Halálos látászavarok | Paula Hawkins: Vakfolt

Laczkó Ilona Adél |

Annak idején, amikor sikeresen letudtam egyetemi vizsgáimat, a leesett adrenalinszintemet mindig olvasással hoztam vissza az eredeti értékre. Miskolcon, a vasútállomás előtti könyvárusnál megvettem Agatha Christie egyik még hiányzó krimijét, és mire beértem a Keleti pályaudvarra, rendszerint ki is olvastam. (Akkor ennyi ideig tartott a vonatút… Viszont mire az utolsó államvizsgámat is letettem, majdnem teljes lett az AC gyűjtemény.)

A párhuzam nem Paula Hawkins és AC tartalmi hasonlóságáról jutott eszembe, hanem az azonos méretről. A Vakfolt ugyanis – ellentétben Hawkins korábbi, méltán világsikerű regényeivel (A lány a vonaton, A víz mélyén, Lassan izzó tűz) – meglepően vékonyka.

És nem véletlenül: ugyanis eredeti kiadása a „Quick Reads” (Gyors olvasmányok) sorozatban jelent meg. Az Angliában működő program elsődleges célja kis terjedelmű könyvekkel népszerűsíteni az irodalmat, azok számára, akik nem szeretnek olvasni, vagy akiket elriasztanak a nagyobb lélegzetű, vaskos kötetek. 2006-ban olyan (részben nálunk is ismert) írók csatlakoztak a kezdeményezéshez, mint Andy McNab, Jojo Moyes, Anne Cleeves vagy Benjamin Zephaniah. Harminc kiadóval együttműködve 135 könyv került eddig forgalomba, ötmillió példányt adtak el, míg hatmillió a közkönyvtárak polcain várja olvasóit. Nem zsebkönyvek ezek, hanem az Agatha Christie-sorozathoz hasonló „kiskönyvek”. A program idén zárul, Paula Hawkins mellett Santa Montefiore, Lemn Sissay és Graham Norton megjelenéseivel. (Mindenképpen említést érdemel, hogy a program utolsó három évét Jojo Moyes finanszírozta.) A jó cél érdekében nemcsak nyomtatott művekkel igyekeztek elérni a célközönséget: a leendő könyvmolyokat, hanem ekönyv és hangoskönyv változatban is.

• Olvass bele!

Valószínűleg Paula Hawkins is izgalmas feladatnak érezhette, hogy a megszabott szűkebb keretek között próbálja − a tőle megszokott módon – egy újabb thillerrel megborzongatni olvasóit. Hisz egy jó krimihez amúgy sem szükséges több tucatnyi szereplő és számos helyszín. Viszont annál inkább kellenek összekuszált szálak, ahol mindenki gyanús, és másként viselkedik, mint kellene. Röviden előadni egy történetet sokkal nehezebb (nem csak a szószátyároknak). Lényegesen precízebb dramaturgiát igényel, hogy minden szükséges esemény megtörténjen, kellően összezavarodjon az olvasó, és a végére teljen a lendületből még egy csavarra vagy csattanóra is. Ha netán kevesellnénk Paula Hawkins sztorijának izgalmait, akkor csak önmagunkban kereshetjük a hibát: mert egyszerűen lusták voltunk a sorok közé képzelni azt, ami elmondatlanul ott van.

A szereplők, egy nő, Edie, és két férfi, Jake és Ryan, gyerekkoruktól elválaszthatatlan barátok. Kapcsolatuk semmiképpen sem tekinthető szokványosnak. Jake feleségül veszi Edie-t és új életet kezdenek az óceán mellett, egy omladozó sziklaszirten álló, Jake apjától örökölt házban. Ryan természetesen követi őket, és a közeli Edinburgh-be költözik. Egy napon Jake-et valaki brutálisan meggyilkolja. Ryan bukkan rá, akit az általa kihívott mentősök a holttest mellett térdelve találnak, kezében azzal a súlyos üvegtárggyal, amellyel szétverték Jake fejét. A barátság addig biztonságos, zárt világa hirtelen összeomlik. Edie teljesen magára marad, és mind jobban összezavarodik, ahogy a nyomozás újabb és újabb tényeket tár elé férje számos titkáról, amelyekről mit sem tudott. És Ryan sem az a makulátlan jóbarát, akinek éveken át hitte.

Edie farkasvak (vagyis alkonyattól már nem lát), és rádöbben, hogy az életét meghatározó két férfi megítélésében is vak volt. Nem látta tisztán mindazt, ami az évek során velük történt. Elvakította a társfüggőség, az a kétségbeesett vágy, hogy mindkét férfi örökre az élete része maradjon. A nyomozás során napvilágra kerülnek Jake eltitkolt szakmai kudarcai, hatalmas adósságai, a két férfi közötti vetélkedés Edie kegyeiért. Ryan eltúlzott segítőkészsége is több mint zavarba ejtő. Bármennyire is tiltakozik ellene, kénytelen elfogadni, hogy Ryannek köze lehet a férje halálához. Amikor Ryant gyilkosság vádjával letartóztatják, Edie Ryan lakásából visszatér a sziklaszirti otthonukba, próbálja feldolgozni a történteket. Ismét edzeni kezd az ultramaraton versenyre, és esténként – hogy el tudjon aludni – hangoskönyveket hallgat. Egy hajnalon arra riad, hogy éppen a saját történetüket hallja. A helyszín ugyanolyan sziklaszirti ház, mint az övé, az aprólékosan bemutatott berendezés pontosan az, amit maga körül lát. A ház előtti omladozó sziklafal éppen akkor és olyan robajjal omlik a tengerbe, ahogy a podcastben hallja. A továbbiakból megtud mindent, amit addig nem vett észre, és ráébred, hogy a következő célpont ő maga.

A vihar elemi erővel csap le éjszaka, a vaksötétben pedig Edie kénytelen szembenézni a múlttal, és mire a vihar mindent elsöpörve elrobog, a történet hiányzó részei is a helyükre kerülnek.

Paula Hawkins: Vakfolt
Fordította: Tomori Gábor
21. Század Kiadó, Budapest, 2022
128 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2242 Ft,
e-könyv változat 1990 Ft
ISBN 978 963 568 2126 (papír)
ISBN 978 963 568 2133 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Edie, Jake és Ryan gyerekkoruk óta elválaszthatatlan jóbarátok. Ők hárman – szemben az egész világgal. Edie azt hitte, ez a kötelék mindent kibír. Így aztán amikor Jake-et brutálisan meggyilkolják, és Ryant vádolják a gyilkossággal, Edie világa darabjaira hullik.
A nő évek óta most először magára marad. Az isten háta mögötti házban lakik, ahol előtte kettesben éltek Jake-kel. Edie-t porig sújtották az események, és halálra rémült – amire jó oka van. Valaki figyeli. Valaki csak erre a pillanatra várt. Most, hogy Edie magára maradt, újra szembe kell néznie a múlt darabkáival, amelyeket igyekezett a szőnyeg alá söpörni.