A matematikus zseni útja Galíciától New Yorkig | Mark Kac: A véletlen rejtélyei

Posted on 2022. június 23. csütörtök Szerző:

0


Haklik Norbert |

Vajon mi visz rá egy, a mai Ukrajna területén, lengyel anyanyelvű zsidó családban született fiút arra, hogy a véletlen kutatásának szentelje életét? A tudományos díjak garmadájával elismert matematikus, Mark Kac találó, A véletlen rejtélyei című önéletrajzából úgy tűnhet: azzal, hogy annyit foglalkozott vele, a világhírű tudós csak visszafizetett valamennyit a véletlennek cserébe azért, hogy annyiszor megóvta az életét.

Mark Kac életútja ugyanis ékes bizonyítéka annak, hogy a Vereckei-hágótól keletre még a szokásosnál is nagyobb adagra van szükség a jótékony véletlenekből – tehát a szerencséből – ahhoz, hogy az ember idős kort megérve hosszú és tartalmas önéletrajzot írhasson. (Az előző mondatban szereplő állítás jelen idejét az indokolja, hogy ez év áprilisa óta ismét megkérdőjelezhetetlenül és elkeserítően érvényesnek tűnik ez az igazság.)

A tudós Marek Kac néven született 1914-ben, Krzemieniecben (ma: Kremenec, Ukrajna), ami akkor még az Orosz Birodalom része volt, és éppen Kac gyerekkorában vált az államiságát ismét visszanyerő Lengyelország részévé. A település története tehát már önmagában is meglehetősen nemzetközi. Mark Kac felmenőié nemkülönben: a későbbi világhírű matematikus apja például a Lipcsei Egyetemen doktorált filozófiából, majd Moszkvában tanult történelmet és filológiát – azonban az antiszemitizmus miatt, néhány kivételes évet leszámítva, nem taníthatott, ehelyett a család textilüzletét igazgatta, és melléktevékenységként korrepetált. Kac, a rá jellemző keserédes humorral, így összegzi az apja képzettsége és kenyérkeresetének módja közötti ellentmondást: „Ő lehetett a világtörténelem egyetlen olyan kereskedője, aki tudott héberül, latinul, görögül, sőt egy kicsit még az egyházi ószláv nyelvhez is konyított.”

Ilyen kiindulópontból hosszú út vezetett a New York-i Rockefeller Egyetem katedrájáig, mondhatnánk. Önéletrajza tanúsága szerint a tudóst rengetegszer segítette át a véletlen ennek az útnak a viszontagságain – persze tehetségével, szorgalmával, valamint az új kihívások iránti nyitottságával szövetségre lépve –, mígnem valóban eljutott a kelet-európai kisváros textilboltjától addig, hogy a huszadik század egyik legelismertebb matematikusává vált. Kac életét végeredményben éppen a számok tudománya mentette meg. Az első fejezetek egyikében felidézi, tizenéves korában hogyan fedezte fel őt Antoni Marian Rusiecki, aki nem csak az Oktatási Minisztérium munkatársa, de egyúttal Młody Matematyk [Ifjú Matematikus] főszerkesztője is volt, és közölte a frissen érettségizett fiatalember új módszerét a Cardano-képletek levezetésére, majd rábeszélte, hogy a mérnöki pálya helyett válassza inkább a matematikát. „Mint kiderült, a matematikában elég tehetséges (és szerencsés) voltam ahhoz, hogy 1938-ban külföldre utazhassak egy posztdoktori ösztöndíjjal. Az ösztöndíjat a jómódú, tökéletesen asszimilálódott lengyel-zsidó Parnas család alapította azzal a kikötéssel, hogy az évi két díj egyikét zsidó pályázónak kell kapnia. 1938 decemberében érkeztem meg a Johns Hopkins Egyetemre, ott ért a háború kitörése. Ha a mérnöki pályát választottam volna, egészen biztosan osztoztam volna a családom és a többi hatmillió sorsán.”

Amerikába érkezéséig azonban Mark Kacot alaposan megrángatta a történelem, mint ahogy szűkebb és tágabb értelemben vett szülővidékét is. A véletlen rejtélyei többek között azért is lebilincselő olvasmány, mert Kac elegánsan és lényegre törően képes megragadni a nagy- és középhatalmak érdekszféráinak metszéspontjában található térség tragikus sorsát. Kac Krzemieniecről – amely egyébként a nagy lengyel romantikus költő, Juliusz Słowacki szülőhelye is – így ír: „Mire megszülettem, a cárok a lengyel kultúra minden nyomát kitörölték. A városban túlnyomórészt zsidók éltek, a körülöttünk lévő falvakban és tanyákon pedig szinte kizárólag ukránok. Az oroszok kevesen voltak, mégis ők alkották az uralkodó osztályt, mert kezükben tartották a rendőrséget, az igazságszolgáltatást, az iskolákat, a postahivatalt és a bankot. Hihetetlenül korruptak voltak, a kenőpénz mindenhová befurakodott.” Az egymásnak feszülő nemzetiségek hatalmi játszmái során a – Krzemieniecben a harmincas években a lakosság egyharmadát alkotó – zsidóságnak jutott a leghálátlanabb szerep: „A cárok uralma alatt a zsidók sok szempontból jogfosztottak voltak. (Ez ma is így van, de a törvény már tiltja.) Csak a peremvidékeken élhettek: külön engedélyre volt szükségük, hogy az olyan nagyvárosokba költözhessenek, mint Moszkva, Szentpétervár vagy Kijev. Csak a jelentkezők kis százalékát vették fel középiskolába, egyetemre pedig még kevesebbet. Középiskolai érettségi nélkül senki nem mehetett egyetemre. Még érettségivel is szigorú felvételi vizsgát kellett tenni, amit úgy állítottak össze, hogy hátrányosan különböztessék meg a zsidókat és a többi »nemkívánatos elemet«. Még a liberálisabb felvételi politikát hirdető külföldi egyetemek is elvárták az érettségi bizonyítványt.” (…)

A folytatás és a teljes írás elolvasható a Múlt és Jövő folyóirat oldalán.

Mark Kac

Mark Kac: A véletlen rejtélyei
Fordította: Gyárfás Vera
Typotex Kiadó, Budapest, 2022
216 oldal, teljes bolti ár 3900 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2925 Ft,
e-könyv változat 2200 Ft
ISBN 978 963 493 1652 (papír)
ISBN 978 963 493 1232 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Mark Kac, a modern matematikai (elsősorban valószínűségszámítási) gondolkodás egyik legeredetibb úttörője (…) Érdeklődése nem korlátozódott a matematikára, talán leghíresebb eredménye a fizikában központi szerepet játszó Feynman-integrállal kapcsolatos Feynman–Kac-formula. Nála a matematika nem a laboratóriumi tisztaság ideálja volt, hanem a természet rejtélyei megismerésének létfontosságú eszköze.
Könyve nem egyszerűen egy zseniális matematikus önéletrajza, hanem egy közép-európai kultúrában mély gyökerekkel rendelkező lengyel zsidó tudós biztos ízléssel és finom humorral megírt vallomása is. Élettörténete jól példázza mindazoknak a háború előtti Európából emigrációba kényszerített értelmiségieknek a viszontagságait, akik reményt és alternatívát kerestek az Újvilágban