Felelet a szavak eredetére – vagy délibábos etimológiák?

Posted on 2012. május 11. péntek Szerző:

0


Az interjú eredetileg 2010. május 31-én jelent meg az olvassbele.hu-n

Írta: Cserháthalápy Ferenc

Etimológiák, szóelemzések a Czuczor–Fogarasi szótárból. A híres szótár a 19. századi nyelvtudomány egyik hatalmas teljesítménye, még ha mára jócskán megváltozott róla a tudományos körök véleménye. A minden tekintetben rendhagyó mű szakmai bemutatója alkalmából készítette az interjút Cserháthalápy Ferenc a kötet ötletgazdájával, a Tinta Könyvkiadó vezető főszerkesztőjével, Kiss Gáborral.

Kiss Gábor

Kiss Gábor

Az idei Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Tinta Könyvkiadó az Etimológiák, szóelemzések a Czuczor–Fogarasi szótárból című 950 oldalas kötetet. Mi ez tulajdonképpen, az eredeti hat kötet sűrítménye?
Semmiképpen sem sűrítmény, ez válogatás. A sűrítményről a szörpök sűrítményei jutnak az ember eszébe, melyeket aztán szódavízzel kell hígítani. Mostani szótárunk anyagát nem kell semmivel sem felönteni.

De az eredeti hat kötetből mégiscsak egy kötetet készítettek. Mik voltak a válogatás szempontjai?
Az eredeti mű 1862 és 1871 között jelent meg és 112 000 szócikket tartalmazott. A szócikkek között vannak címszavakat értelmező szócikkek, és vannak településeket bemutató részek is. Pl.. Gutor: falu Pozsony megyében vagy Nádasd faluk Abaúj, Baranya, Borsod, Pozsony, Sopron, Vas megyében, puszta Somogy megyében. A szavakat bemutató szócikkek legtöbbje többek között a szó magyarázatát adja. Pl.: Hitelv valamely vallásnak fő ágazata, melyen a többiek alapulnak. Vagy egy másik példa: Hurít Kiált, kurjant. Valakit nyers, erős kemény hangon, kurjongatva lelármáz, hallgatásra kényszerít.

Az eredeti munkának talán nem ezek a magyarázós részei az igazán izgalmasak, hanem a szavak eredetével foglalkozó szóeredeztetések.
Nagyon jól látja. A Czuczor–Fogarasi szótár érdekes szóeredeztetései az elmúlt 150 évben mindvégig viták kereszttüzében álltak.

És most a Tinta Könyvkiadó ezeket a sokak által vitatott részeket válogatta ki?
Pontosan. Azokat a részeket adjuk közre, amelyek szavak, szóelemek, szógyökök történetével, eredetével foglalkoznak. Az érdeklődők most egyetlen kötetben találják meg a szótárnak azokat a részeit, amelyek napjaink új szótörténeti vizsgálataihoz szükségesek lehetnek.

Óvatosan fogalmaz. Mintha a kiadó nem tudná, hogy az eredeti munka a szavak eredetére választ adó biblia vagy délibábos etimológiák gyűjteménye.
Mint nyelvészeti szakkönyvek és magyar szótárak kiadója sűrűn találkozom az ún. alternatív nyelvészettel és képviselőivel. Például már nem egyszer előfordult a következő eset. Árusítjuk a könyveinket. Megérkezik az érdeklődő. Felemeli és belelapoz a Zaicz Gábor által szerkesztett etimológiai szótárunkba, majd lecsapja, és hangos szóval mondja: Maguk Hunfalvynak és Budenznek, a Habsburg-bérenceknek a nézetét vallják, maguk nem is magyarok. Nem tudják, hogy semmi közünk a finnekhez? Majd a tájékozott érdeklődő félórás előadást tart a magyar nyelv etruszk eredetének megdönthetetlen bizonyítékairól.

Mintha a magyartanárok között is egyre több alternatív nyelvész lenne.
Eleve haragszom a magyartanárokra, mert legtöbbjük nem tanítja a nyelvtant, hiszen vagy irodalomórát vagy osztályfőnöki órát tart helyette. Megtapasztaltam ezt négy gyermekem iskoláztatása során. Érdekes, hogy Czakó Gábor is, mint több gyermekes szülő, pontosan ilyen elkeserítő tapasztalatokra tett szert a magyar nyelvtan oktatásával kapcsolatban. A magyar nyelvtan iskolai elidegenítésről a Beljebb a magyar észjárásba című legutóbbi könyvében számol be. Aztán másik élmény a közelmúltból: általános iskolai magyartanárnőm, a szeretett Piroska néni odajön az osztálytalálkozón hozzám és így szól: Gábor, gratulálok, sok szép szótárt és értékes könyvet adtatok ki, de tudod – és közelebb hajol hozzám – ezt a finnugrizmust hagyjátok már abba, ezt már megcáfolták.

