Álcázott gondolatok | Paul Lunde: Titkos kódok

Posted on 2011. november 23. szerda Szerző:

0


Írta: Dalnoki Fanni

Paul Lunde: Titkos kódokAmikor a gyerekek beiratkoznak az iskolába és részt vesznek az első írásórán, valójában egy kódolási folyamat elsajátításába fognak bele. Ehhez hasonlóan az első olvasás órán meg a dekódolást kezdik tanulni. Amikor a számítógépem kiírja, hogy 404-es hiba, akkor nekem tudnom kéne, hogy a 404 melyik informatikai démon kódneve, és máris közelebb lennék a hiba elhárításához.

Ha egy barát integet nekünk, és mi visszaintünk: dekódoltunk egy üzenetet és hasonlóképpen feleltünk rá. Maga az intés is lehet természetesen több jelentésű gesztus, és ezzel el is jutottunk a Titkos kódok – szimbólumok, titkos nyelvek, rejtjelek című könyvhöz, ami a világban minket körülvevő számtalan, természetes és ember alkotta, rejtett jelről tudósít.

A könyv témakörönként foglalkozik a kódolás és rejtjelezés történetével. Egy-egy nagyobb témakör kisebb fejezetekre oszlik szét. Mivel nem kronologikus sorrendben halad, gyakori benne a visszautalás, vagyis a nyomtatott hiperlink, de ez egyáltalán nem zavaró, a jól felépített és beosztott oldalakon minden könnyen követhető. A sok illusztráció segít eligazodni az olvasónak, egy-egy bonyolultabb titkosíráshoz pedig jól megszerkesztett táblázat vagy abc tartozik, ami könnyebben érthetővé teszi a szöveg mondanivalóját. Bár az első néhány fejezet a barlangrajzokkal foglalkozik, a következő nagy témakör a legismertebb titkos társaságok kódjait veszi sorra. Külön fejezetben foglalkozik a matematikával és a geometriával, mint nagyon sok kódrendszer alapjával, ebből eredően az építészettel, sőt szóba kerül az egyik Zénón-féle paradoxon is.

Szintén önálló témakört alkotnak a katonai és háborús kódok, a titkosírások Julius Caesartól Sherlock Holmeson keresztül a ’20-as évekbeli szervezett bűnözőkön át a modern sorozatgyilkosokig. A katonai kódolás egyik legmerészebb ötlete egy divatlap volt, ami az első világháború alatt jelent meg. A kódolt üzenet maga egy divatbemutatón készült vázlat volt. A rajzot készítő nő neve jelezte az ellenség helyét, a női ruhákon lévő pöttyök pedig a hadállásokat. Az első szervezetbűnözési kód a hírhedt Fekete Kéz volt, az Egyesült Államokban (La Mano Nera). A bűnözők ugyanis az általuk küldött zsaroló leveleken egy fekete tintával rajzolt kézzel azonosították magukat. Innen ered, hogy a zsarolást jelentő angol szó ma is a blackmail.

Ami napjainkat, a lehetséges jövőt vagy az esetleges alternatív világokat illeti, a könyv azokkal is foglalkozik. Ékes példa erre a Tolkien munkásságát és A gyűrűk ura világában beszélt nyelveket tárgyaló fejezet. Milyen nyelvekből merített Tolkien, hogyan alkotta meg világának önálló nyelveit és betűsorait? A professzor mindenekelőtt az óangolra és a walesire támaszkodott, ezeknek a nyelveknek az alapszótöveit használta, így alkotta meg a rohírok (középföldi lovas nép) nyelvét. De a valáknak (Középfölde univerzumának amolyan alkotó szellemei) a nyelvéhez, a valarinhoz például a perzsát használta kiindulásnak. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a híres Star Trek sorozat klingon és vulkáni nyelve. Az előbbi annyira megihlette elsősorban az Egyesült Államok közönségét, hogy a Vészhelyzet egyik epizódjában klingonul vitatkoztak a szereplők.

Az egyik legérdekesebb fejezet az ifjúsági csoportok jelrendszerével foglalkozik. A goth-ok azért viselnek fekete csipkét és sápasztó sminket (ennél azért jóval több és összetettebb, de ez az alap), mert számukra ez fejezi ki a nihilizmust és az anarchiát. Az arisztokratikus goth-ok a viktoriánus kor stílusát idézik fel, és ha mindehhez valamilyen fém, elsősorban réz vagy bronz tárgyi kiegészítőt hordanak, máris a steampunkoknál járunk. Akármilyen stílusjegyeket is öltsenek, az ilyen jellegű mozgalmak lényege valahol mindig a lázadás, az átlagtól eltérni akarás vágya.

Ugyanebben a témakörben a graffitiről megtudjuk, hogy politikai és társadalmi üzenetként valójában nem a romlott 20. század találmánya. Már az ókorban is léteztek ilyen firkák, Pompeiben például egy csomót találtak. Napjainkban egyes ifjúsági mozgalmak a területük határainak kijelölésére használják a graffitit, a hiphop előretörésével elsősorban New Yorkban.

Paul Lunde

Paul Lunde

A Titkos kódok hatalmas anyagot ölel fel, az itt felsorolt néhány téma csak töredéke a kötetben szereplőknek. Egy ismeretterjesztő könyvben lehetetlen is lenne mindenről kimerítően írni, de az esetek 90%-ban a szerző jól választja ki az érdekes információkat, legyen szó a cyberpunkoknak a Mátrix filmre alapozott kódjairól vagy Nostradamus kétértelmű jóslatairól.

Kellemes dekódolást!

Adatok: A könyv fülszövege

Paul Lunde: Titkos kódok – szimbólumok, titkos nyelvek, rejtjelek

Kossuth Kiadó, 2010