Idegen terepen | Vathy Zsuzsa: Columbo autója

Posted on 2011. december 17. szombat Szerző:

0


Írta: Nádudvari Anna

Columbo autója - címlapVathy Zsuzsa változatlanul szeret vagány címeket adni, az ütősnek szánt cím, mint régen, jelenleg is megvan, Columbo autója – ha ugyan emlékeznek még Columbo hadnagyra –, aztán már csak azt kellett eldönteni, miről szóljon az ily címet viselő könyv.

Ez, úgy tűnik, nem olyan könnyű, mint a címadás, Vathy Zsuzsának nem is sikerült megbirkóznia a feladattal.

Adott a IX. kerületi dzsumbujban, ott is a Kén utcában lakó Roland nevű tizenéves fiú. Művészeti iskolába járt, le is érettségizett. Elbeszélése alapján megismerkedünk egy művel, amit az iskolában rajzoltattak, festettek a tanulókkal – hát, úgy éljek, annyi mindent összehabartattak rajta, beleillene a Kerényi Imre-féle nemzeti alkotások sorába is.

Na, mindegy, hiszen csak egy iskolai feladat volt széplelkű, ügyes kezű gyerekek számára. Azonban ezek a gyerekek cigányok. S e ténnyel nem képes Vathy Zsuzsa a világon semmit sem kezdeni. Mi fán teremnek a cigányok? Halvány sejtelme sincs. A rasszistáknak is megbízhatóbbak az ismereteik róluk, mint a feltétlenül jó szándékú írónak.

Szorgalmasan eljár Rolandékhoz, rendszeresen felkeresi őket. Még egy vásárlás erejéig is hozzájuk szegődik, gondosan feljegyzi, mit vesz Roland anyukája a Nagycsarnokban. Felvillan az apa, azonkívül három lánytestvér alakja. Utóbbiak a műkörmükkel meg a ruhájukkal foglalkoznak leginkább, mint úgy általában a tizenéves lányok a felületes szemlélő tapasztalatai szerint.

Roppant felületes a könyv, s ezen valószínűleg az sem változtatna, ha megpróbálna a szerző mélyinterjút készíteni a családfővel, a családanyával, a lányokkal, vagy éppen a hősével, Rolanddal. Mert nem érti őket. Pedig Roland sokat beszél a könyv lapjain. Készséggel. Őszintén. Mégsem ismerjük meg. Egy fiú, olyan, mint bármelyik, vagy legalábbis a legtöbb, akiket látunk az utcákon, akik átadják vagy nem adják át a helyüket a járműveken.

Ha van mélyinterjú, hát a könyv felszíninterjúk sora. Talán azt hitte a szerző, ha nem nagyon, vagy egyáltalán nem avatkozik bele, miről is beszéljen a tárgyul választott család, hanem békén hagyja őket, akkor kitárulkozik a sorsuk. Pőrén. A maga valóságában.

Vathy Zsuzsa

Vathy Zsuzsa

Hát nem. Aki alapos ismereteket szerzett a dzsumbujlakókról, a cigányokról, akár a tapasztalatai alapján, mert maga is közülük való, vagy akár mert tanulmányokat végzett velük kapcsolatban, tudna lényegeset mondani róluk. De az, hogy elhatározom, cigányokról fogok írni, noha még soha életemben nem láttam cigányt, mert ha közvetlen a közelemben haladt is el, nem vettem észre – akkor ez nem megy.

A könyv záró fejezete méltó az előzményekhez. Mi lett Rolanddal? Mi lett a sorsa? – teszi fel a kérdést a szerző. És a válasza rá: nem tudom.

Olvass bele: Részlet a könyvből

Adatok:  A könyv fülszövege

Vathy Zsuzsa: Columbo autója

Helikon Kiadó, 2011