Végleg szétszakadhat az idő | Natalia Sherba: Az órakulcs (Óramágusok 1.)

kistibi |

Natalia Sherba könyve a fantasyk világába visz el. Talán nem mindenki követi ezt a viszonylag fiatal kategóriát – nem is műfajnak nevezik, hanem zsánernek. Fontosnak gondolom, hogy legyen némi kitekintésünk róla: tudnunk kell, hogy hol foglalhatja el a helyét ez a mű az irodalom egészén belül.

A fantasyt egyértelműen Tolkien alkotása, A Gyűrűk Ura nagykorúsította, emelte az elfogadott irodalmi műfajok sorába. Tolkien után hihetetlen mennyiségben és (erősen) változó minőségben ontották el a piacot a fantázia regényei. A műfajon belül jól elkülöníthetőek bizonyos irányzatok. A közös alap az, hogy a fantasy új világot teremt: közös törvény, hogy bármilyen is ez a világ, szabályainak kimondása után a továbbiakban azok a történet minden elemére vonatkoznak. Ez nagyjából minden irodalmi műre igaz, de a fantasy, miáltal fantázia teremtette világ, különösen érzékeny erre. A Gyűrűk Ura meghaladhatatlan mű. Miáltal teremtője nemcsak író, hanem nyelvész zseni, az általa teremtett világnak megalkotta, történelmét, nyelveit, földrajzát, mitológiáját. Ilyenre rajta kívül azóta sem volt képes más. A Harry Potter-sorozattal J. K. Rowling olyan valóságot teremtett, ahol az általunk ismert világgal párhuzamosan létezik a varázsvilág, és a történet a kettő együttesében bontakozik ki. George R. R. Martin regényfolyamában, a Trónok harcában gyakorlatilag az angol középkor elevenedik meg, mitikus-mágikus elemekkel vegyítve. Az általam nagyon tisztelt és szeretett David Gemmell hősfantasy-regényeiben az ókori-középkori kultúra adja a cselekmény hátterét. Ahány regény, majdnem annyiféle oldalág.

• Olvass bele!

Az Óramágusok trilógia első kötete (pontosítok: időközben a trilógia hat kötetre bővült) az Órakulcs a Harry Potter-ciklus világához áll legközelebb. Két világ létezik, az Eflara és az Ostala. Ezen világok alapja a Föld, melyet az ősi óramágusok szakítottak ketté, és távolítottak el időben egymástól. „Az Idő azonban egyensúlyra törekszik, ezért az egyik világ el fog pusztulni. (…) De ami a legfontosabb: elvész az a tudás, amely évezredek alatt halmozódott fel, elpusztul a civilizáció. Az árnyékvilág örökre a múltba, az időtlenségbe távozik. Az a világ marad életben, amelyik igazinak bizonyul, vagy az Eflara, vagy az Ostala.” Egész pontosan: az Ostalán élnek a mágia nélküli emberek, az Eflarán pedig az óramágusok, és minden más, varázslény. Átjárás csak az Eflarán élőknek adatik meg. A két világ az időszakadáskor 100 óra távolságban állt egymástól, most 22 perc a távolság, és ha egyesülnek újra, az egyik világ eltűnik. Az Ostala lakói semmit nem tudnak az Eflaráról. Fontos újdonság, hogy az idő a mágia alapja, az idő gyorsításával, megállításával, hajlítgatásával keletkezik a varázslat, változhat meg a tér is. Ilyen alapon akár sci-fi is lehetne, de a varázsos lények, a szláv mitológia hangulata egyértelműen kijelöli a mű hovatartozását.

Oroszországban ezt a sorozatot orosz Harry Potterként emlegetik, az eladási listán második helyen áll a mintául szolgáló regényciklus mögött. Nem véletlenül, mert nagyon sok hasonlóság található a két műben.

Főhőse a 13 éves kislány, Vasilisa. Anya és apa nélkül él, nagyanyja neveli. Tornázni jár, van egy jó barátja, Alex, és a hétköznapi kamaszok átlagos élete az övé, egyetlen dolog emeli ki a tömegből: nagyon tehetséges a tornában. Ez így remek alap, még mágia nélküli történethez is. A varázsvilágban még fokozható a helyzet, hiszen a történet kezdetén Vasilisáért megjelenik apja, és elviszi magához az Eflarára, ahol a kislány olyan világba csöppen, amiből semmit nem ért, ahol semmi nem ismerős. A gyerekek az állandóságot, a kiszámíthatóságot szeretik: Vasilisa kiszolgáltatottsága nem is lehetne erősebb. Egy rossz, de ismerős helyzetből, ahol azért örömök is vannak, bekerül egy teljesen ismeretlen módon működő világba, és éppen a családja lesz a legfőbb ellensége, holott támogatnia, segítenie kellene őt. Testvérei válogatott módszerekkel kínozzák, lenézik, kirekesztik, a fizikai bántalmazás sem áll távol tőlük.

