Mikor van a háborúnak vége? | Ferdinand von Schirach: Collini nem beszél

Posted on 2014. február 27. csütörtök Szerző:

0


Schirach_Collini-bor180Bedő J. István |

Mi az ördögöt lehet tenni egy gyilkossal, aki a tett után hívja és bevárja a rendőrséget, bevallja a gyilkosságot – és azzal pont. Nincs több mondanivalója se ügyésznek, se rendőrnek, de még a védőnek sem.

Ferdinand von Schirachnak ismerjük már az ügyvédi praxisból összehozott két nagyon sikeres kötetét, azok is bizonyították, hogy a szakmájában szerzett presztízs egyik oka: jól bánik a szavakkal – ami el is várható tőle. Evidens dolgokért nem járna dicséret. De most igen. Tudniillik ettől a karcsú kis kötettől az olvasó szája kiszárad, és legszívesebben ostorral hajtaná a kirendelt védőt, Caspar Leinent, hogy induljon már el valamerre.

Leinen igyekezne bizonyítani, hogy érdemes a talárra, na de ez a Collini, ez a vén olasz, ez nem hajlandó együttműködni. A Mercedes-Benz egyik németországi gyárában dolgozott szürkén, magányosan, majd egyszer csak bemegy a luxushotelbe, és négy tarkólövéssel kivégez egy köztiszteletben álló polgárt. Aztán csak hallgat az indítékról. Collini nem beszél, de az irattárak megszólalnak, és a múlt becsukott, sőt lakatra zárt könyve kinyílik.

Mivel a történet továbbmesélését az olvasó iránti tiszteletem megakadályozza, csak annyit tehetek hozzá: Leinen megtalálja a kulcsot a bűntetthez – és ő maga is megdöbben, hogyan is fonódott össze az áldozat, a gyilkos és az ő személyes sorsa.

Ilyen különös dolgok akkor esnek meg, amikor az ember regényt olvas (egy másikat), és rájön arra, hogy a szerző meg ő maga ugyanannak a gimnáziumnak a lányai után ácsingóztak, ugyanazon a szalagavatón éltek át egész más kalandokat, s végül mindkettőjük közös ismerőse lett a főhőse egy harmadik, immár tragikusan végződő történetnek, miközben mindenki belefolyt akaratlanul a másik életébe – de ezek a történetek és alakok csak egyetlen olvasó fejében találkoztak…

Lehet viszont, kell is beszélni von Schirach stílusáról. Mintha száraz kukorica peregne, amit egy öreg kéz morzsol (kép: Kiss Manyi, a Körhintában). A mondatok kopognak. Még a hosszúak is olyanok, mintha rövidek lennének. Érzelmek alig, a ritkás tájleírások is mintha boncolási jegyzőkönyvből keveredtek volna ide. (Várnai Péter pontos, félreérthetetlen, az eredetihez hűen száraz fordítása.)

Van Örkény Istvánnak egy novellája, 1969-ből: Mikor van a háborúnak vége. Érdemes (újra) elolvasni, vagy megnézni. Von Schirach Collini-esete 2001 májusában játszódik. Collininek, ennek az egyszerű, nyugdíjas szerszámkészítőnek akkor ért véget a háború.

Ferdinand von Schirach

Ferdinand von Schirach

Ferdinand von Schirach: Collini nem beszél
Partvonal Kiadó, 2013
152 oldal, teljes bolti ár 2690 Ft
ISBN 978 615 528 3246

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Mi késztet gyilkolásra egy embert, aki egész életében semmit sem követett el? Az olasz Fabrizio Collini 36 évig dolgozott szerszámkészítőként a Mercedes-Benz egyik németországi gyárában. Észrevétlen és feddhetetlen életet élt. Aztán egyszer csak egy berlini luxushotelben brutálisan meggyilkol egy idős férfit.

Caspar Leinen, a fiatal, kirendelt ügyvéd induló karrierje nagy lehetőségét látja az ügyben, ám amikor megtudja, ki a gyilkosság áldozata, minden összekuszálódik. A szálak kibogozását pedig nehezíti az a körülmény, hogy a vádlott a véres gyilkosságot ugyan beismeri, de az indítékról nem hajlandó beszélni. A vállalkozás kezdetben kilátástalannak tűnik, ám Leinen végül olyan nyomra bukkan, amely messze túlmutat a Collini-eseten, és a német jogtörténet egyik ijesztő fejezetének kellős közepébe vezet.

Ferdinand von Schirach német sztárügyvéd és író. Prominens személyiségek védőügyvédjeként szerzett hírnevet, de gyakorlatilag minden rendű és rangú bűnesettel foglalkozott már a pályája során. A magyarul Bűnös? – 11 meglepő bűnügyi eset címmel megjelent első könyvében több száz esete közül a legizgalmasabbakat válogatta össze. Folytatása Ártatlan? címmel jelent meg. A Collini nem beszél a szerző első regénye, melyet a német bestsellerlisták első helye után számos nyelvre lefordítottak.