Browsing All posts tagged under »jurij_poljakov«

Jurij Poljakov: Szökni szeretnék (részlet)

augusztus 25, 2013 Írta:

0

| 1 | – Mire gondolsz egész idő alatt? – Én? – Te! – Hát te mire? – Én rád! – Én pedig rád… – Basmakov a kialakult szokáshoz híven ekkor megcsókolta a lány barna, mazsolaszemhez hasonló mellbimbóját, és magában felsóhajtott: „Szegény kicsikém, még hisz benne, hogy egy nő és egy férfi, akik összefeküdtek, el […]

Szökés a szabad Szajúzból | Jurij Poljakov: Szökni szeretnék

augusztus 25, 2013 Írta:

0

mpr Hogyan írjunk rohadtul jó regényt? című szakmunkájában James N. Frey minden szépirodalommal kísérletezőt igen határozottan eltanácsol az ún. flashback-technika alkalmazásától. Attól tudniillik, hogy a cselekmény menetébe a szerző korábbi eseményeket illesszen – azt mondja, kizökkentő hatásúak. Posztulátuma két esetben nem helytálló: ha a flashback (hangulatában, párhuzamaiban stb.) mégis folytatása valamiképpen a történet „jelenidejének”, vagy […]

Sztárcsinálás orosz módra | Jurij Poljakov: Gödölye tejben

január 16, 2012 Írta:

0

Írta: Salamon Eszter Talán emlékszik a kedves olvasó Friderikusz Sándor: Ez egy tiszta jó könyv című 1988-as kiadványára, ami egy csaknem teljesen üres kötet volt, tiszta, fehér lapok egybekötve. A statisztikák szerint nem kevesebb, mint 120 ezer példányban kelt el, ami már abban az időszakban is igen magas példányszámnak számított. A nagy csomag üres papírt […]

Jurij Poljakov: Gödölye tejben (részlet)

január 15, 2012 Írta:

0

Mélyen Tisztelt Joszif Visszarionovics! »Minél hosszabb ideje tartott, annál jobban megerősödött bennem az a vágy, hogy modern író legyek. Ugyanakkor azt is láttam, hogy amikor a jelenkort ábrázolom, nem tudok abban a magasztos és nyugodt érzelmi állapotban lenni, amilyenre egy nagy és harmonikus munkához van szükség. A jelen túlságosan élő, túlságosan mozgalmas, túlságosan felingerel; az […]

Jurij Poljakov: Gödölye tejben

január 15, 2012 Írta:

0

Manapság bárkiből lehet neves írót faragni. Még abból is, aki soha egyetlen sort nem vetett papírra. Ugye, ez merő képtelenség? Vagy mégsem? Jurij Poljakov fergeteges szatírájából kiderül, hogy ebben az értékválságos korban bármi megtörténhet. Főként Moszkvában, ahol az egykori sztálinisták, később Brezsnyev odaadó hívei reszketnek Gorbacsovtól, aztán Jelcintől, s mindenre hajlandók, csak hogy kiváltságaikat megőrizzék. […]