Modern politikus az újkor hajnalán | Hilary Mantel: Holtaknak menete

Paddington |

A politika művészet, még ha mocskos művészet is. Ezt fejlesztette tökélyre többek között VIII. Henrik angol király bizalmasa, az alacsony sorból igencsak magasra emelkedett Thomas Cromwell is, aki minden szálat a kezében tart, királynőket csinál és küld a vérpadra, közben pedig dinasztiát alapít. A megváltozott világ gyermeke ő, akit nem születése, hanem tudása emelt a legnagyobbak közé.

Thomas Cromwell szemén keresztül látjuk Anglia első modern uralkodójának korát a 2012-es év legnagyobb szakmai sikert elért irodalmi alkotásában, Hilary Mantel regényében. A Holtaknak menete szinte minden jelentős irodalmi díjat megnyert, miközben az eladási listák éllovasa is volt ez a vaskos kötet, amit a Cartaphilus Kiadó tiszteletre méltó gyorsasággal adott közre magyarul is. Hilary Mantel az első olyan női szerző, aki kétszer is elnyerte az egyik legfontosabb irodalmi díjat, a Man Booker-t, ráadásul ő az első, akinek ez egy sorozat két kötetével sikerült.

A regény most különösen aktuális, témája és a szerző személye miatt is. A közelmúltban a világsajtó tele volt az angol királynő dédunokája születésének hírével. Bejárta a világot a cambridge-i hercegnő fotója, amelyen egynapos fiával a kezében kilépve a kórházból megmutatta, hogy egy nő hogyan néz ki valójában a szülés után. Hilary Mantelnek viszont néhány hónappal ezelőtt csaknem sikerült kiesnie olvasói kegyeiből, amikor egy sajtónyilatkozatban műanyag kirakati bábúhoz hasonlította Kate Middletont, akinek – szerinte – csak az a dolga, hogy egészséges trónörököst szüljön.

A Tudorok korában kétségkívül ez volt a királynék legfontosabb feladata. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, VIII. Henrik hat feleségének élete és halála függött attól, hitte-e még a király, hogy fiú utódot szülnek neki. Ez vezetett a Rómával való szakításhoz, az anglikán egyház megalakításához, az Aragóniai Katalintól való váláshoz, később pedig Boleyn Anna halálához is. Tudjuk, végül Henrik harmadik feleségének, Jane Seymournak sikerült, ami az első két asszonynak nem, ám a fiú örökös az életébe került. Henriknek ezután három további házassága közül egy ismét nyakazással, egy az elsőhöz hasonlóan érvénytelenítéssel, míg az utolsó Henrik halálával fejeződött be.

• Olvass bele!

VIII. Henrik illetve I. Erzsébet uralkodásának időszaka korunk íróinak kedvelt témája. Ennek oka részben biztosan az, hogy e két jelentős uralkodó regnálása olyan jelentős és mozgalmas időszaka Albion történelmének, amelyben a politika, az intrikák és a taktika játszották az elsődleges szerepet, nem pedig a háborúk. Nyugat-Európa az újkor kezdetét valamikor Amerika felfedezése és a reformáció kezdete környékére teszi (habár mi úgy tanultuk, csak 1640-ben, az angol polgári forradalommal vette kezdetét). Az angol királyságban az újkor kétségkívül Henrikkel kezdődött.

Az 1500-as évek elején gyökeresen megváltozott az európaiak élete, ezen belül természetesen elsősorban az uralkodó osztályoké. A felfedezések kora beáramló kincseket, technikai újdonságokat, új terményeket és számos új tapasztalatot jelentett az Óvilág számára. Mivel ez egybeesett a könyvnyomtatás elterjedésével is, a könyv elérhető termékké vált, a gondolatok szabad és szinte korlátlan példányszámban történő terjedését is lehetővé téve. Ez azt is jelentette, hogy többé nem volt szükség kódexmásolókra, vagyis a katolikus egyházzal szembeni kritika terjesztése is könnyebb lett, elkezdődött hát a reformáció. Ráadásul a nyomdai sajtó csak egy volt az első gépek közül, amelyek olcsóbbá és könnyebben előállíthatóvá tették az ipari termékeket, egyben több szabadidőt is nyújtottak az iparos polgárság számára. A középkor tehát véget ért, és míg nálunk a török elleni háborúk folytak egy elmaradott, feudális ország területén, tőlünk nyugatabbra már elkezdődött a jövő – vagy inkább a jelen.

A Holtaknak menete a Boleyn Anna halálához vezető eseményeket és a Seymourral kötött házasság előkészületeit mutatja be a karmesterként, manipulátorként közreműködő Cromwell titkár úr szemszögéből. Thomas Cromwell a modern ember mintapéldánya, igazi self-made man. Bejárta Európát, számos tapasztalatot és ismeretséget szerzett, több nyelven beszél. Analitikus elme, aki éberen figyeli a körülette élők minden rezdülését, és érzékenyen reagál a változásokra. Nem csak tanult, hanem nagyon okos is. Így válhat közemberként is a királyi tanács tagjává, a király ügyeinek első számú lebonyolítójává.

