Pannónia szíve, hangja | Pannon Filharmonikusok Budapesten

Posted on 2012. november 9. péntek Szerző:

0


BJI

Bogányi Tibor a Pannon Filharmonikusok élén

Az első bérleti előadásra november 16-án kerül sor a Művészetek Palotájában. A műsoron nagyon népszerű zenedarabok mellett kevésbé ismert, izgalmas műve is felhangzanak. A Pannon Filharmonikusokat Bogányi Tibor vezényli, vendégük egy francia gordonkaművész, Jérôme Pernoo.

A műsort Arthur Honegger műve, a Pacific 231 indítja. Honegger ezzel az 1923-as keltezésű művel alapozta meg a zeneszerzői hírnevét. A darab a „gépkorszak” zenéjének első mérföldköve: egy vonattípus nevét viseli. A komponista azt mondta erről: „Mindig szenvedélyesen szerettem a mozdonyokat. Számomra ezek élőlények, és úgy szeretem őket, ahogy a nők a lovakat…” A zene a lomhán mozduló, majd egyre lendületesebben száguldó monstrum látványát sugallja a hallgatónak.

Jérôme Pernoo

Jacques Offenbach nevét általában a nagyoperetthez kapcsolják, holott korának kiemelkedő csellistája is volt. Gordonkaversenyét (Concerto Militaire) maga mutatta be. A valószínűleg 1847-es keltezésű mű elkallódott. Kisebb kéziratos részletekből, másutt megjelent kottákból többen is próbálták rekonstruálni, de csupán felemás változatok születtek. Végül 2006-ban született egy olyan verzió, amely felmutatta a zenemű érzelemgazdagságát, finom humorát és eleganciáját, és a csellistát majdnem a képességeinek határáig hajszolta. Megjegyzendő, hogy az akkori bemutató szólistája is Jérôme Pernoo volt.

Perrault-mesék és hallgatóik

Maurice Ravel gyakran mesélt barátai gyer­me­kei­nek. Egyikük így emlékezett ezekre az alkalmakra: „…elmesélte Csúnyácska történetét, a Szépség és Szörnyeteget, a szegény kisegér kalandjait – ezt számomra találta ki.” Innen jött a mese-zene ötlete, amelyet ma leggyakrabban szvitként játszanak: ez a Lúdanyó meséi. A meséket jórészt Charles Perrault népmesei alapú gyűjteményéből (1697) válogatta a komponista, az öttételes változatban Csipkerózsika, Hüvelyk Matyi kerül elő, majd Csúnyácska, a pagodák császárnője, s persze A Szépség és a Szörnyeteg. A záró tétel a Tündérkertet idézi fel.

Mesezene a rendkívül népszerű záró darab, Paul Dukas-nak A bűvészinas című szimfonikus költeménye is. Az alaptörténetet Goethe költeménye adja. Szellemet idéz az ifjú varázslótanonc, amikor eltávozik a ház gazdája, az öreg mágus. A seprűt vízhordásra utasítja, de ahogy a munkának végét kellene vetni, rájön, hogy elfeledte a varázsigét, mely a munkát megállítaná. A serény vízhordást egyre gyorsuló, izgatott lovagló-téma illusztrálja, az inas kétségbeesését és a mindent elborító áradatot a megérkező mester csitítja le.

A meghirdetett bérletes előadások miatt a jegyek nagy része már elfogyott, de érdemes az előadás előtt próbálkozni, néhány üres hely mindig akad!

Helyszín: Művészetek Palotája (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.), Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem; 2012. november 16., péntek, 19.30.

A bérletsorozat következő koncertje:
2013. január 18. péntek, 19.30 – Művészetek Palotája
Ravel: Alborada del gracioso
Bartók Béla: II. zongoraverseny
Szkrjabin: III. szimfónia „Isteni költemény”
Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora
Vezényel: Bogányi Tibor