Browsing All posts tagged under »pilinszky_jános«

»Nem szabad elfeledni, ami történt« | Miklya Luzsányi Mónika: Gaudiopolis, az öröm városa

november 24, 2025 Írta:

0

H. Móra Éva | Bizonyára sokan látták Radványi Géza Valahol Európában című legendás filmjét (a színházak nagy sikerrel játsszák a musical-adaptációt is). De azt már kevesebben tudják, hogy létező modellje is volt a történetnek: Sztehlo Gábor Gaudiopolisa. Az evangélikus lelkész ezerhatszáz zsidó gyereket és négyszáz felnőttet bújtatott a második világháború alatt különböző gyermekotthonokban. 1945 után […]

Milyen az államférfi? | Elliot Arnold: A virrasztás éjszakája

április 9, 2025 Írta:

0

●  Ú J R A O L V A S Ó  ● kistibi | Néhány éve egy kommentből tudhattam meg, hogy Horthy Miklós volt az utóbbi 150 év legnagyobb magyar politikusa. Ezért kerestem elő egy régebbi írásomat felfrissített újraközlésre, időszerűsége okán. * A Híres Háborús Regények sorozatban, még 1974-ben jelent meg Elliott Arnold regénye, A […]

Himnusz a Teremtett Világhoz | Kollár-Klemencz László: Anyám tenyere

január 17, 2025 Írta:

0

kistibi | Lehet-e szebben imáról írni, mint ahogy ez a mitikus regény teszi? „Elmondott egy reggeli imát a Teremtőnek s az összes teremtményének, betakarózott az imával egész napra, s betakarta vele őket is.” Ilyen imát csak Pomuk, a remete mondhat, aki teljes harmóniában él a természettel, az egész teremtett világgal, állatokkal, növényekkel egyaránt. És ami […]

»Ember, kegyelmezz az embernek!« | Salamon Pál: Menyegző

július 22, 2024 Írta:

0

kistibi | A holokauszt-irodalom, illetőleg a holokausztról szóló művészet(ek) fő kérdése, hogy lehet-e művészetté formálni a szenvedést, a halált, a kiszolgáltatottságot, a fájdalmat, a kilátástalanságot, a „sorstalanságot”. Elie Wiesel szerint például „Az a mű, mely Auschwitz regénye kíván lenni, vagy nem regény, vagy nem Auschwitzról szól.” Természetesen, mint mindig, ütközik az elmélet és a gyakorlat, […]

A halhatatlanság lépcsői | Pilinszky János: Önéletrajzaim

július 9, 2021 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Irodalomtörténeti léptékkel mérve rövid idővel a halála után jelent meg egy gyűjteményes kötet, melyben a költő néhány, nem széles körben ismert prózai írását, továbbá egyáltalán nem ismert töredékeit, fogalmazványait, leveleit, a vele-róla készült interjúk részleteit találhatjuk. Első látásra azt hihetnénk, hogy legfeljebb csak irodalomkutatók és Pilinszky-rajongók érdeklődésére számíthat. Nem így van. A […]

Pilinszky János: Önéletrajzaim (részlet)

július 9, 2021 Írta:

0

Három etűd a bűnről // I. Kutuzov visszavonul – Mi van, Koffein? – Parancsoljon, itt írja alá, főfelügyelő úr. – Szóval, ahogy mondtam. Ebédidőben távozom. Semmi föltűnés, semmi búcsúztatás. Még a sofőr se tudja, hogy utoljára vagyok itt. Koffein: – És az újságíró? – Persze, persze… Na, mindegy, küldje be. Riporter: – Nem hittem volna, […]

Sorsszerűség vagy a Gondviselés? | Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

március 31, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva | Manapság se szeri, se száma a különböző irodalmi művek „leporolásának”, újrafordításának, korszerűbb, mai nyelvre ültetésének. Nincs ezzel semmi baj, magam is üdvözlöm az efféle munkákat, hiszen a befogadást teszi könnyebbé a mai ember számára egy olyan korban, amelyikben sajnos egyre csökken a szépirodalmat olvasók száma. Mégis örömmel fogtam a kezembe az […]

Egy szent vonzódásai és elfojtásai | Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal

június 27, 2020 Írta:

0

Bíró Zoltán István | A Beszélgetések borítójának kopottasan fekete-fehér képén, félig hunyt szemén sötét árnyékokkal, királynői tartással, kezén hollót pihentetve, trónusszerű széken ül egy fekete lány. Nem afro-amerikai, nem színes bőrű, s bár leírhatatlan kifejezés, de ez a lány itt néger – a joggal száműzött szó összes szép árnyalatával, annak minden rossz zöngéje nélkül. Kezén […]

Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal (előzetes, részlet)

május 31, 2020 Írta:

