Paula Hawkins: Vakfolt (részlet)

Első rész | Július // Egy

Jake Pritchard holtan feküdt.

Teste még melegen hevert a padlón az egy légterű nappali és konyha határán, szétzúzott koponyája körül sűrű vértócsa. Meleg volt még, de egyértelműen halott.

Ryan Pearce a ragadós trutymó mellett térdelt, amely Jake borzalmas sebeiből szivárgott. A jobbjában a telefonját szorongatta. A bal kezében súlyos üvegtárgy, amelyen elkenődött vér sötétlett.

Ryan sápadtan, remegve még akkor is ott térdelt, amikor a mentősök berontottak a bejárati ajtón. Az utóbbiak gyorsan rájöttek, hogy a padlón heverő üveges tekintetű, beszakadt fejű férfiért semmit nem tehetnek. Így hát Ryan felé fordultak.

– Megsérült? – kérdezték. – Mi az ördög történt itt? Mikor érkezett? Mit látott, mit hallott? Volt a házban bárki más? Ryan a fejét rázta, de nem mondott semmit. Olybá tűnt, képtelen megszólalni, képtelen felfogni, hogy mi történik vele.

A mentősök szelíden beszéltek hozzá. Egyikük nagyon óvatosan segített neki felállni, közben kivette kezéből az üvegtárgyat, és betette egy tasakba. Észrevette, hogy az alján gravírozás van: Jake Pritchard, a Legjobb Új Forgatókönyvíró, 2012.

– Ő az? – kérdezte a mentős Ryantől. – Ez az ember Jake Pritchard? – Ryan bólintott. – Mondana róla valamit? Honnan ismeri?

Ryan végül megszólalt. – Egyáltalán nem akartam fájdalmat okozni neki – hebegte összekoccanó fogakkal. – Soha nem ártanék neki. A legjobb barátom. A testvérem.

Fordította: Tomori Gábor

Paula Hawkins: Vakfolt
21. Század Kiadó, Budapest, 2022.
128 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft