A mentőcsónak billegtetése | Barát József, Kemenesi Gábor: Vírusvadászat

Fazekas Erzsébet |

A vadászat mindig valami izgalmat, feszültséget, sőt fenyegetettséget sejtet, pláne, ha veszélyes ragadozó elejtésére készülnek a vadászok. Ebben a könyvben is, természetesen, csak itt minden egészen másképpen, másféle értelemben van. Itt egy virológus, Kemenesi Gábor a vadász, aki vírusmintákra vadászik, és őt cserkészte be egy újságíró, Barát József, aki nem csak kérdez, hanem az egyes beszélgetés-fejezetek közlése elé kiváló összefoglaló esszéket írt.

Arról is, hogy az interjú felvételének hónapjában mit mutat a hazai és a világstatisztika a fertőzöttek, az intenzív kezelésen lévők, az elhunytak számáról. Vagyis a könyv jelenidejében naprakészen követhetjük a pandémia aktuális állását. Az olvasónak most csak azért van hiányérzete, mert szeretne ugyanilyen pontos tájékoztatást kapni, ha már a hivatalos kormányzati informátoroktól nem kaphat ugyanilyen hiteles adatsort. De ez a könyv is, mint bármely írás, egy bizonyos időpontban szükségképpen befejeződik. Holott a világjárvány ma is tart.

Kemenesi Gábor kutatómunkája mellett hivatásának tekinti az egészség-(itt járvány)ügyi népnevelést is. Egyenrangú társa ebben Barát József, aki adatokkal és kérdéseivel hozzásegít, hogy megismerhessük, megérthessük a vírusok természetére, az emberiség előtt álló nagy kihívásra, a vakcina-kutatásra/gyártásra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.

A címben jelzett vadászatot Kemenesi Gábor úgy magyarázza, hogy ilyenkor a kutató az emberi térnyerés határán gyűjti a mintákat. „Olyan vidékekre járunk (pl. a dzsungel peremére), ahol város épül, ahol így a leglátványosabb a népességrobbanás, a természetpusztítás. Az erőszakkal elhódított területeken pedig gyorsan megjelennek az állatról emberre terjedő betegségek. Ilyen a koronavírus okozta kór is.”

A könyv rengeteg érdekes gondolata közül hadd idézzünk néhányat.

A SARS-CoV-2 száz év óta a leghalálosabb vírus. „Különlegességét a mai körülmények adják. Ereje nem abból ered, hogy annyira különbözne más vírusoktól. Ha 200 éve jelenik meg, esetleg kiindulási helye szűk környezetében marad, s pár hónap után eltűnik. Ma azonban minden tovagyűrűzik. Vuhanból például 5 millió elmenekült ember hurcolhatta szét. A légi közlekedést se állították le – idejében.”

Az, hogy jönnek majd az újabb járványok „nem nostradamusi jóslat, hanem tudományos tényeken alapuló megállapítás. Hiszen romboljuk a természetet, visszaélünk a Föld erőforrásaival, a negatív hatások pedig a globális hőmérséklet emelkedéséhez, a szén-dioxid-koncentráció növekedéséhez, végül egyre gyakoribb, mind súlyosabb járványok kialakulásához vezetnek” – magyarázza Kemenesi Gábor, és hozzáteszi: „a mostani járványról is tudtuk, hogy jönni fog, ám a mérete minket is meglepett.”

• Olvass bele!

A koronavírusok rokonok, hasonlóak, tulajdonságaik mégis nagyon eltérőek. A SARS-CoV-2-höz hasonlót immunrendszerünk nem ismer, védelmünk sincs (nem volt) ellene – fejtegeti a virológus. És miért lesz valaki fertőzött, miért lesz szuperterjesztő az egyik ember, a másik még a családjában sem adja tovább? A véletlenek egybeesését, és az egyén genetikai hátterét említi. Lehetséges, hogy valaki eleve immunis e vírusra, ahogyan egyesek egész életükben nem voltak influenzások. A szuperterjesztés kialakulásában az sem közömbös, hogy éppen mi van az egyén szervezetében. Ha könnyen sokszorozódó a variáns, a szokásos mennyiség százezerszerese lehet az orrában, így tüsszentése többeket fertőz meg. Fontos a vércsoport is – a nullás vérűek kevésbé fogékonyak. A megbetegedés maga igen sok tényező együttállásából következik. A tudósoknak is több nyitott kérdésük van, például a járvány elején jöttek rá arra, hogy mindeddig nem készült tudományos igényű leírás még az egyszerű cseppfertőzésekről sem: milyen messze szállnak a cseppek, melyik irányba terjednek, meddig lebegnek, mikor hullanak alá. Holott mindennek fizikája van.

Nekem is nagyon izgalmas volt a könyv, Falus András akadémikus meg egyenesen olyan krimihez hasonlítja, amit nem lehet letenni. Rendkívül érdekes, mert felvilágosít, okosít, nevel. Itt olvashatjuk, hogy a klasszikus járványügyi intézkedéscsomag három fő eleme: a diagnosztika, a kontaktkutatás és az izolálás. Ezt az aranyhármast az államnak kell teljesítenie – minden egyéb pedig személyes felelősség, például hogy annak is viselnie kell a maszkot, aki nem akarja…

Talán nem is sokáig? Idővel lehet egyre enyhébb a járvány – véli KG –, majd lecseng. Azonban az újabb variánsok érkeztével tompul, csökken a ma ismert vakcinák hatékonysága. „Amíg tehát nincs mindenhol vége, addig sehol sincs vége!”

