Lengyel Szilvia | „Először is és mindenekelőtt – gyerek vagyok. Autizmussal élek. Elsősorban nem »autista« vagyok. Az autizmusom a teljes személyiségemnek pusztán egy része. Nem határozza meg, milyen ember vagyok. Gondolkodó, érző, sokféle tehetséggel megáldott lény. … Próbáld az autizmusomat nem egy képesség hiányaként, hanem egy másfajta képességként felfogni. Ne az autizmus húzta határokat nézd, […]
november 7, 2017 Írta: olvassbele.com
Kleyer Éva | A terhesség édes várakozásnak mondott hetei hamar elröppennek az ultrahangos vizsgálatok, a szülés-előkészítő torna, a babakocsi-beszerzés és a bébiruhák körüli, utáni szaladgálásban. De senki nem készíti fel a leendő szülőket arra a traumára, ha a baba esetleg valamilyen fogyatékkal születik. Márpedig sajnos megesik, hiszen egyes számítások szerint az élve születések körülbelül 5 […]
február 28, 2014 Írta: olvassbele
Sándor Erzsi | A Centrál Színház március 8-án mutatja be Mark Haddon és Simon Stephens darabját. A kutya különös esete az éjszakában tavaly az összes londoni színházi díjat besöpörte, és most is csak hónapokkal előre lehet jegyet szerezni rá. A londoni Nemzeti Színház stúdió előadása nemcsak szakmai, hanem közönségsiker is. Vajon a budapesti nézők is […]
március 9, 2013 Írta: olvassbele
Neked volt képzeletbeli barátod? Akit senki más nem láthatott, csak te? Budo ötéves – legalábbis ennyi ideje találta ki magának egy autisztikus, kilencéves kisfiú. Öt év nagyon hosszú idő a képzeletbeli barátok között, és Budónak nagy szerencséje, hogy Max emberszerűnek, járni, beszélni, sőt gondolkodni tudónak találta ki őt. Mert a képzeletbeli barátok ahányan vannak, annyifélék. […]
március 9, 2013 Írta: olvassbele
| Egy | Íme mindaz, amit biztosan tudok: A nevem Budo. Öt éve vagyok életben. Öt év nagyon hosszú idő valakinek, aki olyan, mint én. A nevemet Maxtől kaptam. Max az egyetlen ember, aki lát engem. Max szülei úgy hívnak: a képzeletbeli barát. Szeretem Max tanító nénijét, Mrs. Goskot. Nem szeretem Max másik tanító nénijét, […]
március 9, 2013 Írta: olvassbele
Írta: Kleyer Éva „A nevem Budo. Képzeletbeli barát vagyok, egy a szerencsésebbek közül. Elmondom, miért. Nem könnyű a képzeletbeli barát élete, a megszületésünkhöz eleve két fontos dolog elengedhetetlen: egy kisember, aki a valódi világban egyedül marad gondjával, szorongásával, bánatával, betegségével, és úgy érzi sem a szülei, sem senki a környezetében nem tudja megérteni szíve fájdalmát. […]
március 20, 2012 Írta: olvassbele.com
Írta: Kleyer Éva Kiben nem él a vágy, hogy játsszanak vele, elfogadják, szeressék? Legtöbbünk már kicsi gyerekként elsajátítja annak a módját és apró trükkjeit, miként kell köszönni, értelmezni mások közléseit, hogyan kell „együtt homokozni”. Van azonban egy viszonylag népes csoport, amelynek ez nem vagy alig sikerül. Néhány híressé vált film és könyv kapcsán (Esőember, Jodi […]
március 20, 2012 Írta: olvassbele.com
Bevezető – Nézz a szemembe, fiam! Fogalmam sincs, hányszor hallottam ezt a metsző, dühös mondatot. Azt hiszem, elsős koromban szembesültem vele először. Nem csak a tanárok vagy az iskola igazgatója vágták a fejemhez, hanem a szüleim, a rokonok és tulajdonképpen bárki. Méghozzá oly gyakran, hogy egy idő után már vártam, mikor hallom újra. Néha egy-egy […]
március 20, 2012 Írta: olvassbele.com
Életem Asperger-szindrómával John Robison egészen kiskora óta vágyott arra, hogy az emberek szóba álljanak vele, és minél többen vegyék körül. Különc szokásainak köszönhetően azonban – kerülte a szemkontaktust, előszeretettel mondott illetlen vagy nem oda való dolgokat, darabjaira szedte a rádiókat és másfél méteres lyukakat ásott a földbe, amelyekben az öccsét, Augusten Burroughs-t egzecíroztatta – kamaszkorára […]
június 29, 2019 Írta: olvassbele.com
0