Hemingway első asszonya | Paula McLain: A párizsi feleség

Posted on 2012. július 5. csütörtök Szerző:

0


„Bár pusztultam volna el, mielőtt rajta kívül másba beleszerettem” – írja Hemingway a Vándorünnep utolsó oldalain Hadley Richardsonról, azaz első feleségéről. A párizsi feleség című regény témája ez a szívszorítóan gyötrelmes kapcsolat: a szerző, Paula McLain beleásta magát a két főszereplő életrajzába, levelezésébe, alaposan tanulmányozta Hemingway írásait, és elképzelte, milyen lehetett ez a varázslatos és viharos házasság 1921 és 1926 között Párizsban. Az eredmény egy magával ragadó, különleges regény, mely nem véletlenül lett világszerte bestseller.

Hadley halk szavú, huszonnyolc éves nő, aki már-már lemond arról, hogy valaha is szerelmes és boldog lehet, amikor 1920-ban Chicagóban megismerkedik Ernest Hemingwayjel. Rabul ejti a jóképű fiatal férfi lobbanékony természete és szenvedélyes vágya, hogy íróvá váljon. A rövid udvarlást és a gyors házasságkötést követően hajóra szállnak Párizs felé, és hamarosan az ott élő amerikaiak – köztük Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott és Zelda Fitzgerald – színes és szeszélyes társaságának ünnepelt párja lesz belőlük.

A kávéházak szabados erkölcsű világa azonban ellentétben áll a család és a monogámia hagyományos értékeivel. Hadley féltékenységgel és önbizalomhiánnyal viaskodik, Ernest pedig ígéretes írói karrierjének elindításán fáradozik. Párizs tele van csábítással, és a házaspárnak szembesülnie kell a veszéllyel: Hemingway árulása az irodalomtörténet egyik legszebb szerelmének végét jelentheti.

A szerző leginkább Hadley szemszögéből ábrázolja az eseményeket, és beavatja az olvasót legbensőségesebb és legkeservesebb pillanataikba is. Hadleyt gyermekkorában több fájdalmas élmény érte, amelyek hátborzongatóan hasonlatosak a Hemingway által átéltekhez. Huszonnyolc éves korára – amikor megismerkedett az akkor huszonegy esztendős Hemingwayjel – a fiatal nő már magának való vénkisasszonynak számított. A küszködő, ambiciózus író nem sokkal azelőtt tért haza az első világháború poklából, ahol iszonyatos élményeket élt át, és a manapság poszttraumás stressz néven ismert tünetegyüttesben szenvedett. Anyja ráadásul elviselhetetlen módon rátelepedett a környezetére, és a férfi nem akart hozzá hasonló nőt feleségnek.

McLain látványos módon jeleníti meg ennek a kapcsolatnak a hátterét, a századelő kissé dekadens Párizsát, az idegenbe szakadt amerikai művészek csillogó világát. Hadley és Ernest az akkor még szerény latin negyedben éltek, és a Szajna bal partján élő művészek köréhez tartoztak. Ezekben a körökben nem volt ritka a nyitott házasság, a szeretők sok esetben egy fedél alatt éltek a feleségekkel. A könnyed csevegés, a feneketlen whiskys poharak, az újabb és újabb palack borok elfogadottnak számítottak a pezsgő társasági életben.

Az alkalmazkodó és nem kifejezetten modern gondolkodású Hadley kezdetben jól kiegészítette a rapszodikus, tehetséges és egocentrikus Ernestet, akinek olyan nőre volt szüksége, aki töretlenül támogatja őt mindenben. Hadley pedig nagylelkű szeretőként minden személyes ambícióját feláldozta Ernest kedvéért, hiszen teljes szívéből szerette őt, kitartóan lelkesítette, és hitt abban, hogy a siker előbb-utóbb utoléri.

Ernestnek azonban idővel ennél többre volt szüksége, és ekkor tűnt fel Pauline Pfeiffer… Hadley küszködött a szerelmi háromszög nyomán kialakult ellentmondásos, fájdalmas helyzettel, de végül be kellett látnia, hogy nem harcolhat egy olyan szerelemért, amely már elmúlt. „Ez a könyv az életről szól, amelyet igyekszünk megragadni, és a szerelemről, amely elillan” – írja Sarah Blake, és az olvasó Ernest és Hadley történetét megismerve nagyon is igazat ad neki.

Fordító: Csonka Ágnes

* * *

Paula McLain

Paula McLain a kaliforniai Fresnóban született 1965-ben. Szülei elhagyták, lánytestvéreivel együtt a kaliforniai állam gyámsága alá került, tizennégy éven keresztül nevelőszülőknél élt. Korán munkába állt: segédápolóként, pizzafutárként, autógyári munkásként és pincérnőként is dolgozott, mielőtt felfedezte, hogy tehetsége és kellő akaratereje is van az íráshoz.

A University of Michiganen szerzett diplomát irodalomból 1996-ban. Jelenleg a New England College-ban tanít, és Clevelandben él a családjával.

Az írás az Alexandra Könyvjelző 2012/6. számá­ban megjelent cikk szerkesztett változata