A 42-es protokoll | Hervé Le Tellier: Anomália

Somogyi András |

A szerző olyan eseményt választott könyve tárgyának, ami ellentmond az emberiség által megismert összes természeti törvénynek, tehát jelen ismereteink szerint lehetetlen. Az Air France 006-os Párizs–New York járata – egy Boeing 787-es – szörnyű, előre nem jelzett viharon átevickélve, jégveréstől sérült szélvédővel és orrkúppal, működésképtelen műszerekkel végül szerencsésen leszáll New York JFK repülőterén.

Ilyesmi megtörtént máskor is, de ugyanezt a sérült gépet, ugyanazzal a személyzettel és ugyanazzal a 240 utassal 106 nap múlva ismét észlelik az USA légterében. A megdöbbent és értetlen repülésügyi és katonai hatóságok a vészjelzéseket adó gépet két F-18-as vadászgép kíséretével New Jersey katonai légitámaszpontján kényszerítik leszállásra. A gépek leszállásának időpontja nagyon lényeges. (És erre még lejjebb visszatérek.) Az első landolás a regény szerint március 10-ére esett, azután, hogy szerencsésen átélték az iszonyú vihart. Az utasok egyértelmű vallomása szerint a „megkettőződés” a vihar során történt meg, a másodszorra érkezők is abban a hiszemben vannak, hogy leszállásuk időpontja március 10. Hogy 106 napig hol volt a szerencsétlen (második) gép – ezt a kérdést a szerző megkerüli, nem is tudjuk meg.

A 42-es protokoll úgy kerül előtérbe, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után két princetoni matematikus megbízást kapott arra, hogy a légi forgalommal kapcsolatos minden olyan lehetséges eseményt gyűjtsenek össze, ami katasztrófához – vagy csak hibához, problémához – vezethet, és mindegyikhez adjanak meg eljárási utasítást, azaz protokollt. Több mint 500 lehetséges esetet szedtek össze, de a Védelmi Minisztérium rákérdezett: „és ha olyan esemény áll elő, ami a feldolgozott esetek egyikének sem felel meg?” Erre született a „korlátozott valószínűséggel bekövetkező” – azaz (nem kimondva) lehetetlen esetek protokollja, a 42-es számú. A számot kedvenc regényükből (Galaxis útikalauz stopposoknak) vették. Most ilyen eseménnyel állnak szemben: valaki a Galaxisban feldobott egy érmét és az nem esett le…

A szerző – szerintem a regény legjobb fejezeteiben – először az utasok egy részét mutatja be, 11 személyt, férfit, nőt, gyereket. Ezek közül választunk ki néhányat. Az első Blake, a bérgyilkos. Vérprofi módon, megrendelésre dolgozik, nagyon sok pénzért, nyomot soha nem hagy. Kettős életet él, felesége és két gyereke mit sem tud a családfő sötét oldaláról. A szerző etikailag ítéli meg Blake tevékenységét. Az eszmefuttatás a történet szempontjából irreleváns, de nem tudom megállni, hogy ne idézzek egy mostanában roppant aktuális mondatot: „Már bocsánat, de amikor az egészségügyi miniszter megvágja a költségvetést, itt egy CT-vel, egy orvossal, ott egy intenzív osztállyal kevesebb, akkor hány ezer ismeretlennek rövidíti meg az életét, nem is kicsivel?”

Lucie filmvágó. Hétéves a fia, hullámzó kapcsolata volt egy nála jóval idősebb építésszel, Andréval. Úgy érzi, a férfi tulajdonnak tekinti, rátelepszik. Véget akar vetni a megalázó kapcsolatnak, de André nem adja fel.

• Olvass bele!

Sophia Kauffmann hétéves, élénk, okos kislány. Egyetlen barátja Betty, a születésnapi ajándékul kapott zöld varangyos béka. Apja, Clark hivatásos katona, aki valamikor még kedves és vonzó volt, de afganisztáni küldetésének szörnyű hónapjai alatt durva lett, erőszakos és trágár. Megváltoztatta az ott töltött idő, terrorizálja a családját is.

A második gép utasait őrizet alatt szállásolják el egy hangárban, az elsőként leszálló gép utasait begyűjti az FBI, külföldön meg a helyi rendőrség. A protokoll szerint DNS-vizsgálat következik, interjúk, majd a duplikátumok szembesítése. Szakembereket hívnak össze – még papokat is –, hogy magyarázatot találjanak a történtekre.

