Egy talizmán évszázadai | Steven Saylor: Dominus

Tóth Zsuzsanna |

Nagyregényt írni Rómáról már csak azért is nehéz, mert – mint talán tudjuk – Róma felvirágzása felvirágzásának és bukásának időtartama is hosszú volt. Ennek ellenére mégis sokakat foglalkoztatott, hogy e mérhetetlen kincsből kiragadjanak eseményeket, részleteket; Steven Saylor nem is először teszi ezt, hiszen a Dominus az ő Róma trilógiájának harmadik, befejező darabja – nem számítva egyéb római témájú írásait.

Izgalmas időszak ez, még azok számára is, akiket egyébként hidegen hagy a történelem. Saylor regényét ennek – az egész világra, kultúrára mély hatást gyakorló – kornak eleven, színesen szőtt képekkel megrajzolt, lenyűgöző gazdagsága jellemzi. Mindeközben bemutatja Róma sötétebb arcát is. A felvirágzás, a pompa, a művészetek ragyogó szárnyalása, a gyarapodó város és a birodalom fényei mögött bizony ott vannak az árnyak, amelyek lassan elő is törnek. Nem csupán a barbárokkal vívott küzdelmekre, pusztító járványokra gondolhatunk itt, de a hatalomért folytatott harcok közben zajló emberi játszmákra is. A gyarló vezetők által elkövetett hibákat hosszan lehetne ecsetelni. Különböző uralkodók – ha jól számoltam, az ábrázolt időszak alatt negyvenhárman – váltják egymást Róma élén, olykor félelmetes gyorsasággal. (Van, akinek csak néhány napnyi idő jut a kiváltságok kiváltságából.) Akár egyedül, akár társakkal együtt vezetik a várost, a birodalmat, érezhetően mindnyájukat megrészegíti a hatalom. Kit így, kit úgy. A történelmi kavalkád, a cselszövések, ármánykodások garmadája önmagában is szédítő.

Kísérletet sem próbálok tenni, hogy összefoglaló ismertetést adjak a regényről, amelyben Róma tündöklésétől eljutunk a kereszténység uralkodóvá válásáig; ahogyan a Dominus kifejezéstől – vagyis ahogy a rabszolgák szólították meg tulajdonosukat – eljutunk a keresztények „urának”/istenének megnevezéséig. Azaz Marcus Aureliustól Constantinus uralkodásáig.

A Dominus megdolgoztatja az olvasóját, holott gördülékenyen, sőt talán nagyvonalúan haladunk, hiszen az ötszáz oldalon csaknem százhatvan évet fogunk át, emberközelből: elsősorban egy család krónikáján keresztül. Történetünk az aranykorát élő Rómában kezdődik, ahol egy feltörekvő kőfaragó, szobrász famíliával, a mesterséget és tisztességet generációkon át örökítő Pinariusokkal ismerkedünk meg. Az ő birtokukban van az a talizmán, a fascinum, amely hitük szerint védi őket minden bajtól – ám amit mások is megkívánnak. E család tagjai gyarapítják számos emlékművel, szoborral Róma fényét – évszázadokon át –, és ők azok, akiknek jó ízlése olykor elborzad az uralkodói szeszélyektől. Sikereiket, elismertségüket – hiszen a város szenátusának tiszteletre méltó tagjai lesznek – nehezebb időszakok szakítják meg, sokszor kell kifundálniuk túlélési technikákat. (A művet olvasva megérezhetjük, hogy némelyik megoldásuk ismerete ma is hasznos lehet.)

• Olvass bele!

A középpontban ugyan a Pinariusok állnak, de a történéseket maga az Urbs, Róma városa irányítja – pontosabban egymást követő, más-más célokat kitűző (és eltérő erkölcsiségű) uralkodói. Noha történelmi ismereteim nem ilyen mélységűek – mégis többnyire hitelesnek, kutatásokkal alátámasztottnak tűnnek a felvázolt hátterek, amelybe a fikciós részek épülnek. (A részletgazdag históriai vonatkozások valószínűleg elbűvölik majd a téma iránt érdeklődő olvasókat, s joggal.)

Ennek a kornak máig izgalmas kérdése: egy üldözött eszme hogyan is válik „államvallássá”. Nos, a könyvben rácsodálkozhatunk erre a hosszú, olykor filozófiai eszmefuttatásokkal gazdagított folyamatra is.

A meglehetősen vaskos, de tipográfiáját tekintve nem zsúfolt kötetet – ráadásul feszültségekkel és érdekességekkel teli könyvet – Heinisch Mónika fordította, ahogy korábban több római témájú, lendületes stílusban írott Saylor-művet is.

Nagyon jó szívvel ajánlom elolvasásra a kötetet – de kinek is? Mindenképpen azoknak, akik kedvelik az író egyéb könyveit, aztán a történelmi témák iránt érdeklődőknek, de azoknak is, akik csak egy olvasmányos, nagyívű regényre vágynak. (Az olvasó segítséget kap a tájékozódáshoz a császárok forgatagában azok időrendi felsorolásával, és megkapja Pinariusok családfáját, valamint, hogy könnyebben eligazodjon a Római Birodalom területén, annak térképét.)

Steven Saylor: Dominus
Fordította: Heinisch Mónika
Róma-sorozat
Agave Könyvek, Budapest, 2022
512 oldal, teljes bolti ár 5980 Ft,
online ár a kiadónál 4784 Ft
ISBN 978 963 419 9410

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Kr. u. 165.: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. Beköszönt az egyetemes béke – a Pax Romana – korszaka Britanniától Egyiptomig, Galliától Görögországig. Marcus Aurelius tartja fenn ezt az aranykort, aki legalább annyira filozófus, mint császár. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg.
Az elkövetkező évek háborúkat, járványokat, tűzvészeket és éhínséget hoznak. A történelem legjobb császárait a legrosszabbak követik. Katonák kaparintják meg a hatalmat, és a birodalomban kitör a káosz.
Végül még nagyobb katasztrófa sejlik fel a láthatáron. Bizonyos szekták a társadalom pereméről veszélyes, lázító gondolatokat terjesztenek. Meggyőződésük, hogy mindenki csak egy istent imádhat, az ő istenüket. (…)