Útvonaltervezés felhőutasoknak | David Mitchell: Felhőatlasz

Posted on 2013. február 21. csütörtök Szerző:

2


Mitchell_Felhőatlasz-borÍrta: paddington

A Felhőatlaszt jó hat-nyolc évvel ezelőtt olvastam először, akkor eredetiben, angolul. Felkészületlenül vágtam bele, csak annyit tudtam, agyondicsért és -díjazott regényről van szó. Az egyharmadánál csak­nem eldobtam, mert addigra háromszor vagy négyszer hagyott ott a szerző egy érdekes történet forduló­pontján. Mert nem figyelmez­tetett senki. Én most megteszem: matrjoska-baba szerke­zetű könyvet tart a kezében az olvasó, amelyben a törté­netek szép lassan kikerekednek.

Talán mindenkivel előfordult már, hogy annyira foglalkoztatta egy gondolat vagy dallam, hogy mindenbe beleszőtte. David Mitchell fejében hat különböző regény született meg, ám mindegyik a 6-osról jutott eszébe Egyetlen kötetbe sűrítette hát össze őket, így keletkezhetett a Felhőatlasz. Módszere különleges volt, az előbb említett matrjoska-szerkezetet úgy kell elképzelni, mintha az ember egy könyvet egyszer csak letenne az asztalra olvasás közben kinyitva, elkezdene olvasni egy következőt, majd azt is kinyitva letenné az előzőre és így tovább. Amikor pedig már hat könyv van egymás fölött, becsukná az egészet, és úgy folytatná az olvasást – először befejezve a hatodik könyvet, hatodikként pedig az elsőt.

Egy kedves író ismerősöm lakonikusan annyit jegyzett meg róla: első osztályú, (de) normális ember nem pazarol ennyi munkát egy regényre. Mert David Mitchell nem egy, hanem hat regényt írt. Különböző korokban játszódó, különböző műfajú és teljesen eltérő stílusú regényeket, amelyekről azonban hamar kiderül, mégiscsak összefüggnek egymással.

Az első történet Adam Ewing, a 19. században élt jogász Csendes-óceáni naplója. Az 1850-es kaland során a szerző maorikkal és misszionáriusokkal, egy neves londoni sebészorvossal és cudar tengerészekkel való találkozásait írja le.

A második 1931-be visz bennünket, amikor egy fiatal angol zeneszerző rávesz egy remeteként élő, haldokló zsenit, hogy vegye maga mellé titkáraként, majd elcsábítja a zenetanár feleségét és a leányát is. A levélregény formájú történet narrátora, Robert Forbisher komponálja a címadó Felhőatlasz szextettet, ezt a különös, zongora, klarinét, cselló, fuvola, oboa és hegedű szólisták egymásba kapcsolódó szólamaiból álló zenét. Ő talál rá a Csendes-óceáni napló mindkét felére.

Forbisher leveleit a szeretőjének, Rufus Sixsmithnek írja, aki a sorban harmadik történetben, a Fél életek – Az első Luisa Rey-rejtély címet viselő thrillerben atomtudósként tér vissza. A későbbi amerikai elnök, Ronald Reagan kaliforniai kormányzóságának idején, a ’70-es években Luisa Rey, az újságíró élete állandó veszélyben forog, mert egy vállalati atombotrányt tárt fel. Luisa Rey a szextett egy ritka felvételének és Forbisher leveleinek is birtokába jut.

A negyedik elbeszélő Timothy Cavendish, a nyolcvanas évek sztárkiadója, akinek sorsa hat évvel korábban kezdett leszálló ágba kerülni. Neki küldi el a szerző Az első Luisa Rey-rejtély kéziratát. Cavendish egy egyszerű, az észak-angliai Hullba tett utazás során, félreértések vagy valamilyen felsőbb hatalom perverz játéka eredményeként egy idősotthonban ragad, ahonnan a kilépés bizonytalan.

