a város létezésében is kifejezetten aggasztó dolgokat vél felfedezni, melyek végül rádöbbentik: léteznek horzsolások, melyek sokkal súlyosabbak és fájóbbak annál, mint amit ember ép ésszel elviselhet.
Bennett nagyregénye az amerikai délvidék kietlen tájain vezeti keresztül az olvasót egy látszólagos édenbe, ahol a tökéletesnek tűnő házak mélyén soha nem látott borzalmak rejlenek.
Posted on 2015. május 8. péntek Szerző: olvassbele
0