Ez az alaphelyzet két dologra is alkalmas. Egyrészt Vasilisa szemszögéből térképezzük fel és értjük meg Eflara világát, másrészt folyamatosan dolgoztatja az olvasó empátiáját, ami nagyon fontos kritérium egy ifjúsági regénynél (is).

Natalia Sherba Fehéroroszországban született, ukrán-fehérorosz családból, ma Pozsonyban él. Kijevben járt a Könnyűipari Akadémiára. Gyermek- és ifjúkorában harcművészettel (wushu) is foglalkozott, egyik kedvenc fegyvere a harci legyező. A távol-keleti küzdősportok nem kizárólag a fizikummal foglalkoznak, nagyon fontosnak tartják a test és lélek egységét, egészségét. Filozófiájuk hozzájárult Sherba írói világának kialakításához. A reál-főiskolai végzettséget pedig azért kell említeni, mert egy mérnöki típusú agy sokkal precízebb, következetesebb munkára képes egy új világ rendszerének, törvényeinek kidolgozásában, mint egy bölcsészi.

Eflara világa folyamatosan, de apró dózisokban szállítja az információkat, szerencsés esetben történéseken keresztül, ha pedig ez nem sikerül, valaki elmagyarázza Vasziliszának az okokat, a miérteket.

Magyartanárként nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeink érvényes, izgalmas kortárs irodalmat olvashassanak. Natalia Sherba fantasy-ciklusát is az olvasandó, ajánlandó művek közé sorolom, azonban fontos megjegyzésekkel. Az Órakulcs hihetetlen sebességet diktál. Szinte minden oldalon történik valami új, valami izgalmas. Nincs lehetőség megállásra, lehengerlő a történet intenzitása. Ez egyrészt nagyon jó, hiszen a kamasz olvasót a fotelhez szögezi. Ugyanakkor viszont ezzel elveszi a lehetőséget attól, hogy megálljunk, elmélkedjünk, picit elgondolkodjunk. És ez a sebesség árt a nyelvi megformálásnak is. Ha csak a cselekmény a fontos, a stílus varázsa másodlagos lesz, nem érdemes megtorpanni és lehajolni a nyelv egy-egy virágához. Közismert, hogy az olvasóvá nevelés egyik fontos akadálya, hogy az iskolák régi (vagyis lassú) tempójú, ráérős, „unalmas” regényeket olvastatnak a gyerekekkel. Sherba regényei ezért oly népszerűek, hiszen mai nyelven, mai kamaszokról, és mai tempóval jelenítik meg Vaszilisza életét. A teljességhez csak annyi hiányzik, hogy a gondolatiság is fontos legyen. Jöjjön létre valami líraian szép, hiszen a regény cselekménye tele van csodálatos helyekkel, képekkel, szituációkkal.

A művet Teleki Annának a tartalomhoz méltó fordításában olvashatjuk. Minden fantasy-mű nyelvi újrateremtése azért bonyolult, mert a különböző varázsos lények, jelenségek, figurák neveit nem lehet egyszerűen fordítani, meg kell találni azt a nyelvi hangulatot, melyben megfelelően tükröződik az eredeti mű lelkülete, itt és most a szláv mitológia. A fordítónak ez pontosan sikerült.

Natalia Sherba: Az órakulcs
Fordította: Teleki Anna
Óramágusok sorozat
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020
464 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2999 Ft,
e-könyv változat 2999 Ft
ISBN 978 963 504 3279 (papír)
ISBN 978 963 504 4160 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Vasilisa egyszerű kamasz lány, átlagos élettel. Ám egy nap megtudja, hogy létezik egy titkos, elrejtett világ, melyben óramágusok, tündérek és más varázslények élnek. Mire felocsúdik, már egy életre-halálra menő játszma kellős közepén találja magát, és szerepet kell vállalnia a Nagy Idővarázslatban. Veszélyesnél veszélyesebb akadályokat kell legyőznie, miközben szép lassan rájön, ki áll teljes szívből mellette, és ki az, akitől óvakodnia kell.
Barátság, bizalom, a könnyű és a helyes út közti választás nehézsége, az elhivatottság megtalálása, az akaraterő megedzése, az első szerelem bonyodalmai – ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják az Óramágusok sorozat kamasz szereplőit, ahogyan a való élet, a valódi világ kamasz lakóit is, éljenek bárhol.