Visszatérve a most megjelent szótárhoz, hogyan készült?
Először is megkérdeztem a Nyelvtudományi Intézetben két nyelvtörténettel foglalkozó profi nyelvész kollégámat, hogy mi a véleményük a Czuczor–Fogarasi szótárról. Gondoltam, ha nagyon lesújtó a véleményük, félreteszem ötletemet. De egybehangzóan azt mondták: elavult, de mindig megnézem, mert nagyon inspiráló és gazdag a benne összegyűjtött nyelvi anyag. Ezt követően egy kolléganőnk több mint fél éves munkával végigolvasta a szótárt és a szavak eredetével foglalkozó részeket kimásolta. A munkához nagy segítségére volt az Arcanum Adatbázis Kft. által kiadott CD, amely tartalmazza elektronikusan az eredeti szótár teljes anyagát. A kiválogatott 7500 szövegrészletből, szócikkből áll össze a 950 oldalas mostani szótár.

Látom, a szótár helyesírását közelítették a mai íráshoz.
Kiigazítottuk a cz írását, egységesítettük a hosszú kettős mássalhangzók jelölését (pl. aszszony helyett asszony), és a magánhangzók rövidségét, hosszúságát is igyekeztünk a mai íráshoz igazítani. Így egy jól olvasható szöveget adunk a mai olvasó kezébe.

A szótárhoz Simoncsics Péter nyelvész írt előszót.
Simoncsics Péter tudománytörténetileg elhelyezi az eredeti nagy munkát és ezekkel a sorokkal fejezi be az előszavát: „A Czuczor–Fogarasi szótár koraszülött munka, többre vállalkozott, mint amire képes volt. … A benne rekedt értékek – nyelvi adatok és invenciózus nyelvi magyarázatok – csak a szakavatott nyelvészek, közülük is a nyelvészet története iránt különösen érdeklődők számára tárulnak föl és vállnak értékelhetővé. Az ő feladatuk lesz a szótár módszeres átfésülése, adatainak újbóli megrostálása és pontosítása, és szembesítése a nyelvészetnek az azóta eltelt időben történt eredményeivel.”

Végül is mi a Czuczor–Fogarasi szótár alaptézise?
Az alaptézis kulcsszava a gyök, a szógyök. Példával megvilágítva: A szótár az írja, hogy a KER elvont gyök, melyből a kereng, keres, kerek, kerék, kerget, kerít, ketrec, kerecsen szavak erednek, és megnyújtott formában a kéreg szó is innen jön. Ezekben alapértelem a görbe, kerek, magába visszamenő vagy maga felé visszahajló mozgás vagy vonal. Lényeges hangjai a K és az R. Hasonlóan a kar, karaj, karika, karima, karám, kanyar, szavakhoz. Rokon velük a kör, környék, köröm szó.

A gyökelmélet nem hivatalosan elfogadott nyelvészeti nézet. A Tinta Könyvkiadó a közelmúltban adott ki egy nyelvrokonsággal foglalkozó másik könyvet is, melyet Honti László akadémikus, nyelvész szerkesztett. Mondhatjuk kicsit ironikusan, hogy ennek a tanulmánykötetnek lehetne akár az is a címe, hogy »Az Akadémia visszalő«.
Lehetne, de nem az. A cím pontosan: A nyelvrokonságról – Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Ebben a kötetben a hivatásos nyelvészek válaszolnak az alternatív nyelvészek felvetéseire.

Mintha itt valamiféle ellentmondást látnék. A Tinta Könyvkiadó szinte egyszerre jelenteti meg az alternatív nyelvészek által bibliának kikiáltott Czuczor–Fogarasi szótár gyökelméletre épülő szóeredeztetéseit és ugyanakkor az akadémikus cáfolatát is napjaink alternatív nyelvészetének.
Nem a kiadó munkájában van ellentmondás. Az ellentmondás napjaink nyelvészeti nézetei között van. A kiadó célja, hogy katalizátor legyen a párbeszédben, elősegítse a hasznos és célravezető vitát. Nem lehet, hogy mindazok, akik számára fontos nemzeti kultúránk legfőbb hordozójának, édes anyanyelvünknek az ügye, évtizedeken át elbeszéljenek egymás mellett. A kiadó kiadványaival elő kívánja segíteni a tisztázó párbeszédeket. Az eredményes diskurzust mozdíthatja elő a Pytheas kiadó is azzal, hogy tervbe vette a Czuczor–Fogarasi szótár teljes hat kötetének reprint kiadását.

Az interjút az Infovilág munkatársa, Cserháthalápy Ferenc készítette.
Forrás: Tinta Könyvkiadó