Emberi istenek | Natsuo Kirino: Joshinki – A halál istennője

Posted on 2012. június 25. hétfő Szerző:

1


Írta: Czimmermann Mária

Az istenek és emberek sorsa – alapvető különbözőségük ellenére – sok hasonlóságot mutat. A kapcsolat közöttük közvetlen és nagyon szoros. Sors, végzet, szerelem, féltékenység, megbocsátás, gyűlölet, születés és halál a témája Kirino gyönyörű, ám kegyetlen világban játszódó, fordulatos meséjének.

A regény cselekménye nagyrészt a japán mitológia azon eredetmondáján alapul, amely szerint Izanaki, a férfi és Izanami, a női istenség hozta létre a világot. Izanami szülte meg a szárazföldeket, az összes japán szigetet és még más isteneket is. Azonban belehalt a tűz istenének világra hozásába, és Jomiba, a holtak birodalmába került. A férje ki akarta szabadítani, de elhibázta a dolgot. Megundorodott egykor imádott felesége immár bomló holtestétől. Megrémült a haláltól, ezért elzárta az élők világába vezető utat. Emberi alakban járt ezer évig a földön, és nagyon sok gyermeket nemzett számos feleségének. De képes volt isteneket teremteni csak úgy egymagában is. A Napistent például úgy hozta létre, hogy megmosta a bal szemét.

Izanaki lett az élet, Izanami a halál istene. Izanami rettentően szenvedett attól, hogy többé nem adhat, csak elvehet életet. Féltékenységében és gyűlöletében megölte Izanaki minden feleségét, nem sokkal a gyermekek születése után.

Az istenek mellett emberi főszereplők is vannak. Namima, aki fellázad a számára előírt sors ellen, gyermeket szül, és nem sokkal ezután gyilkosság áldozata lesz. Őt egy ember öli meg, legalábbis ezt hiszi az olvasó, majdnem a könyv végéig – akkor elbizonytalanodik. Az igazságot végül nem is tudjuk meg.

Az istenek és az emberek sorsa olykor szinte egymást ismétli. Egyaránt boldogok akarnak lenni, küzdenek a végzet ellen. Lázadnak, megszegik az életüket szabályozó kegyetlen törvényeket. Elismerik gyengeségeiket és igyekeznek úrrá lenni féktelen érzelmeiken.

A történet színhelye Jamató és a közelében levő apró szigetek. Az egyik közülük Umihebi, a tengeri kígyók könnycsepp alakú, gyönyörű szigete. Azt tartják róla, hogy itt léptek az istenek először a szárazföldre, és ebben a történetben is jár rajta egy isten.

A regényben a természet képei nagyon fontosak. Ezek a rövid leírások erősítik, olykor aláhúzzák a cselekményt, máskor meg áthangolják az érzelmi mondanivalót. Például valaki menekülés közben, a tengerről meglátja, hogy milyen szép liliomok nyílnak egy sziklafalon, és egy pillanatra elszáll minden félelme. Éppen azt látja, amit az anyja akkor pillantott meg, amikor a szigetre visszatért. A látvány azonos, ugyanaz az érzés – „milyen szép az élők világa”–, csak az ember más, aki érzi.

A csaknem hagyományos történetmesélési formában írt, filozofikus regény cselekményét gazdagon átszövik az oda-vissza utalások. Szerkezete egymást kiegészítő és dinamizáló ellentétek motívumaira épül: sötétség és fény, nappal és éjszaka, jin és jang, élet és halál. Ezek összetartoznak, de ki is zárják egymást.

Natsuo Kirino (Kirino Nacuo)

A regény nyelvezete, megfogalmazásainak stílusa sajátosan japán. Az európai olvasó számára egészen különleges élményt jelenthet, ha rá tud hangolódni. A történet nagy részét egy tizenhat éves lány meséli el, ettől gyakran naiv, túlcsordulóan érzelmes, és ez így teljesen rendjén is van. Máshol viszont meglepően tárgyilagos, a ridegségig udvarias, különösen amikor az istenek beszélnek. De ebben sem számíthatunk következetességre: bizonyos dolgokat az ifjú leány is kristálytiszta józansággal fogalmaz meg, az istenek és a férfiak pedig olykor egészen romantikusan élik át és nyilvánítják ki érzéseiket. Ez elevenné és dinamikussá teszi az írás stílusát.

Illés Róbert magyar szövege egyébként a japán eredeti angol fordítása alapján készült, így csak remélhetjük, hogy tökéletesen visszaadja az írónő egyedi stílusát, de a japán regényekre jellemző írásmód jellegzetességei nagyon felismerhetőek benne.

Natsuo Kirino (Kirino Nacuo): Joshinki – a halál istennője
Kelly Kiadó, 2011

»Natsuo Kirino: A halál istennője – Joshinki – megvásárolható a polc.hu webáruházban.«