0

Pilinszky János 1977-ben megjelent Beszélgetések Sheryl Suttonnal című esszéregénye egy fiktív párbeszéd, alapja azonban egy valóságos találkozás. A költő Párizsban látta Robert Wilson társulatának A süket pillantása című emblematikus színházi előadását, amelynek főszerepét az amerikai fekete színésznő, Sheryl Sutton játszotta. Pilinszky később személyesen is megismerkedett és barátságot kötött a színésznővel, akivel többször találkozott Párizsban. Beszélgetéseik […]

Alkotásproblematika, terepmunka, önvizsgálat | Háy János: Kik vagytok ti?

augusztus 19, 2019 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Elővettem Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című könyvét (pontosabban annak 1972-ben megjelent – akkor 40 forintba került! –, 5. kiadását), amelyre akkor lettem újra kíváncsi, amikor Háy János Kik vagytok ti? című, a szerző által alcímben Kötelező magyar irodalomnak minősített munkája egyik-másik kritikájával találkoztam. Bármennyire is hasonlít – műfajában! – a két könyv, […]

Csillag Péter: Ady stoplisban (részlet)

július 22, 2019 Írta:

0

Karinthy Ferenc (1921–1992) Labda a Gellérthegyen Dél van, augusztus: Marci egyedül ül a napsütötte verandán, és Hevesi Sándor dramaturgiai dolgozatait olvassa, jegyzeteket készít. Valaki beszól a kerítésen: – Hol van apukád? – A parton fejel a gyerekekkel. Karinthy Ferenc önmagáról és gyermekéről írt karcolata (Apák és fiúk) nem hagy kétséget afelől, hogy a lábtenisz, a vízi […]

Modern ifjak villámgyors darutánca | Csillag Péter: Ady stoplisban

július 22, 2019 Írta:

0

Pál Attila | Hogy kerül a zsíroskenyér a meisseni porcelán tányérra? – fortyant fel egykor kedves ismerősöm, amikor azt találtam mondani, hogy a labdarúgás bizonyos színvonalon felül már művészet. Akkoriban olyan általam látott és csodált futballcsillagok jártak az eszemben: Pelé, Edu, Franz Beckenbauer, Günther Netzer, Johann Cruyff, Diego Maradona, Michel Platini vagy éppen Gianni Rivera. […]

Egy sikeres önfejű | Vincze János igazgató, rendező, Pécsi Harmadik Színház

március 16, 2016 Írta:

0

Hárságyi Margit* | Sikert sikerre halmoz Vincze János Jászai Mari-díjas rendező – a Pécsi Harmadik Színház alapító igazgatója –, aki nagy harcokkal érte el mindazt, ami híressé tette az idén harminc éves teátrumot. Az uránbányászok egykori művelődési házában szövetkeztek a Pécsi Nyitott Színpad tagjai és a Pécsi Nemzeti Színház újat akaró, kezdeményező művészei. Profizmus és […]

Fények egy elfelejtett arcon | Pilinszky János: Széppróza

november 28, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Szögezzük le, nem leszek hűtlen a könyvekhez. Mármint a papírra nyomtatott, kötött vagy fűzött, kemény vagy puha fedelű, csak betűkből álló vagy illusztrált tárgyakhoz, amelyek egész életemet végigkísérték, s miközben ezeket a sorokat írom is, itt lélegzenek köröttem. Nem tudnék lemondani róluk, még ha olykor át is vizsgálom könyvtáramat, és fájó szívvel, […]

Vajda Miklós: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon

augusztus 11, 2012 Írta:

0

Bajor Gizi gyerekszemmel nézve, és a halálos ágyon. Egy beszédhibás, gátlásos gimnazista, Latinovits Zoltán első lépései a színpadon. Hogyan teljesítette ki és fejezte be életművét a nagy szobrász Ferenczy Béni, pusztán a bal kezével, miután egy súlyos agyvérzés a teljes jobboldalát megbénította. Vas István és a nyakkendő. Pilinszky János és egy magyar íródelegáció bizarr kalandjai […]

Vajda Miklós: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon (részlet)

augusztus 11, 2012 Írta:

0

| Vasnyakkendő | Valamikor a hatvanas évek közepe táján, egy verőfényes júniusi napon V. I. budapesti lakos, költő, műfordító, polgári foglalkozása szerint kiadói szerkesztő, nős, gyermektelen, ötvenvalahány esztendős, pártonkívüli egyén, egyetlen mozdulattal csaknem forradalmasította a férfidivatot. Magára a mozdulatra pontos ismeretek híján csak következtetni tudunk: alkalmasint dühös, bár elképzelhető, hogy lemondó, esetleg kétségbeesett vállrándítás lehetett. […]