Az elfelejtett hadszíntér | B. Szabó János: Háborúban Bizánccal

Molnár Gyula |

A Balkán – számunkra vadregényes, titokzatos isme­ret­len táj. Bizánc: a fényűzés, dekadencia, gazdag­ság, int­rika és egy csöppnyi meseváros a Boszporusz partján. Ebbe a környezetbe visz el bennünket B. Szabó János könyve, méghozzá a 11–13. századba, amikor Magyar­országon az Árpá­dok uralkodtak, s Bizánc csillaga még magasan járt az égen.

A mai történelem tankönyvek (is) kicsit mostohán bánnak ezzel a korszakkal. Az Árpádok háborúiról és hadi szer­vezetéről keveset mondanak. Az a kevés viszont, amit tudunk, az főleg a németek és tatárok elleni küzdelmekről szól, azt sugallva, hogy kizárólagosan fontosnak ez a két téma tekinthető. Ha Bizánc egyáltalán szóba kerül, akkor csupán egy félmondat erejéig szerepel az apró betűs részben. Emiatt a köztudatban az akkori Bizánc fehér foltnak minősül.

Azt jelentené ez, hogy a déli végeken béke volt? Korántsem, hiszen külpolitikailag és katonailag meglehetősen aktív térségnek számított. Akkor talán a források hiányával magyarázhatjuk? Tény, hogy magyar forrás kevés maradt – ellenben bizánci és más külföldi annál több.

B. Szabó János népszerű tudományos, ugyanakkor szakmai alapossággal megírt könyvéből ez az elfelejtett hadszíntér bontakozik ki hihetetlen részletességgel. Pontosan nyomon követhetjük az eseményeket, mind magyar, mind bizánci szemszögből. Láthatjuk azt is, hogy a különböző politikai változások következtében (trónviszályok, gazdasági érdekszövetségek) hogyan alakul át a térség, és Magyarország, illetve Bizánc erre miképpen reagál.

A könyv a köztudat előbb említett fehér foltját van hivatva beszínezni. A csekély Árpád-kori forrásanyag mellett a bővebb bizánci és külföldi anyagot is felhasználva tárja elénk ennek a kornak és térségnek a történelmét, kezdve a hadseregek felépítésével, a terep, vagyis a Balkán bemutatásával, egészen a bizánci császár útipoggyászának leírásáig. Ez utóbbit azért is tudjuk ennyire pontosan, mert II. István királyunk győzelme folytán ez magyar kézre került (a részletekért tessék a könyvhöz fordulni). A politikai és katonai lépések, a haderők felépítésének leírása pontos és alapos, ráadásul szép képek is illusztrálják.

B. Szabó érthetően és az érdeklődést végig fenntartva tálalja fel a kort. A főszövegbe szúrt (gyakran kerettel kiemelt), a témához kapcsolódó kultúrtörténeti, életrajzi és egyéb érdekességek kellemesen lazítják a kötet szerkezetét. Elmeséli például a piros sakktáblát idéző horvát címer eredetét. A legenda szerint a fogságba esett horvát uralkodó három megnyert sakkjátszmával nyerte vissza szabadságát, s ezt örökíti meg a heraldikai különlegesség.

Ilyen kiemelt adalék a bizánci zsoldban álló viking katonákról szóló rész is. Ezek többnyire a császár testőrségét alkották, és gyakran belefolytak a trón körüli intrikákba is. A testőrök közül megismerhetjük Harald Hardrada kalandos életútját, amiből megtudhatjuk, miként állt bizánci szolgálatba, hogyan lett a testőrség főparancsnoka, hogyan járta meg Bizánc tömlöceit, majd hogyan segítette hatalomra az új császárt – egészen addig, hogy 1066-ban norvég királyként halt vikinghez méltó, hősi halált Angliában. (Megjegyzendő: a Haraldot legyőző angolszász sereget bő két héttel ezek után Hódító Vilmos győzi le Hastingsnél. De ez egy másik könyvbe került bele…). Ezek a – mondjuk így: mesélős – részletek tovább emelik a könyv amúgy sem alacsony színvonalát.

Ahogy egy tudományos munkától elvárható – még ha szélesebb közönségnek készült is – a könyv végén található bőséges forrás- és irodalomjegyzék ad lehetőséget a további tájékozódásra.

B. Szabó János izgalmas olvasmányt tesz az olvasó kezébe. Nemcsak bemutatja a magyar–bizánci viszonyok alakulását az Árpádok alatt, de ennek révén királyaink képe is árnyaltabbá válik.

B. Szabó János: Háborúban Bizánccal
Corvina Kiadó, 2013
248 oldal, teljes bolti ár 2490 Ft
ISBN 978 963 136 1506

• Olvass bele!

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Bizánc. Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet – egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám annak mára már elhalványult az emlékezete, hogy ez a birodalom évszázadokon át milyen fontos szerepet játszott északi szomszédja, a Magyar Királyság történetében.

E könyv ennek a bonyolult és ellentmondásos viszonynak egy részletét, a 11-12. századi magyar-bizánci küzdelmek történetét idézi fel, méghozzá széles politikai és kultúrtörténeti keretbe ágyazva. Eközben betekintést nyerhetünk Európa két év­századának hatalmi politikájába, végigkövethetjük Árpád-házi királyaink dinasztikus politikáját, családi viszályait – és erejük, tekintélyük lassú gyarapodását is.

A kötet szerzője, B. Szabó János hadtörténész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. A hadviselő felek fegyverzetét, viseletét, felszerelését bemutató tanul­mányt Boldog Zoltán régész-fegyvertörténész írta és illusztrálta.