Tudjuk, az ilyen emberek – főleg ha országos politika irányítására adják a fejüket – általában számítók, sokszor gonoszak, és bár látszólag maradéktalanul szolgálják urukat, a valóságban saját érdekeiket mindenki másé elé helyezik. Cromwellt sem rokonszenves figuraként ismerjük meg a történelemkönyvekből és a korszakról szóló könyvekből, filmekből. Hilary Mantel azonban megváltoztatja a megszokott optikát, és hősét kifejezetten szimpatikussá tudja tenni még akkor is, ha egyetlen kegyetlen cselekedetét sem tagadja el, sőt azt is megmutatja, a Boleyn Annával való leszámolás keretében saját számláját is benyújtja, tudván, hogy a bosszú hidegen a legjobb.

Nem ez az egyetlen, ami kiemeli a regényt a korszakkal foglalkozó könyvek halmazából. Hilary Mantel a regény szerkezetével és nyelvezetével is egészen sajátos módon azt a modernséget hangsúlyozza, amit a történet is érzékeltetni kíván. A regény szerkezete, az időnként változó nézőpontok, a nem lineáris szerkesztés, a már-már posztmodern jelleg mind ezt támasztja alá. Mindehhez pedig Mantel a leghétköznapibb mai nyelvet használja, nem próbál klasszicizálni, archaizálni. Ettől a regény csak még hitelesebbé válik, hiszen a kor angol nyelvét, az ún. középangolt, amelyet Shakespeare is használt drámáiban, ma már nem érti senki, holott akkoriban igazán modernnek számított. Ezért az e korban játszódó műveknél egy nagyjából száz évvel ezelőtti nyelv a megszokott.

Nagy erénye a magyar kiadásnak, hogy ezt a fontos elemet, a modern nyelvhasználatot, a mai köznyelv fordulatait, az olvasmányosságot a fordító, Gázsity Mila kiválóan adja vissza.

Annál is inkább, mert a 2009-ben szintén Booker-díjat nyert első kötet, a Wolf Hall, amely magyarul valamilyen rejtélyes okból a Farkasbőrben címet viseli (a Wolf Hall a Seymour-család rezidenciája) korántsem sikerült ilyen jól Megyeri Andrea fordításában – talán azért, mert ő korábban már fordított a korról szóló regényt, más szerző tollából. A fordítás miatt az amúgy sem egyszerű történet, a király első házasságának vége és Boleyn Anna felemelkedése, amely mellett Cromwell egész korábbi életét is megismerjük, nemcsak a nehezen kezelhető kemény kötés miatt válik nehéz olvasmánnyá. Én végül inkább angolul olvastam el.

Bár a nehezen forgatható és erősen túlsúlyos, keménykötésű forma most is megmaradt, emlékeztetve talán a legendásan nagytermetű VIII. Henrikre, a második Bookert hozó Holtaknak menete mégis igazán élvezetes olvasmány magyarul is.

A hírek szerint a harmadik kötet is hamarosan a boltokba kerül, amelyben Thomas Cromwell életének további eseményeiről olvashatunk majd. És nyilván Henrik további házasságairól, no meg arról is meggyőződhetünk, akárhány királyné fejét csapják is le, a politikusok és uralkodók babonásak, szeszélyesek és kiszámíthatatlanok, a politikacsinálók számítóak és meglephetetlenek, a politika pedig mocskos marad még akkor is, ha az új találmányok miatt egyre kevesebbszer kell bepiszkolnia az embernek a kezét – mármint a szó szoros értelmében.

Hilary Mantel: Holtaknak menete
Fordította: Gázsity Mila
Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2012

A Szerep Művészeti Portálon megjelent írás szerkesztett változata

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Hilary Mantel szinte pontosan ott folytatja történetét, ahol a Farkasbőrben végén abbamaradt: a központi szereplő továbbra is a cselszövésben jártas, agyafúrt Thomas Cromwell, akinek azonban ebben a kötetben az lesz a feladata, hogy a kiábrándult királyt megszabadítsa Boleyn Annától és családjától.

A királynénak nem sikerült fiú trónörököst szülnie, vonzereje megkopott, s modorával is gyakorta felingerli Henriket, akinek egy nem kifejezetten szép, ám hamvas, csendes és visszahúzódó lány, Jane Seymour felé fordul a figyelme. Az előző királyné, Aragóniai Katalin halálával Henriknek lehetősége nyílik arra, hogy elkerülje a kiközösítő pápai bulla fenyegetését, s újra megszilárdítsa kapcsolatát Franciaországgal és a Német-Római Császársággal, így a házasság felbontása az európai helyzet szempontjából is előnyösnek mutatkozik. A büszke Boleyn Anna azonban önszántából nem hajlandó félreállni, ezért Cromwellnek új szövetségeseket kell keresnie, és végül kénytelen a pápista főnemesekkel összefogni, hogy végrehajthassa Henriktől kapott megbízatását – mindezt kevesebb mint kilenc hónap alatt.

Az egyre sötétebb hangulatú történet középpontjában az így előkészített és lebonyolított „koncepciós per” áll, melynek során az is világossá válik, hogy a hatalomgyakorlás és politikai ármánykodás módszerei a reneszánsz Angliában igencsak hasonlóak voltak azokhoz, melyeket napjainkban a közéleti kommunikáció eszközeinek tartanak.

Hilary Mantel: Holtaknak menete
Cartaphilus Kiadó, 2012
416 oldal
ISBN 978 963 266 2879