David Mitchell

David Mitchell

Az ötödik, a sci-fi műfajába sorolható könyv egy vallomás, egy klón-rabszolga kivégzés előtti vallomása. Szomni-451 egy meg nem nevezett helyen – a nevekből sejthetően a Távol-Keleten – él a jövőben, öntudatra ébredt és ki akar törni a neki szánt létből. Szomni utolsó kívánsága, hogy megnézhessen egy régi filmet Cavendish kalandjairól. (Bár utálom a „szerző arra gondolt, amikor ezt írta” típusú megjegyzéseket, a végtelenül tudatosan szerkesztett, könyv a könyvben módszerrel írt műben alappal feltételezhető, hogy ennek a szereplőnek a neve, éppen egy újabb könyv a sci-fi történetben, közvetlen utalás Ray Bradbury leghíresebb művére, és egyben a papír, a könyv gyulladási hőmérsékletére.)

Az utolsó, talán fantasyként besorolható történetben Zakri, a civilizáció bukása után egy csendes-óceáni szigeten élő bennszülött meséje. Visszatérünk hát az első történet helyszínére. Az előző évszázadok maradványait szájhagyomány útján megőrizni próbáló emberek a ’bölcselődök’ érkezéséről mesélnek, akik a Csodahajón menekítették azt a valamit, amit Civ’lizácijónak neveznek. Szomni a Völgy törzseinek istennőjévé vált, alakja megőrződött holografikus vallomása formájában. A fúziós motorral – amiről persze a bennszülöttek nem tudják, mi is lehet – érkezett bölcselődök persze azt mondják, Szomni torzszülött ember volt, akit csak hittek istennek, és száz évvel korábban halt meg egy távoli helyen, amit egykor Koreának hívtak.

Azon kívül, hogy a történetek mesteri összefűzése azt jelenti, hogy lépten-nyomon feltűnnek a korábbi alakok vagy az ő lenyomataik (könyvben, filmen, hitvilágban), a hat könyv főszereplőit egy azonos elem, egy különleges, üstökös alakú anyajegy is összeköti. Így áll össze mesteri egységes egésszé hat különböző történet, hat különböző, korszak, hat különböző műfaj, hat hangszer, hat regény.

Mivel a hatos szám meghatározó eleme a Felhőatlasz történeteinek, matematika-angol szakos énem nem engedi, hogy ne vessünk egy pillantást azokra az értelmezésekre, amelyek a 6-ost kísérik. Először nézzük a Bibliát, hiszen a könyvek könyve minden bizonnyal meghatározó egy brit szerző műveltségében. Az úr a bibliai történet szerint hat nap alatt teremtette meg a világot, így a hat a teremtés, a tökéletes alkotás szimbóluma. Ugyanakkor a teremtésnek része a hetedik nap is, így a hatos egyben a tökéletlenségre, az emberi gyarlóságra is felhívja a figyelmet. Ez lehet az oka annak is, hogy a keresztény kultúrában a 666-os szám sátáni szimbólum lett. A népmesékben, majd az irodalomban is a hasonlóan szerencsésnek tartott 3-as és 9-es számokhoz képest a 6-os némileg háttérbe szorult. A kínai kultúrában a hatos a szerencse, a folyamatosság és a gyengédség jelképe.

A számmisztikában a 6-os szám univerzális harmóniát, stabilitás és egyensúlyt szimbolizál, a tökéletesség, a harmónia és a szépség száma, a Vénusz és Mars közötti háború utáni béke jelképe, amely egyben a művészethez is szorosan kötődik.

David Mitchell hatosa szerkezetével, nyelvezetével, gondolatvilágával élvezetes, helyenként szarkasztikus, sőt humoros olvasmány, szellemi wellness-program. Mire a második harmad végére értem, már messze nem eldobni akartam, hanem azonnal folytatni. Amikor híre ment, hogy film készül belőle (ami az előzetes alapján szintén zseniális lehet), reméltem, hogy meg fog jelenni magyarul is, hogy azok is élvezhessék, akik nem nagyon haladók angolból (az összetett nyelvezet miatt eredetiben olvasni csak komoly nyelvismerettel lehet). Aztán olvastam, hogy hat fordító készítette a könyv magyar változatát, és arra gondoltam: Úristen! Ebből mi lesz?

Most, hogy magyarul újraolvastam ennyi év után, bátran állíthatom, a kísérlet sikerült. Remek lett Bajtai Zoltán, Borbás Mária, Czigányik Zsolt, Falvay Dóra, Hordós Marianna és Polyák Béla közös gyermeke. Vágjon hát bele bátran, aki igazi szellemi kihívásra és felüdülésre vágyik.

David Mitchell: Felhőatlasz
Cartaphilus Kiadó, 2012