Browsing All posts tagged under »lugosi_lou«

Lugosi Lou: Kóma Párizsban (részlet)

augusztus 9, 2014 Írta:

0

| A veje| Sanyi bá’ a melléhez szorította a virágcserepet. Lehet, hogy kicsit görcsösen, lehet, hogy kissé ügyetlenül markolászta, de az utca jeges volt, és a világért sem kockáztathatta meg, hogy megsérüljön a lánya karácsonyi ajándéka, a rózsaszínből lilába, lilából rózsaszínbe futó azálea. Ilyen szépet már nem is lehet kapni, ilyen nagyot még egyszer meg […]

Élet és halál határán | Lugosi Lou: Kóma Párizsban

augusztus 9, 2014 Írta:

0

Z. A. | Mi az emberi lét értelme, miért olyan az élet, ami­lyen, hogyan lehet szépen átélni és túlélni? A választ nem kapjuk készen, és amíg élünk – és ha okosan élünk – lassanként talán meg tudjuk találni. Lugosi Lou, mint már oly sokan, a múltban keresi a feleletet kérdéseire. »Képlékeny, mint a pletyka, / […]

Lugosi Lou: Lámapulóver (novellák a kötetből)

november 19, 2011 Írta:

0

Elsőbbségi Böbe csendes helyen lakott, ablaka háztetőkre nézett. Nem látta az utcát, az embereket, akik a kapuréseken csúsztak be a lépcsőházakba, gondterhelten, kosarakkal, sokszor még húzókocsival is. Nem tudta, mi történik a háztetők alatt. És továbbra sem tudott volna semmit, ha a hírek be nem szivárognak a lakásába. De becsordogáltak a zárt ablakon, szétmarcingolták az […]

Délutáni desszert | Lugosi Lou: Lámapulóver

november 19, 2011 Írta:

0

Írta: Mózes Kitty Kérem, ez a novellás kötetke olyan, akár egy csokor mezei virág! Illatosan alliteráló szó-szirmokkal. Vagy egy doboz bonbon! Ajánlott fogyasztás: napi egy-két szem, csak lassan, csak óvatosan élvezzük az édes-kedves félig-meséket! Bon appétit! Apró történetek és tapasztalatok egy szépkorú Hölgy életéből. Kezdetben többnyire mindig minden a megszokott mederben halad, mint az ébrenlét […]

Lugosi Lou: Lámapulóver

november 19, 2011 Írta:

0

Amikor Gábriel arkangyal helyettese kikérdezte, Lugosi Lou összevissza makogott, és azt sem tudta megmondani, hogy mikor született. A földi divat kényszerítő hatása alatt annyit lódított, hogy már maga sem ismerte a valóságot. Ezek szerint csak azt írjam be, hogy született, és ennyi? Csak ennyi. Ez az igazság. Születtem. Amikor világra jött, még rendes neve volt, […]