Szüfrazsettek a szépségiparban | Charlotte Jacobi: A Douglas-nővérek

Laczkó Ilona Adél |

Milyen a könyv? – kérdezte kis unokahúgom, amikor kézbe vettem Charlotte Jacobi történetét. Elmeséltem neki, hogy a címlapon látható nővérekről szól – s mikor meghallotta, hogy parfüm és Douglas, azonnal rávágta, melyik nagy plázákban van üzletük. Meghökkentem, fogalmam sem volt erről. Rákerestem és tényleg – persze nem a kislány, hanem a bátyja vásárolt ott. A kétezres évek eleje óta már többfelé megtalálható nálunk is a jellegzetes logó. Szóval nagyon kíváncsi lettem a száz évet, két világháborút túlélt cégre, a nővérek történetére.

1897-ben, a tizenegy éves Marie Carstens a hamburgi piacon különleges parfümillatot szimatol egy fiatal hölgyön, ami teljesen elvarázsolta. A hölgy, Berta Kolbe jó érzékkel fedezi fel Marie rendkívüli képességét: kiválóan tudja azonosítani az illatok összetevőit. Elviszi egy illatszerészhez és a sikeres próbatétel után megajándékozza Marie-t élete első parfümjével. Életre szóló barátság köttetett, és ettől kezdve Marie nagy álma egy saját parfüméria megnyitása.

A 20. század eleje a nagy ipari és társadalmi fejlődés kora, minden pezseg, ez a Gründungszeit. a boldog békeidők, de egyben a különféle forradalmi mozgalmak időszaka is. Megindul a változás a nők helyzetének megítélésében, mindenfelé megjelennek a női egyenjogúság ilyen-olyan eszközöket használó harcosai, a szüfrazsettek. (Gondoljunk csak Banks mamára a Mary Poppinsból.) Minden adott tehát, hogy a véletlen ismeretségből romantikus regény szülessen. Ám Charlotte Jacobi a személyes történet mögé aprólékosan megfestett korrajzot is ad. (A szerzőre később még visszatérünk.)

Az előbb említett változások azonban nem következnek be egyik napról a másikra. Csakhogy Berta Kolbe férje, a Douglas Szappangyár tulajdonosa, súlyosan megbetegszik és – ami addig elképzelhetetlen volt – átadja feleségének a cég irányítását. A női főnököt nem fogadják örömmel a gyárban. De Berta, Marie támogatásával, eredményes vezetővé válik, és közös munkájuk nagy sikert arat a párizsi világkiállításon.

• Olvass bele!

Egy meglévő vállalkozást tovább működtetni sem egyszerű, újat indítani még kevésbé az. Marie számíthatott ugyan húga, Anna és Berta Kolbe támogatására, az álom megvalósítása nehezen indult. A terv ellen hevesen tiltakozott az apjuk, a mostohaanyjuk, még Anna vőlegénye is. Egyedül a nagymama, Margaretha Carstens pártfogolja őket, mert mint mondja: „Realista vagyok, ezért hiszek a csodákban. És hogy a csodáknak segítsünk egy kicsit, mindent megteszek, amit csak tudok.” A végrendeletében kikötötte, hogy a lányok az örökrészükkel kizárólag maguk rendelkezhetnek, és kizárólag a parfümériájuk megnyitására fordíthatják. Marie az illatok területén volt otthonos, míg Anna a számokén (kalkulációk, könyvelés), így minden gáncsoskodás és nehézség ellenére 1910-ben megnyitották az üzletüket. Berta Kolbe pedig azzal a feltétellel járult hozzá a Douglas név használatához, hogy forgalmazni fogják a Douglas szappangyár termékeit is, melyeket 1820 óta gyártottak itt.

A rövid 19. századi bevezető után elénk tárul a századfordulót követő évtizedek világa. Szerepet kap a történetben a Halley-üstökös visszatérése (1910) okozta általános pánik éppúgy, mint a Hamburg feletti léghajós sétarepülés meg a brüsszeli világkiállítás. A Douglas parfüméria vevői közt megjelenik Alekszandra Fjodorovna cárné (született Hessen–Darmstadti Aliz), és a történetbe épültek a cári család kivégzésének körülményei is. Marie Carstens megismerkedik Coco Chanellel, találkozik neves parfümkészítőkkel, Coty-val, Daltroff-fal. Kapcsolatba kerül Gertrude Stein szalonjával, ahol neves művészek bukkannak fel: Picasso, Matisse, Scott Fitzgerald és Hemingway.

A történelmi tabló szinte mindenre és mindenkire kitér, a rengeteg háttér-információ között az olvasó számára olykor elveszni látszanak a nővérek. Szerencsés véletlenek, segítők támogatják őket, tiltakozók, intrikusok gáncsolják, de nem igazán ismerjük meg a személyiségüket: az elszántságot, a belső erőt, ami céljuk megvalósításához vezeti őket. Persze érthető: a könyv nem hivatalos életrajz, ebben a tekintetben fikció. Talán épp az volt a cél, hogy a megrajzolt háttér előtt az olvasó maga alkossa meg a nővérek jellemvonásait.

A zárszóból derül ki, hogy eleinte a Carstens nővérek pontos életrajzi adatai sem voltak ismeretesek, dokumentumok sem álltak rendelkezésre, amelyekből életútjuk rekonstruálható lett volna. Ez meglepő lehet egy máig is fennmaradt cég alapítóival kapcsolatban, de ha figyelembe vesszük, hogy mindketten egyedülállóként haltak meg (Anna 1927-ben, Marie 1929-ben), utódok nélkül, akkor már nem is annyira különös. A korszakról sokat elárul az is, hogy az üzleti életben elért sikerekhez nem kapcsolódott hasonlóan sikeres magánélet. A család és karrier közötti választás kényszere és/vagy a női vezetők iránti ellenszenv pedig – bár száz év eltelt – nem sokat változott.

A Douglas nővérek harmincéves üzleti pályafutását kettétörte az első világháború, és az azt követő erős recesszió. Hogy miként sikerült mégis talpon maradniuk, azt remélhetően megismerjük a folytatásból.

Óvakodtam megnevezni írásomban a szerzőt: ugyanis a választott álnév mögött Eva-Maria Bast és Jørn Precht áll és ír. A szerzőpáros történelmi regényei milliós példányszámban keltek el Németországban. Magyarul eddig csak a harmadik regényfolyam, a Parfüméria sorozat első epizódja jelent meg.

Charlotte Jacobi: A Douglas nővérek
Fordította: Győry Hanna
Next21 Kiadó, Budapest, 2022
352 oldal, teljes bolti ár 4690 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3518 Ft,
e-könyv változat 2890 Ft
ISBN 978 615 819 1562 (papír)
ISBN 978 615 819 1579 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Parfüméria alcímű sorozat első része, A Douglas-nővérek bemutatja, hogyan tudott hatni egy karakteres testvérpár a férfiak uralta társadalom addig megdönthetetlennek hitt rendjére. A céget mindenki ismeri, de a történetét szinte senki. A regény bátor nőkről szól, akik kiálltak a saját akaratuk érvényesítése mellett. A szöveg visszarepít egy olyan korba, amikor egyáltalán nem volt evidens, hogy egy nő vállalkozik, önálló ötletei, tervei vannak, sőt ez heves ellenkezést váltott ki mindenkiből – még saját családtagjaikból is. A Douglas-nővérek huszadik századi diadalútja hatalmas könyvsikert is aratott.