Tagadd le! | Jeffrey Archer: A tizenegyedik parancsolat

Somogyi András |

Ha lebuksz, tagadd le, hogy bármi közöd volt a CIA-hez! Ez minden CIA ügynök legfőbb kötelessége, tizenegyedik parancsolata. Jeffrey Archer ezúttal politikai krimit – vagy inkább thrillert – kínál az olvasónak. Hiszen nincs szokványos gyilkosság – azt csak állami szinten követik el –, így a megszokott nyomozás is elmarad. Az egész történeten át fenntartott feszültséget és a meglepő fordulatokat azonban nem kell hiányolnunk.

A CIA aktuális igazgatója, Helen Dexter, aki már a harmadik elnöki cikluson is túl van, szívósan ragaszkodik hatalmához. Érdekes és az amerikai demokrácia politikai berendezkedésére jellemző, hogy jogkörének korlátai miatt egyik elnök sem tud megszabadulni tőle. Felmenteni nem lehet nyomós indok, sziklaszilárd bizonyíték nélkül, hiszen a szenátus illetékes bizottsága ezt megakadályozná. Pedig Dexter az elnök – Tom Lawrence – megkerülésével rendelt el külföldön végrehajtandó politikai gyilkosságot. Esetünkben a kolumbiai elnökjelöltet (aki egyben a Cali drogkartell vezetője) vonta ki a forgalomból a CIA fedett ügynökének, Connor Fitzgeraldnak a közreműködésével. (A nyilvánosság és családja számára Fitzgerald a biztosítási üzletágban dolgozik…) Az ügynök becsületes, kötelességtudó férfi, a vietnámi háború hőse, aki megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést, annak idején nemcsak megszökött a Vietkong fogságából, de még saját élete kockáztatásával mentette meg felettesét, Chris Jacksont is.

• Olvass bele!

Mivel Connor lehet az egyetlen tanú arra, hogy Dexter az elnök feje fölött átnyúlva utasította ügynökét illegális műveletre, a CIA igazgató csapdát állítva készül eltüntetni. Számítógépes program segítségével az elnök hangján utasítja Connort, hogy a hidegháború veszélyét fölidéző orosz elnökjelöltet, (később elnök) Zerinszkijt tegye el láb alól. Az ukrajnai háború, Putyin szerepe ma szomorú aktualitást kölcsönöz Zerinszkij személyiségének, mérhetetlen hatalomvágyának és annak a célnak, hogy Oroszországból olyan szuperhatalmat faragjon, mint amilyen az egykori Szovjetunió volt, az USA egyenrangú ellenfele.

Connornak az óriási befolyású orosz maffiával kell együttműködnie a merénylet megszervezése végett, csakhogy Dexter kerülőúton tudatja Zerinszkij bizalmasaival a tervet. Connort elfogják és egy koncepciós kirakatperben halálra ítélik. Azonban Chris Jackson, aki az életét köszönheti egykori bajtársának, szerződést köt a maffiával. Connort kiszabadítják, de helyette Jackson áldozza fel magát – őt felakasztják. A szerződés értelmében Connornak amerikai látogatása alkalmával merényletet kell elkövetnie Zerinszkij ellen. Ha nem teljesíti, a maffia megöli feleségét és lányát. A történet bonyolult szálai Oroszország, az USA, Dél-Afrika és Ausztrália között szövődnek.

Connor – a maffia állandó felügyelete mellett – felkészül a merényletre. Itt azonban van egy olyan fontos részlete a regénynek, amit a szerző nem indokol meg. Connor az utolsó pillanatban megváltoztatja a merényletnek a maffiózókkal egyeztetett helyszínét, a washingtoni orosz nagykövetség helyett egy sportstadiont választ, megszökve az őt felügyelő gorillák elől. (Ez csak úgy történhetett meg, ha Connor értesült a maffia és Zerinszkij közötti kapcsolatról, pontosabban arról, hogy a célpont az orosz elnök helyett ő maga lett. Ez viszont rejtve marad az olvasó előtt.)

Connor eljut a kiválasztott, nagy mérkőzés előtt álló, zsúfolt stadionba, fegyvert is szerez – és itt megszakítom a regény ismertetését, hőseink (és antihőseink) további sorsának megismerését az olvasóra bízva.

Archer regénye rendkívül izgalmas, a szerző bonyolult módon, olyan váratlan eseményekkel tartja fenn az állandó feszültséget, hogy több ízben még a szereplők sem tudják – legalábbis egy ideig – mi miért történik. A szerző sok könyvét volt szerencsém olvasni, többről ajánlót is írtam, de ezt az először 1998-ban megjelent – és ma sajnálatos módon még aktuálisabb – művét vélem az általam ismert legjobbnak.

A regényt, ami most harmadik, javított kiadásban kerül a boltokba, Gieler Gyöngyi szokásosan kitűnő magyarításában élvezhetjük.

Jeffrey Archer: A tizenegyedik parancsolat
Fordította: Gieler Gyöngyi
General Press Kiadó, Budapest, 2022
376 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3592 Ft,
e-könyv változat 3199 Ft
ISBN 978 963 452 7015 (papír)
ISBN 978 963 452 7022 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Connor Fitzgerald profi mesterlövész, a CIA leghatékonyabb embere. Rajong a feleségéért és a lányáért, és elkötelezetten szolgálja a hazáját. Ám huszonnyolc év után úgy érzi, itt az ideje annak, hogy visszavonuljon a Cégtől. Egyvalamivel azonban nem számol: az Egyesült Államok elnöke, Tom Lawrence és a CIA igazgatója, Helen Dexter közötti személyes háborúval…
Az önfejű és hatalomvágyó Helen ördögi tervet eszel ki, hogy eltávolítsa az egyetlen embert, aki bizonyíthatja, hogy elnöki jóváhagyás nélkül adott ki parancsokat. Oroszországba küldi Connort azzal a feladattal, hogy likvidálja az egyik elnökjelöltet, akinek egyetlen célja egy újabb hidegháború kirobbantása.
Connor az idegen országban egymással ellentétes célok szövevényes hálójába kerül: rejtélyes erők fognak össze ellene, majd sietnek a segítségére, de végül magányos farkasként csak magára számíthat, ha túl akarja élni élete utolsó küldetését, és meg akarja menteni a családját a biztos haláltól…