Az asztrofizikusok, matematikusok és filozófusok három – kevéssé hihető – elméletet gyártanak. (Itt bújik elő Le Tellier matematikus gondolkodása…) Az első a dimenziók közötti ún. féreglyukakon való átjáráson alapul, a második egy gigantikus 3D nyomtatón készült másolaton, míg a harmadik – a szimuláció – azon, hogy fizikailag nem is létezünk, csak számítógép-programok lennénk. A hírszerzés megtudja ugyan, hogy Kínában már történt ilyen esemény, de a kínai kormány közismert közlékenysége, őszintesége és nyíltsága következtében az utasok sorsáról nincs tudomásuk. Blake-nek sikerül megszöknie, és hazatérvén hasonmásától kicsalja banki adatait, majd megöli és darabokban helyezi (reményei szerint végső) nyugalomra. Amikor a második gép leszállt, az első kapitánya, David Markle már operálhatatlan hasnyálmirigyrákban szenvedve haldoklott. Ugyanez a sors várt hasonmására is. Ágyuk mellett zokogó feleségükről Rostand Cyranójából Roxane utolsó mondata jutott eszembe: „egyet szerettem és kétszer vesztettem el.”

És nem elég ez: az ördög művének tulajdonított események miatti gyilkosságok után következhetne megnyugvás is, amikor egy harmadik gép is feltűnik a radarernyőkön… Ennek a történetnek nem lehet happy endje.

A regény érdekes, sok oldalról járja körül az alternatív valóságot, de olvasmánynak nem könnyű. Az olvasónak számos filozófiai eszmefuttatást kell értelmeznie, dátumokat és helyszíneket fejben tartania. A regény fordítója, Gulyás Adrienn minden elismerést megérdemel. A különböző nemzetiségű utasok elbeszélése, a bonyolult interjúk, az események sajátságos elméleti megoldásainak magyarítása rendkívüli figyelmet és rengeteg munkát igényelt, amit kiválóan végzett el.

A kiadó viszont nem könnyítette meg az olvasó találkozását a gubancos történettel. A könyv fülszövegében (lásd lejjebb) ugyanis az első gép leszállásának időpontját 2021. március 21-re teszik. Ez azonban félrevezetés, ami annál is kínosabb, mert az olvasó általában a fülszöveggel vagy a könyvesbolti ismertetővel találkozik először. Ezenkívül számos, inkább szakmai körökben használatos idegen kifejezés maradt – legalább lábjegyzetben foglalt – magyarázat nélkül (pl. SQUAWK kód = rendkívüli események [hiba]kódja; kumulonimbusz = zivatarfelhő; endokrin diszruptor = a hormonrendszert károsító vegyi anyag; szklerotizáló cholangitisz = az epeutak krónikus, gyulladásos betegsége). Továbbá angol és francia verstöredékek maradtak lefordítatlanul – ezekre pedig a magyar szerkesztőnek kellett volna figyelnie és megoldást ajánlania.

Hervé Le Tellier: Anomália
Fordította: Gulyás Adrienn
Park Kiadó, Budapest, 2021
340 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes ár a bookline.hu-n 3400 Ft,
e-könyv változat 2599 Ft
ISBN 978 963 355 7594 (papír)
ISBN 978 963 355 7600 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

2021. március 21-én az Air France 006-os Párizs–New York járata 240 utassal a fedélzetén hatalmas viharfelhőbe kerül, egy kicsit megrongálódik, de sikeresen leszáll. Ugyanaz a Boeing-787 ugyanazokkal az utasokkal 106 nap múlva ismét leszáll.
Mi történik, ha bekövetkezik a lehetetlen? Mi történik, amikor már nem lehet titokban tartani, ami történt, bár nem történhetett meg, a világ szembesül a felfoghatatlannal, és a regény szereplői szembesülnek önnön duplikátumaikkal?
Az ezerarcú regény a gép tizenegy utasának története. Köztük van Blake, a tiszteletre méltó családapa és bérgyilkos, Slimboy, a nigériai popsztár, aki nem akar tovább hazugságban élni, Joanna, az ambiciózus ügyvédnő, akinek saját gyengeségeivel kell szembesülnie és Victor Miesel író, aki az Anomália című regényen dolgozik.
Mindannyiuk életét felkavarja a megmagyarázhatatlan esemény, amelyre mindannyian másképp reagálnak. Mindannyian azt hitték, van egy titkos életük. De egyikük sem gondolta, mennyire igaza van. Az Anomália virtuóz, fanyar humorral átitatott regény, amelyben megkérdőjeleződnek a valóságról alkotott bizonyosságaink.

„Egy olyan díjra, mint a Goncourt, soha nem számít az ember. Először is nem azért ír, hogy megkapja, és nem is lehet elképzelni, hogy milyen is az, amikor megkapja” – nyilatkozta Hervé Le Tellier, miután az Anomália 2020-ban elnyerte a Goncourt-díjat. A díj maga nem jár nagy összeggel (jelképesen 10 euró), azonban a díjazott könyv rendszerint elképesztő eladásokat produkál. Nem volt ez másképp Le Tellier könyvével sem, amelyből a megjelenése után bő fél évvel már 1 millió példány kelt el.
Hervé le Tellier (1957) matematikus-nyelvész, tudományos újságíró, regényíró. Eddig mintegy harminc kötetet publikált.