Négy festőművész | Új tárlat a pécsi Múzeum Galériában

Posted on 2014. július 3. csütörtök Szerző:

0


janus-panno-logo alloJPM |

1944. július 4-én kezdődött meg a pécsi zsidóság deportálása. A Janus Pannonius Múzeum a Pécsi Zsidó Hitközséggel együtt­működve rendezi meg a Négy festőművész című kiállítást. A tárlat az egyik központi eseménye a „Pécs 1944–2014, meg­emlékezés a pécsi és baranyai zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról” című rendezvénysorozatnak.

Király Lajos: Önarckép Pécsett (Diákélet) (1938)

Király Lajos: Önarckép Pécsett (Diákélet) (1938)

A kiállítás négy – a holokauszt idején áldozattá lett –, a nagyközönség számára ismeretlen zsidó származású pécsi képzőművész megmaradt al­ko­­tásait mutatja be kamarakiállítás kere­té­ben. A tárlaton a közönség Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit festményeit és grafikáit ismerheti meg. A most látható anyag az 1946-ban, ugyanezen művészek alkotásaiból rendezett emlékkiállítás részbeni rekons­truk­ciója. A 68 évvel ezelőtti tárlat kezdeményezője Martyn Ferenc volt, aki mindegyikükkel szemé­lyes – baráti, illetve tanítványi – kapcsolatot ápolt.

A műtárgyakat sokirányú kutatómunka – és szerencsés véletlenek – révén sikerült meg­menteni a feledéstől. A művészek közül Király Lajos és Roder Judit baráti kapcsolatban állt egymással. Ennek egyedülálló emléke az a két alkotás, melyeken mindkét művész ugyan­azt a modellt örökíti meg egyidejűleg – mint­egy a holokauszt pécsi tekintetévé vált, vala­mikori közös pillantásuk dokumentuma­ként. Roder Judit számos pécsi polgárt, roko­no­kat, bará­to­kat és ismerősöket megjelenítő szénrajzainak – melyek nemrég bukkantak elő a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárából – sem elsősorban képzőművészeti jelentősége, hanem különleges dokumentumértéke miatt fontos történeti emléke az eltűnt pécsi és zsidó közösségnek. Ezek a portrérajzok tablószerűen, sűrűn egymás mellé rakva láthatók a kiállítás központi részén, a tárlat „emlékfalaként”.

Király Lajos és Roder Judit tragikusan töredékes életműve a művészi kiteljesedés lehetőségét ábrázolja – mindketten fiatalon, 23 évesen vesztették életüket –, Károly Ernő néhány festménye egy kismester művészetéről árulkodik.

Károly Ernő: Kikötő (1930-as évek)

Károly Ernő: Kikötő (1930-as évek)

Kellermann Emil életműve azonban túllép a tragikus életrajzi, történelmi-szociológiai esemény pusztán közvetett képzőművészeti illusztrálásán. A művész a két háború közti időszakban a rangos Tamás Galériában állított ki, amely annak a korszaknak egyik mérvadó kulturális intézménye volt, a háború után azonban Kellermann munkássága teljesen feledésbe merült. Életművének a Janus Pannonius Múzeumban őrzött darabjaival egy eddig felfedezetlen, a magyar szürrealizmus és groteszk expresszionizmus egyik izgalmas, méltatlanul árnyékban maradt alkotóját ismerheti meg a közönség. A képek bemutatása igazi szenzáció, s egyszerre illeszthető a holokauszt és a magyar művészet történetébe.

Kellermann

Kellermann Emil: Négyen az asztal körül (1937)

A rendezvény illeszkedik a Janus Pannonius Múzeum – a pécsi képzőművészeti élet egykori művészeit ismertető – kutatási programjába, ugyanakkor a művészek bemutatásával méltó emléket kíván állítani a deportálásban elhurcolt pécsi és baranyai zsidóságnak.

A kiállításhoz kapcsolódóan 100 oldalas kiadvány jelent meg, reprodukciókkal és a művészekről szóló tanulmánnyal.

Négy festőművész

JPM Múzeum Galéria (7621 Pécs, Káptalan u. 4.)
2014. július 5.– augusztus 15. (kedd–vasárnap, 10–18)
Megnyitó: 2014. július 4., 16 óra