A lány meg az apja | Jennifer E. Smith: Greta James, az elsüllyeszthetetlen

Somogyi András |

Sokféle irányból lehet megközelíteni Jennifer E. Smith nagyon sikeres regényét. Sok szálon, sok szereplővel fut egy lány meg egy apa története a pozitívnak ígérkező befejezés felé. Próbáljunk egy szereplőt és egy helyszínt kiválasztani.

Az Alaszkába tartó nagy hajókirándulást még Helen szervezte meg; nagyon vágyakozott a gleccserek, a bálnák látványára – negyvenedik házassági évfordulójukra szánta ezt maguknak közös ajándékul. Csakhogy két hónapja váratlanul meghalt. És most itt van a fedélzeten a lánya, Greta, egyik főhősünk, a harmincas, sikeres rock-gitáros, dalszövegíró és énekes, aki azonban az egyik legutóbbi koncertjén az anyja halála miatt rátörő fájdalomtól egyszerűen leblokkolt. Ezt pedig a közönség nemigen bocsájtja meg.

Ráadásul Greta zenész pályája szálka az apja, Conrad szemében. Ő csak a konszolidált, stabil állású, háromgyerekes fiát, Ashert tekinti társadalmilag elfogadható tényezőnek. A boldog emlékű, imádott Helen minden erejével támogatta lányát ezen a pályán, amire gyerekkora óta készült. Egyik nagy turnéján még táblát is emelt a magasba, GRETA ANYUKÁJA felirattal. És hát Greta egy németországi turné miatt nem tudott elbúcsúzni édesanyjától. Conrad éppen ezt utálja, a turnékat, a bizonytalanságot, a zenész-lét hullámhegyeit és -völgyeit.

A megözvegyült apa közel sem ideális társaság. Greta is csak Asher könyörgésére vállalta el a részvételt a kiránduláson – hogy támaszték legyen apja mellett. A hajón velük van ugyan két ismerős házaspár (az asszonyok Helen barátnői voltak), de a hangulat fagyos és feszült.

Ám itt már meg kell említeni J. E. Smith szövegének varázslatát. Ahogy mesél, azt érezzük, mintha egyek lennénk a szereplőkkel. Együtt élünk Greta emlékeivel, közvetlenül és szeretni való módon érezzük a kimondott szavak mögött a ki nem mondott gondolatokat is.

Az út során Greta – maga sem érti egészen – kezd máshogyan tekinteni az apjára. Hadd idézzem fel az egyik megindító jelenetet. Apa és lánya a hajóút programjába illesztett gleccser-kirándulásra megy. Conrad elhozta magával Helen hamvainak egy részét – szórják szét itt, hogy az asszony legalább így lehessen jelen. Gretát meglepi a szertartás, és megnyílik apja előtt: elmondja, mennyire fáj neki, hogy Conrad nem értékeli zenészi hivatását, ami rengeteg áldozatot és kemény munkát követel. Ez a kitárulkozás mintha valamit megpendítene Conrad szívében.

• Olvass bele!

A másik, szintén megkapó epizód főszereplője Preeti, a tízéves rajongó, akit Greta épp a hajón ismert meg. Az utasok részvételével varietéműsort szerveznek – a kislány gitárszólót ad elő. Az elején minden remekül megy neki, de egyszer csak megbicsaklik. Greta – visszaemlékezve saját összeomlására – kirohan a színpadra, egy kölcsönvett ukulelével beszáll az előadásba, és sikerül visszavezetni Preetit a szólójához – a fellépésük ráadást is követelő zajos sikert arat.

A hajón még történik valami fontos: Greta megismerkedik egy szimpatikus férfival. Ben író, egyetemi tanár – válófélben (a feleségétől már külön él), van két kislánya. A kölcsönös rokonszenv valamivel többet ígér, de még mindketten bizonytalanok a kapcsolat jövőjét illetően. Ben ki is mondja: „Azt hiszem, csak nehezemre esik lapozni.”

Preetinek a hajón elért sikere lökést ad Gretának, hogy össze tudja szedni magát, és felkészüljön a következő fellépésre – de ami talán még ennél is fontosabb, az apja gratulál neki. Majd pedig a mégiscsak elvállalt koncert lelkesen kiabáló tömegében feltűnik egy tábla: GRETA APUKÁJA.

És még valami: Greta és Ben további kapcsolata egyelőre csak könyvek cseréjében merül ki, de aztán levélke érkezik a férfitól: „Itt az ideje lapozni…”

Egyszóval: varázslatos ez a könyv, egy felnőtt nő és az apja közötti meghidegült, majd átalakuló kapcsolatról, és Jennifer E. Smith ezt finoman megrajzolt, megható, szívmelengető (olykor szívfacsaró) helyzetek adagolásával kínálja az olvasónak.

Katona Ágnes kiváló fordítói munkával hozta közel a szereplőket a magyar olvasóhoz. Van azonban egy megjegyzésem, ami talán inkább a szerkesztőnek szól. Számtalan angol kifejezés, szövegrészlet található magyarázat nélkül a kötetben, ami talán csak a fiatal generáció számára érthető. Némelyik annyira amerikai, hogy (még?) meg sem jelent a szóhasználatunkban (pl. shuffleboard, porkpie), mások már igen (brunch, set list, live stream stb.). Talán megérdemeltek volna egy-egy lábjegyzetet.

Jennifer E. Smith: Greta James, az elsüllyeszthetetlen
Fordította: Katona Ágnes
KULT Könyvek sorozat
21. Század Kiadó, Budapest, 2022
304 oldal, teljes bolti ár 4900 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3742 Ft,
e-könyv változat 2890 Ft
ISBN 978 963 568 2348 (papír)
ISBN 978 963 568 2355 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Greta James az ismertség küszöbén álló, feltörekvő zenész, szinte már rocksztár, de nevetségessé tette magát a színpadon. Közvetlenül édesanyja váratlan halála után és a karrierje szempontjából sorsdöntő, második albuma megjelenése előtt. A kínos jelenetről készült felvétel elterjed a közösségi médiában, Greta lemondja a további élő fellépéseket, a pályafutása kockán forog.
Szülei negyvenedik házassági évfordulójukra lefoglaltak egy alaszkai hajókirándulást, amelyre most neki kell elkísérnie megözvegyült édesapját – enyhén szólva nincs hozzá túl sok kedve. Az utazás mégis jól alakul: a hajón Greta megismerkedik Ben Wilderrel, a megnyerő történésszel, aki Jack London: A vadon szava című könyvéről tart előadást a hajó utasainak. Önelemzés, kérdések és megnyugvás: ahhoz, hogy továbblépjünk, meg kell értenünk, kik vagyunk