Az indiánregények lehetséges mellékhatásai | Volker Kutscher: Halál a mulatóban

Posted on 2022. március 31. csütörtök Szerző:

0


Tóth Zsuzsanna |

Kezdhetném azzal is, hogy íme egy jólesően ismerős krimi, mondhatnám, afféle békebeli bűnügyi história, miközben persze, éppen nem az. Mármint, a béke nagyon is eltűnőben, hiszen Volker Kutscher története az 1932-es év Berlinjében kezdődik, amire egyre nyilvánvalóbban rávetül a közelgő vész. Már a cím is felidézi a korszakot: Halál a mulatóban. (Asszociáció-özön: a szerző nem ismeretlen nálunk sem, több könyve, plusz a nagysikerű Berlin, Babylon filmsorozat-adaptáció szintén ezt a kort idézi – a Kabaré-féle világról nem is beszélve.) Tán még azt is állíthatnám, hogy éppen az ismerős közeg, a légkör teszi majdhogynem otthonossá számomra a regényt.

Ilyenkor mindig rájövök, hogy kissé maradi olvasó vagyok, mert bizony sokkal jobban szeretem az emberek közötti viszonyok, az érzelmek és a társadalmi háttér meghatározta feszültségeket, akár gyilkosságokat – és a helyzet megértését, felgöngyölítését, a bűnös fellelését, vagyis a bűnügyi szál megfejtését a logika kitartó eszközeivel elérni –, mint mondjuk a misztikus magyarázatokat, netán pusztán az öldöklésben élvezkedő beteg elme túlkapásait. Arról nem is beszélve, hogy újra- meg újra rá lehet csodálkozni a náci eszmék alattomos terjedési képességére, mérgező hatását pedig napjainkban is szinte kézzelfoghatónak kell ítélnünk.

Kutscher sikeres bűnügyi sorozatának negyedik, de önállóan is helytálló darabja, természetesen Gereon Rath felügyelő figurája köré szerveződik, és nyilvánvalóan megjelennek benne régebbről ismert szereplők. Többek között újra felbukkan Charly – aki nemcsak kolléga, de egyben szerelem is –, és meglehetősen hangsúlyos szerepet kap a történetben. Túl a magánéleti szálon, ami vibrálóvá teszi a szövevényes cselekményt, és Berlin nyüzsgő, ám egyre feszültebb atmoszféráján kívül a szerző ezúttal ismeretlenebb vidéket is bemutat. A weimari köztársaság végnapjaiban vagyunk, Hitler erősödik. Az alaphelyzet is meglehetősen izgalmas – lásd a fülszöveget –: vízbefúlt férfit találnak egy mulató száraz liftjében. (Tán még Agatha Christie is megnyalná a tíz ujját egy ilyen ötlettől.) De ez még csak a kezdet.

A nyomozás Kelet-Poroszországba vezet, pontosabban Poroszországba és Mazúriába, s időben is utazni kényszerülünk. A lengyel határvidék lakói ebben a nehéz időszakban meglehetősen felemás helyzetben vannak. Nacionálé szerint kettős tudatúak, s mivel a Német Birodalomtól elhagyottnak érzik magukat, jobbára egymás ellen fordulnak. Ezt a sajátos szituációt kiélesíti Rath felügyelő megjelenése és nyomozása – mert a berlini bűneset szálai idáig, s egy múltbeli gyilkossághoz vezetnek. A történet előrehaladtával az is kiderül, hogy további halálesetekkel is számolhatunk. Maga Rath is kalandokba sodródik, barátokat és ellenségeket egyaránt szerez, s hasonlóan érdekes fejlemények akadnak mindeközben Berlinben is.

A teljes szöveg – mint egy dráma, prológgal és epilóggal bővítve – három nagy részre tagolódik; Berlin, Mazúria, Poroszország –; mindegyik rendkívül izgalmas történetszál. A regény helyszínei is idősíkjai tovább, különböző hosszúságú fejezetekre tagoltak, és ezek a kvázi „jelenetváltások” megfilmesítés után kiáltanak. Szemére vethetjük ugyan az alkotónak, hogy lassúdad a történet adagolása, bár én személy szerint élvezem ezt a kimért csordogálást, a mesében való elmerülést. Nagy mértékben segít ebben az írás élvezetes fordítása, Csősz Róbert kiváló munkája (Viszont egy ponton annyira meglepő [mulatságos?], hogy azóta is gondolkodom, miként került a szövegfolyamba: valaki ott „ragadt a … szélén”. – 287. old.)

Kutscher remek iparosa a szakmának, még ha nem is nevezhetjük a krimi nagymesterének (bár hazájában 2011-ben éppen e sorozatért kapta meg a Berliner Krimipreis díjat). Érzékeljük a kor levegőjét, az egyre fullasztóbb ideológiai szmogot, amely mind többeket kábít el, s itat át a gyűlölettel. A regény jól megrajzolt, eleven alakjait könnyű filmszerűen elképzelni, ahogy a helyszíneket is. Az egész történetet – amelyben a fikció hiteles történelmi események közé, háttérbe illeszkedik – indokolható emberi reakciók, logikus következtetések jellemzik. Még akkor is, ha akad egy olyan szál is a történetben, amit nyugodtan nevezhetünk a helyi hiedelemvilág által formáltnak (s erre nem épp a hitelesség a jellemző), és amelynek dramaturgiai következtetéseit minimum a „na-ne” kifejezéssel, és jelen dolgozat címével érzékeltetném. Előfordulnak benne közhelyes megoldások is, vagyis nem nevezném az egészet kimagaslóan feszültségteli kriminek, ám amíg minden szépen kirajzolódik, elrendeződik, rendesen eltöprenghetünk a világ történéseinek ismétlődésein. Is.

Talán kevesen rágják le izgalmukban a körmüket olvasás közben, mégis azt mondom, rajta. Mert aki a „kismestert” nem becsüli…

Volker Kutscher

Volker Kutscher: Halál a mulatóban
Fordította: Csősz Róbert
General Press Kiadó, Budapest, 2021
576 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3990 Ft
e-könyv változat 3499 Ft
ISBN 978 963 452 5226 (papír)
ISBN 978 963 452 5264 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1932 júliusa. A berlini rendőrség zavarba ejtő rejtéllyel szembesül: egy halott férfit találnak egy mulató teherliftjében, aki minden valószínűség szerint vízbe fulladt. A felvonó azonban száraz. Talán máshol ölték meg, és a holttestét ideszállították? De akkor hogyhogy nem tűnt fel senkinek?
Az ügyet Gereon Rath felügyelő kapja meg, aki nemsokára arra a következtetésre jut, hogy a férfi egy sorozatgyilkos áldozata lett, és a nyomok a lengyel határ környékére vezetnek. Rath azonnal repülőre száll, és szeretett Berlinjét elhagyva egy idegen, babonákkal teli világba csöppen. A helyiek eleve gyanakodva fogadják a fővárosból érkező nyomozót, aki mindenbe beleüti az orrát. Amikor pedig Rath egy több évtizede eltussolt gyilkosságra bukkan, mindenki ellene fordul. Azt azonban még ő sem sejti, hogy az egyre erősebb náci párttal is szembe kell szállnia, és ez akár az életébe is kerülhet…