Másképp látjuk ugyanazt, de miért? | Belső Nóra: Utak egymáshoz

Írta: Mózes Kitty

Az osztálynak fogalmazást kell írni annak a tételnek igazolásáról, hogy »Anya csak egy van«.
Józsika ezt írja: »Egyszer elestem, anyukám megvigasztalt, bekötötte a sebem. Ebből is látszik, hogy anya csak egy van.« Sanyika ezt írja: »Beteg voltam, anyukám ápolt, hőmérőzött, hozott teát. Ez is mutatja, hogy anya csak egy van.« »Hát te, Móricka, mit írtál?« kérdi a tanító néni. »Tegnap este anya hazajött, és bekiabált a szobába, hogy hozzak két tojást a hűtőből. Odamegyek, kinyitom, és visszaszólok neki: Anya, csak egy van!«

De hiszen ez a vicc szakállas darab, mindenki ismeri! Lehet, ám egy újszülöttnek minden vicc új. Így aztán bőven akadhat olyan, aki első, aha-pillanatait átélve csodálkozik rá a családban elsajátított minták, szerepek miként függenek össze a felnőttkori önmagunkkal, vagy arra, hogy a fizika által leírt törvényszerűségek, mint a „legkisebb közegellenállás felé törekvés, vagy a legkisebb energiakibocsátás elve” igenis megdönthetőek.

De legalábbis érdemes feltenni a kérdést, feltétlenül élni akarunk-e az örökös kifogással minden olyan helyzetben, amiben rosszul szerepeltünk, hogy »Én ilyen vagyok, ez van!«

Az Utak egymáshoz, Belső Nóra könyve részben szakállas, részben nem csak újszülötteknek új, legalábbis újszerű gondolatokat kapcsol számos olyan témához, melyek alatt mindig akad egy újabb bőrréteg. Akárhogyan is nyúzzuk nap nap után, nyomtatott és online fórumokon, kávézókban és sörözőkben, vagy magányos párnába sírdogálás közepette az unásig filézett témákat. Mármint: a férfi és a nő viszonya, a nemi szerepek változásai a századok során, a mindenkori társadalmi elvárások hatása az egyénre, a család mint közösség – valamennyi téma mindig aktuális lesz. És persze egyúttal számtalan probléma és megoldandó feladat forrása.

Kérdéseket sorolunk. Vajon tudtuk-e hogy a bal és jobb féltekét összekötő rostkötegek a nők agyában háromszor vastagabbak, mint a férfiakéban? Elképzeltük-e valaha, mit jelent ez – akár csupán a nemek közötti különbséget tekintve? A dolgokhoz való viszonyulásainkban, kapcsolataink szervezésében. És mi van a hasonlóságokkal? Megérthetjük-e egymást tökéletesen, és létezik-e kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolat? Vagy nyugodjunk békében azzal a kárörvendéssel: ha valami jól is néz ki kívülről, csak idő kérdése, hogy kibukjon a mázos álca mögül a valóság. És ide írhatnék kérdőjelet is.

Az Utak egymáshoz csinos pszichiáter hölgy, egyben sugárzó családanya könyve a női és férfi szemléletről. Házasságról és házasságtörésről, rosszul rögzült szexuális viselkedési sémákról és alapvető párkapcsolati igényekről. Nem oktat, nem mondja meg a frankót, de praxisából kiemelt példákon keresztül, kellemes és találó idézetekkel, dalszövegekkel, szépirodalmi utalásokkal díszítve mutatja be mindazt, ami »emberi, nagyon is emberi« (Lásd erről Nietzsche azonos című kötetét).

Individualista világunkban a színes kencék, látványos kiegészítők és ruhák, egzotikus hobbitevékenységek mind-mind az önkifejezés és önkiteljesítés eszközei. Kitűnni akarunk, örökösen jobbak akarunk lenni, versengünk a figyelemért, mégis ha hibázunk, vagy ha nem tudunk túllépni saját korlátainkon – reflexszerűen mutogatunk másokra, hogy bizony ők sem különbek. Mutogatunk akkor is, ha kiabálunk vagy csalunk, pedig korábban suttogva fogadtunk hűséget. No, beszélgessünk kicsit arról, mit is szeretnénk valójában, és mit is tehetünk azért, hogy elérjük céljainkat.

Belső Nóra a bevezetőben kellemes beszélgetést ígér, és bár ennél többet nem is ad (rendszeresen mélymerülő lélekbúvároknak semmiképp), de egy-egy érdekes felvetéssel meglepheti még az önismeretben magát jártasnak valló olvasót is. A dolog pikantériáját éppen a megközelítés egyszerűsége adhatja. Mert az egyszerű megoldás mellett gyakran elszáguldanak felgyorsult és agyonkombinált gondolataink.

Hajlamosak vagyunk kétkedve fogadni ráncos aszkéták tanácsait a boldogsághoz vezető útról, bár hajlandók vagyunk fejet hajtani előttük, tekintettel megkérdőjelezhetetlen szakmai érdemeikre és mindent átható bölcsességükre. Egy ilyen kiegyensúlyozott benyomást keltő nő szép szavait pedig egyenesen isszuk. Még azt is elnézzük neki, hogy a stílusa – bár olykor kellően komoly, sőt akár tudományos – tipikusan nőcis. Így aztán – bár nem a hüvelygombáról ír –, mindenki elégedett lesz, ha a férfiak maradnak az autós magazinoknál, az ehhez hasonló könyveket pedig meghagyják nekünk, nőknek.

Belső Nóra: Utak egymáshoz – megvásárolható a Polc.hu webáruházban.

• Olvass bele!
• Fülszöveg

Belső Nóra: Utak egymáshoz

Jaffa Kiadó, 2011