Addig pedig kutatni, és népnevelni kell! Ez a feladat tartja itthon, a pécsi Szentágothai Kutatóközpont laborjában a fiatal szakembert. Azért sem fogadja el a külföldi állás-meghívásokat, mert az utódnevelés mellett kötelezte el magát. A virológiában ugyanis ma nincs kutatói iskola, hiányzik a hálózat – ezen szeretne változtatni kollégái segítségével.

Pécsett már 2020 februárjában foglalkoztak a Covid-vírussal – már akkor volt számos, denevértől származó koronavírus mintájuk. A beszélgetések idején vették elő a mélyhűtőből a korábban gyűjtött délkelet-ázsiai denevértüdő-mintáikat, és újravizsgálták őket.

A kínai Sitou barlang – tanuljuk meg ezt a földrajzi nevet –: virológiai könyvtár. Itt több száz koronavírust azonosítottak, többségük ártalmatlan, de tucatnyi közeli rokona a SARS-nak, és ezek a laborban képesek emberi szövetet megfertőzni. A dr. Si Cseng-li vezette kínai laborban három olyan vírust tenyésztettek ki, amelyek alkalmasak lehettek ember megfertőzésére (ezek a 2002-es járványt okozó SARS-vírus változatai voltak). Itt foglalkoznak a „repülő vírusgyárak” kórokozóinak leírásával – és mindezt a jéghegy csúcsának mondják. A repülő emlősök ugyanis még legalább ötezerféle eddig felfedezetlen vírustörzset hordoznak.

Figyelmeztet a Föld, hogy őrizzük meg az ember és az élővilág közötti egyensúlyt? Ne terjeszkedjünk, ne szaporodjunk tovább, mert elértük a kritikus tömeget? – fogalmazza meg Barát József a sokakban felmerülő aggodalmat. Kemenesi Gábor egyik kollégája, Jordán Ferenc szavait idézi: „ülünk a repülőn, potyognak belőle a szegecsek, olykor rázkódik a gép, de még repülünk. Amikor a strukturális integritáshoz (egyben maradáshoz) szükséges utolsó szegecs kihullik, akkor vége. Nos, közel vagyunk ehhez a ponthoz. Ökológus, tengerbiológus, klímakutató szakemberek ennek látják jeleit.”

De a tudós nem ijesztget, nem bizonytalanít el, hanem mielőbbi cselekvésre serkent. Úgy véli, „jobban védekeztek ott, amely országokban nők a politikai vezetők. Ott élnek a hatalmi szempontokon túli megfontolások.” A politikus általában adott ciklus(ok)ra koncentrál. Abból indul ki, ha ma nincs baj, minek fordítson pénzt a holnap megóvására. Ezért nem áldoz eleget például víruskutatásra sem! Pedig a politikai rövidlátás nagyon vissza tud ütni: „az eltelt másfél év bizonyítja, ott kezelték sikeresebben a járványt, ahol figyeltek a szakértők véleményére. Ott politizálódott át a téma, ahol csak felhasználták őket, de nem hallgattak rájuk!”

„2021-ben nem az életszínvonal növelése, hanem puszta létünk megőrzése a tét?” – teszi fel Barát József a drámai kérdést. Kemenesi Gábor válasza meglehetősen egyértelmű. Klímakutató barátaival ismételgetik: Emberek, baj van! A baj itt áll a küszöbön – de amíg ránk nem töri az ajtót, túl kevesen hiszik el ahhoz, hogy megindulhasson a cselekvés. Pedig a járványok szervesen kapcsolódnak a klímaváltozáshoz, azt jelzik, feléljük erőforrásainkat. A döntéshozó politikusoknak kellene legelőször felismerniük, hogy a jövő számít, nem a hatalomban tölthető négyéves ciklusok. A járvány során is megtapasztaltuk, hogy a politika elhibázott vagy elkésett lépései rémisztő következményekkel jár(hat)nak. „A jövőért folytatott küzdelemből én úgy veszem ki a részem, hogy a kutatómunka mellett a tudomány legfrissebb eredményeiről tájékoztatom a követőimet. És próbálok optimista maradni.”

Ez a rendkívül olvasmányos könyv úgy szakszerű, hogy egyszersmind könnyed, jól követhető – Barát József összefoglaló beszámolói pedig egyszerre szólnak a 2020-as év hazai eseményeiről és a világban történtekről. És egyúttal segítenek optimistának maradni.

Barát József, Kemenesi Gábor:
Vírusvadászat. A SARS-CoV-2 regénye
Cser Kiadó, Budapest, 2021
245 oldal, teljes bolti ár 4495 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3821 Ft,
e-könyv változat 3190 Ft
ISBN 978 963 278 6681 (papír)
ISBN 978 963 278 6698 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány.
Sok sikert kívánok a könyvhöz! – Ezt az üzenetet kapták a szerzők Karikó Katalintól, az mRNS-vakcina elvének kidolgozójától. A tudós, akinek kulcsszerepe volt a SARS-CoV-2 vírus elleni küzdelemben, részt vett a szöveg tökéletesítésében, a kéziratban számos részletet pontosított.