Konfliktusok tengerében – P. F. Christensen: Egy család (film)

Posted on 2011. december 4. vasárnap Szerző:

0


Írta: Jeges-Varga Ferenc

Rheinwaldék évszázadokkal ezelőtt a semmiből teremtették meg tisztes jövedelmet hozó családi vállalkozásukat, a pékséget. Mára a királyi család legmegbízhatóbb beszállítóivá váltak. Üzemük a családi receptek szigorú rendjére és a minőség megfellebbezhetetlen parancsára épül. A vállalkozás nemzedékeken át szállt apáról fiúra, annak rendje és módja szerint.

Egy család - jelenet a filmből

Rikard Rheinwaldnak két házasságából négy gyermeke született. Közülük csak a legkisebbik fiú, de ő még túl fiatal az üzlethez. A hagyomány szerint mindenképpen a családnak kell továbbvinnie a szakmát. Ám az idő rövid: Rikard haldoklik. Kedvenc lánya, Ditte nem a tradíciók szerint kívánja alakítani életét. Amerikába készül festő barátjával, hogy elvállalja álmai munkáját, egy New York-i művészeti galéria vezetését. A fiatalok világot akarnak látni, még egy abortuszt is vállalnak az amerikai útért cserébe.

Bár a legnagyobb veszteség Rikardé, ő hagyja maga mögött ezt a világot, mégis Ditte drámája a hangsúlyosabb. Hiszen eldobja az ajándékba kapott anyaságot, mert most még másra vágyik. A sors azonban gyors választ ad a fiatalok döntésére. Apja betegsége megvétózza a lány álmait. Ditte lemondja az útját, vállalva azt a kockázatot is, hogy ezzel együtt a párját is elveszíti.

Dittét emészti az apja iránti szeretet, a felelősségtudat, miközben szeretné saját álmait megvalósítani és önálló életet élni a szeretett férfival. Rikard eleinte képtelen szembenézni a ténnyel, hogy az ideje lejárt. A családi tradíciót mindennél fontosabbnak tartja, és még a lánya iránti szeretete is megbicsaklik a hagyomány terhe alatt.

A film megrázó és őszinte képet mutat arról, hogy a halálos betegségek nemcsak a testet falják fel, de marcangolják a haldoklók környezetében élő családtagok lelkét is. Nem véletlen a felvezető kísérőfilm a Hospice alapítvány munkájáról (Távozóban; Csorba Simon László rendezte).

A dán filmdrámák problémafelvetésükkel gyomorszájon tudják vágni az embert. Még ha időnként szélsőséges (melodramatikus) helyzetekbe is kergetik szereplőiket, a konfliktus megjelenítése pontos, következetesen hiteles. Christensen filmje azonban túl nagyot markol. Élet–halál, szeretet–gyűlölet, önfeláldozás–önérdek, alávetettség–önfeladás, család–karrier, összetartás–széthúzás, ragaszkodás–elengedés. Nagyon sok motívumot akar egy tető alá hozni, s a tetejébe rakja a gyermekvállalás dilemmáját, amely egy önálló filmet is megérne. Kevesebb – mint annyiszor – több lett volna.

Jó film az Egy család, de éppen az hiányzik belőle, ami miatt a végén letaglózva érezhetné magát az ember. Ami a dán mozi erejének a sajátja. A konfliktusok túltengő mennyisége miatt a néző egyik történetszál közelébe sem tud igazán kerülni. Ditte és Rikard egyenlő súlyú drámája nem fér meg egymás mellett, egyikük története sem képes kiteljesedni. A moziteremből távozóban a hiány érzése marad a nézőben.

Pernille Fischer Christensen: Egy család (En familie), 2010 – dán filmdráma

Magyarországi bemutató dátuma: 2011. március 10. (Forgalmazó: Grant Film Kft.)

Rendező: Pernille Fischer Christensen
Forgatókönyvíró: Pernille Fischer Christensen, Kim Fupz Aakeson
Operatőr: Jakob Ihre

A főbb szerepekben:

Lene Maria Christensen (Ditte Rheinwald)
Jesper Christensen (Rikard Rheinwald)

Posted in: Film, NÉZŐ