Szabadság? | Jonathan Franzen: Szabadság

Posted on 2012. június 5. kedd Szerző:

0


Írta: Paddington

Szabadság - borítóAz elmúlt évek egyik nemzetközi irodalmi szenzációját jelentette meg az Európa Könyvkiadó az idei Könyvfesztiválra, ám mindenféle reklám nélkül és egy tökéletesen észrevehetetlen borító mögé dugva. Jonathan Franzen méltán sikeres regénye, a Szabadság pillanatfelvétel a jelen, a szeptember 11. utáni kor amerikai társadalmáról.

Jonathan Franzen teljesen ismeretlen a magyar olvasó számára, hiszen a 2001-ben megjelent The Corrections eddig nem látott napvilágot magyarul. Az óriási világsikert aratott kötetet akkor az évtized legjobb regényének választották. A következő műre, a most magyarul megjelent Szabadságra kilenc évet kellett várni. Nagy kérdés volt hát, hogy a szerzőnek sikerül-e a magasra tett lécet átugrania. A Szabadság kritikai fogadatása igen pozitív volt, ráadásul – bár ez szépirodalom esetében nem szükségszerűen jár együtt – hatalmas eladási számokat is sikerült elérni vele.

Ennek egyik oka talán az, hogy mind az USA-ban, mind Angliában érdekes körülmények között jelent meg a kötet. A kiadóknak vagy hatalmas mázlijuk volt, vagy minden idők legügyesebb könyvmarketing-fogásait sikerült bevetniük. Az amerikai megjelenést megelőzően, amikor a kötetek már a boltokban várták, hogy a polcokra kerülhessenek, Barack Obama elnök szabadságra készült menni, és kedvenc könyvesboltjában, Martha’s Vineyardon megvette családja számára a szünidei olvasmányokat. Természetesen az USA-ban minden lap megírja, mit olvas az elnök, aki köztudottan sokat olvas és igényesen választ. A boltban pedig ’véletlenül’ eladtak neki egy példányt a még forgalomba sem került könyvből. Néhány hónappal később, a brit megjelenéskor újra kellett nyomni az egész első kiadást, természetesen már a boltokba kerülés után, mert ’véletlenül’ az Amerikából e-mailen érkezett utolsó előtti változatot nyomták ki. Ezt is megírták a lapok (újabb kiváló ingyenreklám), ráadásul az olvasók gyorsan elkapkodták a ’hibás’ kiadást, mint leendő könyvritkaságot. A könyv egyértelműen a közbeszéd tárgya lett, Franzen még a Time magazin címlapján is szerepelt, ami legutóbb tíz évvel azelőtt sikerült irodalmi szerzőnek, Stephen Kingnek, aki akkor kínálta – a világon elsőként – legújabb regényét egészen olcsón, elektronikus formában.

A Szabadság az amerikai nagyregény (great American novel) műfajába tartozik, melynek legfőbb jellemzője, hogy teljes keresztmetszetet ad az adott kor, ebben az esetben a jelen amerikai társadalmáról. A regény főszereplője egy középosztálybeli, középkorú házaspár, a sztori pedig házasságuk teljes történetének alapos elemzése, külső és belső szempontok alapján. Középpontban azok a csalódások és kompromisszumok állnak, amelyeket vállalni kell a túlélés érdekében, mire az ember eljut odáig, hogy gyermekeit szárnyaikra bocsássa. Franzen kritikusan, ám egyben megértéssel szemléli a kortárs amerikai társadalmat. A könyvet olvasva pontosan tudjuk, megvan a véleménye a demokratákról és a republikánusokról egyaránt.

A regény végigvezet bennünket a huszadik század második felén és a huszonegyedik elején, egészen az Obama megválasztását közvetlenül megelőző hónapokig. Az időszakot a Berglund házaspár, barátaik, gyermekeik, szomszédaik, kollégáik történetén keresztül ismerjük meg, amelyben van szeretet és szeretetre való képtelenség, depresszió és kapuzárási pánik éppúgy, mint idealizmus és az azt kihasználó nagypolitika. A Berglund házaspár hagyományos, kisvárosi életet él, az ’amerikai álom’ megvalósításának szentelik magukat, jó iskolába járnak és hasonlóan jó iskolába járatják gyermekeiket, sikereik értékmérője társadalmi előrejutásuk, ugyanakkor mindennapjaik belesüppednek a rutin unalmába. A Született feleségek lelkes nézői jól ismerik a kertvárosi feleséggel szembeni hagyományos elvárásokat, meg azt a rengeteg alakoskodást és sekélyességet, ami ezt az életformát jellemzi. Ugyanakkor a néző azt is tudja, a látszat rengeteg feszültséget, emberi drámát takar. Ezt a világot teszi a nagyító alá a Szabadság is.

Jonathan Franzen

Jonathan Franzen

A regény címválasztása kérdésfeltevésként is értelmezhető. A szabadság az amerikai társadalom deklarált alapértéke, amelynek azonban komoly korlátai vannak, bár az amerikaiak nagy része ezzel nem hajlandó szembenézni. Azok, akik ismerik az USA társadalmát, tudják, sok szempontból nagyon korlátozott, konzervatív és szokásokra épül. A valódi szabadságnak a középosztály szintjén már nem sok tere van benne. A szabadság épp a regényben vizsgált korszak utolsó éveiben, az ikertornyok elleni támadás utáni időszakban még inkább megkérdőjeleződött, részben háttérbe szorult. A kérdés tehát az, meddig tart a személyes szabadság, meddig elfogadható egy közösség számára a lázadás, és melyik az a pont, amelytől már dekadenciának, abnormalitásnak tekinthető. Az is megfogalmazódik, hogy hol vannak az eleve elrendeltség határai, meddig szegülhet szembe valaki saját örökségével, eredeti társadalmi kereteivel. A kételyek megfogalmazásában a szerző legfontosabb eszköze a kritikus szemléletű rockzenész, Richard Katz – tekinthetjük akár Franzen alteregójának is –, akinek művészi pályáján későn, ám robbanásszerűen érkezik el a siker.

Ha a fentiek alapján az olvasó úgy gondolná, ezt a témát bő ötszáz oldalon kifejteni vagy egy rettenetesen unalmas könyvben, vagy egy rózsaszín női regényben lehet – nagyon téved. Franzen nem véletlenül vált olyan sikeressé, amilyenné előző regénye tette. (A The Corrections magyar kiadása már szerepel az Európa terveiben.) A régimódi regény műfajába csomagolva Franzen hamisítatlan huszonegyedik századi történetet varázsol elénk, amelynek szereplőit olyan mértékben érti és szereti, hogy azok a regény lapjain hús-vér emberekké válnak.

A Szerep Művészeti Portálon megjelent írás szerkesztett változata

Jonathan Franzen: Szabadság

Európa Könyvkiadó, 2012